Üdvösséges reménységre és szolgáló életre bátorított Jakab Bálint Mihály lelkipásztor, a Tanulmányi és Teológiai Bizottság elnöke a Zsinat őszi ülésszakának nyitó áhítatán: „Hiszen tudjuk, hogy az egyház láthatóan itt van, de láthatatlanul sokkal több ennél. Ez a reménység talán a kettős inspirációra – az üdvösséges életre és ennek perspektívájában a szolgáló életre – is elégséges lesz.”
Egyházunk harminc évvel ezelőtt kapta vissza a balatonszárszói Soli Deo Gloria konferencia-telepet, valamint idén fejeződtek be a területen működő Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központ felújítási munkálatai, ezért Zsinatunk a Balaton melletti településen tartotta őszi ülésszakát november 20-án és 21-én.
„Egyházunk jólétéért való gondosságunk és igyekezetünk legyen a mennyei haza elő íze!” – kérte a zsinati tagokat a tanácskozás elején Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke. Ehhez bölcsességet és testvéri odafigyelést kívánt, hangsúlyozva: „nagy baj, ha azt hisszük, hogy a kompromisszumok és az alkuformák alkalmasak arra, hogy Krisztus országát képviseljék”.
Bíráskodási és nyugdíj-kérdések
Az egyházi bíróságok szervezeti átalakításáról, a jogi eljárások gyorsításáról és az egyháztagok fegyelmezésének kérdéséről szóló törvénymódosítás kidolgozására kapott felhatalmazást a Jogi Bizottság. A változtatás célja, hogy racionalizálja az egyházi bíróságok működését: csökkentse a bírók létszámát, ugyanakkor erősítse a testületek szakmaiságát, valamint több lehetőséget biztosítson az egyházmegyék, egyházkerületek és a Zsinat elnökségének, ezzel segítve az ügyek gyorsabb elbírálását, illetve a mögöttük húzódó konfliktusok rendezését. Veres Lajos jogtanácsos a Zsinat elé hozta az egyháztagok fegyelmezésének kérdését is: szabálysértés esetén az egyház tagjait a presbitérium fegyelmezheti, az eljárás részletei és a jogorvoslat módjai azonban nincsenek kidolgozva.
Módosította a Zsinat a lelkészek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló törvényt: részletesebben pontosították a lelkészi nyugdíj-kiegészítés kiszámítását. Annak megállapításakor a Zsinati Tanács ezentúl a hittanoktatásért járó javadalmat is figyelembe veszi a visszavonuló lelkészek juttatásai között: a lelkészek átlagjövedelméből számított szorzó kiszámításához bevezetik az ellátási szorzó fogalmát. A törvénymódosítás november 21-én lép hatályba és a 2019. január 1. után nyugdíjba vonulókra érvényes.
Nyomdába mehet az énekeskönyv
Utolsó szakaszába lépett az új református gyülekezeti énekeskönyv előkészítési folyamata: a Zsinat őszi ülésszakán elfogadták a gyűjtemény előterjesztett változatát, így az hamarosan nyomdába kerülhet. Ezzel egyidejűleg készül a válogatás digitális verziója, valamint felmerült a gyülekezeti kántorok szolgálatát segítő korálkönyv és az ifjúsági munkában használatos akkordos változat készítése is.
Hosszú és alapos előkészítő munka ért véget azzal, hogy Fekete Károly tiszántúli püspök, az előkészítő testület elnöke szimbolikusan letette a Zsinat asztalára az új énekeskönyv tervezetének egy példányát. A kézirat összesen 174 új éneket tartalmaz, ugyanakkor megőrzi a jelenleg használatos énekeskönyv lényeges részét. Az új összeállításban – az előzőben szereplő 362-vel szemben – 485 dicséret lesz, a 150 genfi zsoltárral együtt így összesen 635 ének juthat el a gyülekezetekhez. Az átemelt régi énekek között akadnak, amelyeken szintén változtattak valamelyest, így azok szebbek, könnyebben énekelhetők lettek.
Épül az oktatási stratégia
Oktatási kérdésekről is dönt a Zsinat: Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok beszámolt a Magyarországi Református Egyház készülő oktatásfejlesztési stratégiájának első ütemében eddig elért eredményekről és a már zajló, vagy a közeljövőben tervezett fejlesztésekről. Ezek közül is kiemelte a fenntartók, intézményvezetők és intézményi lelkészek szakmai támogatását, a tananyagfejlesztést, valamint a református pedagógusok hivatásmodelljének kidolgozását. Ennek a folyamatnak a részeként a református köznevelési intézmények vezetői számára előírt képesítések közé felvették a Református Pedagógiai Intézet már akkreditált 30 kredites pedagógus-továbbképzését, valamint 120 kredites „Protestáns köznevelési vezető” pedagógus szakvizsgát adó szakirányú továbbképzés létesítését indítványozták.
