Száz év tüdőgyógyászat

Történetek, eredmények, kihívások, megújulások jellemezték az elmúlt száz évet a Törökbálinton található Református Pulmonológiai Centrumban – így köszöntötte a konferencia résztvevőit Gálffy Gabriella főigazgató főorvos, aki szerint az elődök kitartása, elhivatottsága és a jelen munkatársainak szakmai igényessége mind hozzájárult ahhoz, hogy ma büszkén és bizakodva tekintenek a jövőbe. – Átvészeltünk nehéz időszakokat, háborút, gazdasági kihívásokat, járványokat, a tuberkulózistól egészen a 2019-ben megjelenő koronavírus-járványig, miközben folyamatosan alkalmazkodtunk a változó világhoz. Ugyanakkor részesei lehetünk a fejlődésnek és olyan eredményeknek is, amelyek nemcsak intézetünk, hanem szélesebb közösségünk javát is szolgálták. Generációk adták át egymásnak a tudást, a tapasztalatot és az elkötelezettséget – mondta Gálffy Gabriella.

Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Jób történetével köszöntötte a jelenlévőket, aki bár nem értette elhagyatottságában a Jóistent, de továbbra is bízott benne. – A levegővételnél nincs nagyobb csoda – jegyezte meg a püspök, hozzátéve, hogy egy nagy levegőt véve esélyt kapunk, hogy a rohanásban vagy a tévesztésekben megnyugodjunk, újra kezdhessük a dolgainkat. – Az egészséges ember is minden lélegzetvételével – akár akarja, akár nem – valójában arról az Istenről tesz vallást, aki életének leheletét, azaz saját lelkét adta nekünk, embereknek, hogy ezáltal a porból megformált alakunk életet nyerjen – tette hozzá a püspök. Az Úrtól való küldetésnek nevezte, hogy két évvel ezelőtt a Magyarországi Református Egyház átvette az intézmény fenntartását, és ezzel továbbviszi azt a szolgálatot, amely egy százada a gyógyítás, az éltetés Istentől való szent küzdelmét vállalja.

Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében méltóságteljesnek nevezte az intézmény fennállását ünneplő tudományos szimpóziumot. Mint fogalmazott, a tüdőgyógyászok nagy utat jártak be az elmúlt időszakban, a tbc kezelésétől a legmodernebb terápiáig minden egyes területen meg kellett állni a helyüket és válaszolniuk az új kihívásokra. A helyettes államtitkár a tüdőgyógyászatot napjainkban is rendkívül fontos területnek nevezte.

A konferencia első részében az előadók áttekintették az intézmény múltját, fejlődési útját. Ismertették a több mint háromszáz éves kastélyépület történetét, műemléki jelentőségét, a második világháború éveit, valamint a tuberkolózis-világjárvány időszakát. 1925-ben húszezer ember halt meg tbc-ben hazánkban. A népbetegség kezelésében és a járvány visszaszorításában elévülhetetlen érdemei voltak az intézménynek. Elhangzott, hogy a mai időkben a legnagyobb kihívást a tbc terápiájában a kezelésekkel kapcsolatban kialakuló rezisztencia jelenti, a WHO európai régiójában, azon belül Kelet-Európában ugyanis a legmagasabb a rezisztens esetek aránya.

Ezután a törökbálinti centrum rendszerváltást követő időszakáról hallhattak előadást a résztvevők. A korábban megyei önkormányzati fenntartásban működő kórház az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően fokozatosan vált az ország egyik legkorszerűbb, járóbetegellátó, gyermekeket és felnőtteket is fogadó intézményévé.

A pulmonológiai centrum mára a hazai tüdőgyógyászat egyik meghatározó központjává vált, a klasszikus tbc-ellátástól kezdve a pulmonológia teljes spektrumát lefedi. Összesen 320 ágyon folyik betegellátás, ebből 290 ágyon a felnőtt betegek ellátását végzik, amelyből hatágyas intenzív osztályt is működtetnek.

