Már zajlik a Szülőföldön magyarul című program 2023/24-es tanévben igényelt támogatásainak kifizetése. A százezer forintnyi összeget azok a külhoni szülők, illetve felsőoktatásban tanuló diákok igényelhetik, akik magyar nyelvű intézményt választanak. Interjúnkban Nagy Tibor Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referense nemcsak arról beszél, mire elég a támogatás összege, hanem bemutatja a program egy másik vonatkozását is.
Több mint tíz éve létezik a Kárpát-medencében, így Erdélyben is a Szülőföldön magyarul című program. Mit mondanak a számok az eredményességéről?
Két fontos tényt mutatnak meg: Romániában az évek alatt fokozatosan csökkent a magyar intézményekben tanuló gyermekek létszáma, ezzel párhuzamosan pedig növekedett azoké, akik igénybe vették ezt a támogatást. Nagy ugrás volt, hogy két éve a korábbi ötszörösére emelkedett az igényelhető összeg. Beszédes adat: a 2019/20-as tanévben a felsőoktatásban tanulók közül csak kétszáznegyvenen éltek a lehetőséggel, egy évvel később már 4325, az idei tanévben pedig már 8294 hallgató pályázott sikerrel. A tandíjas egyetemi hallgatók esetében a támogatás az éves díjnak akár a felét is pótolhatja. A nem felsőfokú oktatásban az előző tanévben száznegyvenegyezer gyermeknek fizetett támogatást a Bethlen Gábor Alap a Rákóczi Szövetség közvetítésével.
Nagy Tibor Sándor
Hogyan segíti a szülőföldi magyar nyelvű oktatást a százezer forintnyi lej?
A magyar nyelv külön tantárgy, így a magyar gyerekek heti négy-öt órával többet töltenek az iskolában román társaiknál, az órákra pedig be kell szerezni további tanszereket, könyveket. Ebben is segíthet a támogatás. A legnagyobb hatása a szórványvidékeken mutatkozik: ott a szegényebb, kis közösségekben segítheti a szülőket abban, hogy a magyar nyelvű oktatás mellett döntsenek. Aktív lelkipásztor is vagyok – a Kolozsvártól negyven kilométerre fekvő Kide kis gyülekezetében –, így látom a közösség életén, mit jelent ez a támogatás. Mivel helyben nincs iskola, a közeli három településen pedig csak román intézmény működik, így aki magyar iskolában taníttatná gyermekét, Válaszútra, Szamosújvárra vagy Kolozsvárra kell vinnie. Nekik sokat jelent a százezer forintnyi lej, mert bár jóval kézenfekvőbb és könnyebb lenne a gyermekeknek, ha felszállnának az iskolabuszra, amely a közeli román iskolába viszi őket, de a szülők így vállalhatják az utaztatás, az esetleges bentlakás költségeit. De van a programnak másik jellemzője is: közelebb hozza egymáshoz a pedagógust, szülőt, gyermeket. Tapasztalatom szerint a pedagógusok, adminisztrátorok rendkívül segítőkészek a szülőkkel az igazolások beszerzésében, az űrlapok kitöltésében és leadásában. Ez a felekezeti oktatási intézményekben még inkább megmutatkozik.
TÖRTÉNELMI ISKOLÁK
A kommunizmus után a református oktatási intézmények Romániában más úton születtek újjá és fejlődtek, mint Magyarországon. A ’90-es évek elején az állam megengedte, hogy az egykori felekezeti iskolákat újraindítsák, azonban azóta újabb református iskolákat nem indíthattak, ugyanis ezek magániskolaként működhetnének csupán, és tandíjra lenne szükség ahhoz, hogy anyagilag fenntarthatók legyenek. Van azonban több példa is arra, hogy a református egyház épületében működő középiskolák református jelleget vállaltak, és iskolalelkészt fogadtak be az intézménybe.
Milyen támogatást tud nyújtani a református felekezeti oktatásnak az Erdélyi Református Egyházkerület?
Az Erdélyi Református Egyházkerület területén lévő oktatási intézmények szinte minden esetben egyházkerületi tulajdonú ingatlanban működnek. Ezeket felújítottuk, jó gazda módjára figyelünk rájuk, éves pénzügyi keretet szavatolunk részükre, és állandó párbeszédet folytatunk velük. Folyamatosan képezzük a pedagógusainkat, már egyeztetünk a magyarországi Református Pedagógiai Intézettel egy közös továbbképzésről is. A tanügyi intézmények támogatása, az iskolák vezetőinek és pedagógusainak továbbképzése mellett a tehetséges és rászoruló diákok felkarolása lényeges része az egyházkerület tanügyi politikájának. Az egyházkerület közreműködésével és a magyar állam támogatásával az elmúlt években bölcsődei, óvodai hálózatot fejlesztettük egész Erdélyben és a Partiumban: nemcsak az infrastruktúra minőségére fordítottunk gondot, hanem – akárcsak az iskolák esetén – az óvodapedagógusok továbbképzésére is.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!