A Zsinat ez év tavaszán a Felsőoktatási Tanácsadó Testület összetételének módosítását kezdeményezte, amit a jelenlegi összetételű testület egyhangúlag támogatott. A módosítás célja, hogy a református felsőoktatásban felmerülő érdemi kérdéseket a jelenlegi bonyolult ügyrend helyett jelentősen egyszerűsítve tudják megtárgyalni azáltal, hogy a Zsinat lelkészi elnöke, valamint az egyház felsőoktatási intézményeinek egy-egy képviselője lesz a testület tagja. 2019. szeptember 1-jével elindult a Bethesda Gyermekkórház Kora Gyermekkori Intervenciós és Diagnosztikai Szolgáltató Pedagógiai Szakszolgálata, ezért módosítani kellett az egyház köznevelési törvényét – amely többek között azt is szabályozza, kik alapíthatnak és tarthatnak fent köznevelési intézményt. Az előterjesztés elfogadásával a Zsinat beemelte a Bethesda-kórházat a törvény paragrafusában felsoroltak közé.
Módosította a Zsinat a Károli Gáspár Református Egyetem alapító okiratát és a Budapesti Református Cigány Szakkollégium működési szabályzatát is. Utóbbi változtatás főként a hallgatói juttatásokat érinti: a tanulók magasabb ösztöndíjakhoz juthatnak, miközben csökkennek a lakhatási költségeik. Emellett a szakkollégium közösségformáló programjai is hangsúlyosabbá válnak: a frontális oktatás mellett kiscsoportos műhelyfoglalkozásokat vezetnek be, tutor és gyakornoki program indul és az egyéni nyelvoktatás is nagyobb szerephez jut.
Díjazottak
Ebben az esztendőben is átadták a Zsinat őszi ülésszakának második napján a Dobos Károly-, a Kiss Ferenc-, a Juhász Zsófia- és az Imre Sándor-díjat, valamint az Aranygyűrűs teológiai doktor és az Év könyve elismeréseket. Márkus Mihály korábbi dunántúli püspök teológiai, a Fürkész művészetpedagógiai programot kifejlesztő Kun Katalin oktatási, az őrbottyáni szeretetotthonban dolgozó Jámbor Julianna és a Budapest-Kálvin téri gyülekezet szeretetszolgálatát megszervező Boross Gézáné pedig diakóniai kitüntetést kapott. Elismerték Márkus Gábor lelkipásztornak Verőcén végzett évtizedes szolgálatát, Michna Krisztinát pedig kórházlelkészekről szóló „Szolgálat az egyház peremén” című művéért díjazták.
Napirenden még
Az ülésen beszámoltak a júliusi debreceni Csillagpont Református Ifjúsági Találkozóról, valamint a Kommunikációs Szolgálat idei munkájáról. Ezt követően a Zsinat elfogadta a közegyházi intézmények, a zsinati szakbizottságok és a Zsinati Hivatal osztályainak elmúlt egy évét felölelő írásos beszámolóit is.
Az elmúlt időszakban a Zsinati Tanácsban három hely is megüresedett, ezekre Rácz József tolnai esperest, P. Tóth Zoltán észak-pesti gondnokot és Máté László tatai esperest választották be. A szintén megüresedett Nyugdíjintézeti Intézőbizottságba pedig Kótai János zsinati tagot delegálták. Emellett módosították a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, valamint a Szeretetszolgálati Iroda szeretetszolgálati intézményeinek alapító okiratait, és elfogadták a „Mádi Református Egyházközségért Alapítvány” névhasználati kérelmét.
Az Elnökségi Tanács javaslatára elmarad a Zsinati Tanács decemberi ülése, így csak a jövő év elején szavaznak majd egyházunk 2020-as költségvetéséről. Annak elfogadásáig a közegyház az idei büdzsé időarányos részével gazdálkodik január 1-től kezdve. Végül a Zsinat döntött arról is, hogy 2021-ben az épülő kisvárdai Tátra utcai református templom befejezését támogatjuk majd október utolsó vasárnapi perselyadományunkkal.
Bencze Zsófia, Feke György, Jezsoviczki Noémi
Fotó: Kalocsai Richárd