A gyermekek tüdőgyógyászati ellátására harminc ágy áll rendelkezésre. A légzésrehabilitációs osztály ötvenágyas. Az intézmény kiemelkedő szerepet tölt be az onkológiai ellátásban is: Magyarország második legnagyobb tüdőrákellátó centrumaként évente mintegy hétszáz új tüdődaganatos beteget diagnosztizál és kezel korszerű, személyre szabott terápiákkal. Ezenkívül az országban a második legnagyobb alváscentrum működik az intézeten belül, egyedülállóan, távoli rálátással tudják monitorozni a betegek alvásterápiás készülékeit.

Területi ellátási kötelezettsége alapján elsősorban Pest vármegye és Budapest XI. kerülete lakosainak fekvőbeteg-ellátását biztosítja, ami mintegy másfél millió embert jelent. A rehabilitációs ellátás ennél is szélesebb kört érint: szinte egész Nyugat-Magyarország, közel négy és fél millió lakos tartozik ide.

Az intézet emellett tíz különböző szakrendelést is működtet, biztosítva a betegek komplex, magas színvonalú ellátását. Országos centrumként működik a súlyos asztma, az intersticialis tüdőbetegségek, a cisztás fibrózis és a gyermektuberkolózis kezelésében.

A Református Pulmonológiai Centrum szakmai tevékenységének ismertetésével folytatódott a konferencia, ahol Mórocz Éva osztályvezető főorvos elmondta, hogy a tüdőrák kezelése az elmúlt évtizedben látványosan fejlődött, tükrözve azt a paradigmaváltást, amit az alacsony dózisú CT-szűrés, a molekuláris diagnosztika, a célzott és immunterápiák megjelenése vezérelt. – A molekuláris profilalkotás megteremtette a személyre szabott ellátás alapjait. A célzott és immunterápiák kibővítik a kezelési lehetőségeket, és hosszabbítják a túlélést az előrehaladott tüdőrákos megbetegedésnél. Az új terápiás standard, vagyis az immun és célzott terápiák integrálása a korai reszekábilis (operálható) tüdőrák műtéti ellátásába, megalapozza a teljes gyógyulás esélyét – foglalta össze Mórocz Éva.

Paraczki Ágnes osztályvezető főorvos előadásában elmondta, hogy a krónikus tüdőbetegeknél jelentős állapot- és életminőség javulás várható az intézményben 1999 óta működő pulmonológiai rehabilitációs osztály komplex programjának köszönhetően. A teljes körű állapotfelmérést követően a betegek légzőtornán, fizioterápián, terheléses tréningen, klímaterápián pszichés és lelki támogatásban, diétás tanácsadásban, betegspecifikus oktatásban és rendszeres sétán is részt vehetnek a kardiotanösvény program keretében.

Az elmúlt száz év sikertörténete a gyermekgyógyászatban a cisztás fibrózis új terápiás lehetőségeinek megjelenése – emelte ki Laki István osztályvezető főorvos. A korábban csecsemők, kisgyermekek halálát okozó kórkép az idejében elkezdett kezeléseknek köszönhetően ma kezelhetővé vált, és nem befolyásolja a kis betegek élettartamát.

Az alvás közbeni légzészavarok népegészségügyi fontosságáról Kunos László orvosigazgató számolt be. Mint hangsúlyozta, a legmagasabb szintű diagnosztikát biztosítják a Református Pulmonológiai Centrum kilencágyas alváscentrumában. Mivel sok embert érint a probléma, fontos, hogy a szűrések már az alapellátás szintjén is minél hatékonyabban tudjanak működni.

Az elmúlt évek fejlesztésének eredménye, hogy a bronchoszkópia (hörgőtükrözés) mellett elérhetővé vált az intézményben a mellkasfalon keresztül vett mintavétel is – ismertette a technológiai újítást Kis Adrián osztályvezető főorvos, hozzátéve, hogy kórházukban lehetőség van ultrahang által vezérelt mintavételre, ezáltal csökkentve a szövődmények rátáját.

Jelentősen bővült a szakemberek tudása az elmúlt évtizedekben a tüdő obstruktív betegségeinek, mint az asztma és a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) patomechanizmusáról (lefolyásáról) és kezelési lehetőségeiről – emelte ki előadásában Dulka Edit osztályvezető főorvos. Mindkét betegség esetében a terápia célja a beteg állapotának stabilizálása és a tünetmentesség elérése. – Ma már nemcsak tünetenyhítő inhalátorok állnak rendelkezésre, hanem a gyulladást csökkentőt is tartalmazó hatékonyabb készítmények, illetve subcután (közvetlenül a bőr alatti kötőszövetbe juttatott injekció) injekciós formában a biológiai szereket is alkalmazhatjuk – fejtette ki a főorvos, hozzátéve, hogy a Református Pulmonológiai Centrum járóbeteg szakrendelésén várnak minden obstruktív légzészavar miatt szenvedő beteget, mert tudnak segíteni.

Puskás Rita palliatívmedicina-szakorvos beszámolt arról, hogy az onkopulmonológiai és a krónikus légzési elégtelen betegek ellátása során palliatív teamként dolgoznak, vagyis az orvosi ás ápolói munka mellett pszichológus, lelkipásztor, gyógytornász, dietetikusok is elhivatottan segítik a betegek és családtagjaik ellátását.

Az interstitialis tüdőbetegségek (tüdőszöveti szerkezetet érintő betegségek) diagnosztikája a mai napig kihívást jelent, mintegy kétszáz betegség tartozik ugyanis ebbe a csoportba – hangzott el a szimpóziumon. Kovács Nóra osztályvezető főorvos elmondta, a betegség igen szegény tünettannal rendelkezik, a legjellemzőbb terhelésre a nehézlégzés és a száraz köhögés. – A diagnosztika egy multidiszciplináris megközelítést igényel, azaz radiológus, immunológus, sebész, patológus együttműködése szükséges a korrekt diagnózis felállításához – tette hozzá a szakember. A tüdőtranszplantáció sikerességéhez elengedhetetlen, hogy jó időben a megfelelő beteganyagot ki tudják választani.

A Református Pulmonológiai Centrumban működő ambulanciák és társszakmák összehangolt együttműködésének köszönhetően az intézmény szakrendelései komplex ellátást biztosítanak, ami lerövidíti a betegutakat, így akár egy nap alatt ki tudják vizsgálni a betegeket. Szakmai és barátságos közegben fogadják őket, hiszen félelmekkel, de egyben reményekkel érkeznek a páciensek – hívta fel a figyelmet Farkas Csilla, a tüdőgondozó vezető főorvosa, aki hangsúlyozta, hogy az intézetben elérhető tüdőszűrés mellett a kezdetektől részt vesznek a lakossági mobilszűrésekben is. Mivel a tüdőrák kezdetben panaszmentes, szűréssel azonban kimutatható, ezért kulcsfontosságú a tüdőszűrés mint lakossági prevenció.

A tartósan fennálló betegségek során fellépő stressz a betegség tüneti terhein túl pszichoszociális zavart képez az egyén jóllétének és kapcsolati hálójának megélésében. Szorongásos és depresszív állapot generálódhat, ami tovább ronthatja a betegség tüneti megélését. Ebben a kontextusban felértékelődik a kórházlelkész szerepe, aki személyiségével és hitvallásával képes biztonságot közvetíteni, amikor verbalizálódik a beteg nehéz érzése („Miért pont én?” Mit csináltam rosszul?” „Hol van Isten?” stb.). Lakatos Enikő kórházlelkész előadásában bemutatta, hogy a segítő a beteg embert saját szorongásai révén vezeti el az egyéni erőforrásait meghaladó térbe. – Ebben a spirituális közegben a kiszolgáltatott ember fogékonnyá válik a Nagy Gyógyító megismerésére, amit olyan érzelmi válasz követ, mint például a megbocsátás, a hálaadás és a remény. Mindezek támogatják a tüneti kezelés hatékonyságát, és megerősítik a szenvedő embert az örök élet kontextusában – foglalta össze Lakatos Enikő református lelkipásztor a szimpózium záró részében.

A centenárium alkalmából a Református Pulmonológiai Centrum jubileumi emlékérem adományozásával mondott köszönetet több munkatársának az évtizedeken át végzett, elhivatott munkáért. A díjakat a szimpózium legvégén Gálffy Gabriella főigazgató főorvos adta át.