Személyes légkör, nagy gyülekezet

Debrecen szerepe a magyarországi reformáció, illetve a kálvinista tanokat követő egyház létrejöttében vitathatatlan, elég csak egymás mellé tenni a város és a református egyház címerét. A megszólalásig hasonlító jelképek léte mondhatni természetes annak fényében, hogy a reformáció során megalakult debreceni gyülekezetet és a reformált vallásra áttért várost szinte ugyanazok a tisztségviselők vezették. A debreceni Nagytemplom ikonikus, a történelem fonalával gazdagon átszőtt épületét, ha máshonnan nem is, az iskolai történelemkönyvekből mindenki ismerheti.

– Óriási megtiszteltetés a nagytemplomi gyülekezet tagjának lenni. Én magam 1983-ban ismertem meg a Nagytemplomot, akkor még hitetlen emberként. Itt kötöttem házasságot egy hívő keresztyén lánnyal, Szakácsi Zsuzsannával, aki engem attól fogva terelgetett a hit útján. A nagytemplomi gyülekezetnek 2000-ben lettünk tajgai. Aktív szerepet vállaltam az egyházközség életében, így először pótpresbiter, presbiter, majd végül gondnok lettem a gyülekezetben, ahol már a harmadik ciklusomat töltöm ebben a tisztségben – mondja Juhász László.

Hadházi Dávid egy a gyülekezet negyven presbitere közül, aki szerint felelősség és feladat a nagytemplomi közösséghez tartozni. – Feladat azért, hogy ez a nagy múltú egyházközség a jelenben is megtalálhassa a szerepét, a küldetését, és elvégezhesse azt, amit az Úristen rábízott. Felelősség pedig azért, mert bizonyos szempontból ez a gyülekezet példaként áll más református gyülekezetek előtt, és felelősség jól élni ezzel – vallja a fiatal presbiter, aki ifjúsági vezetőként igyekszik ezek szerint szolgálni a gyülekezetben. – Sokat imádkozom a közösségért, a vezetőiért és a tagjaiért, és hogy bölcsen sáfárkodhassunk a talentumainkkal – mondja.

Hasonlóan gondolkodik szolgálatáról Oláh István elnök-lelkipásztor is, aki 2021 óta vezeti a nagytemplomi gyülekezetet. – Mindenképp megtisztelő feladat és egyben nehézség is egy lelkipásztornak itt szolgálni. Templomunk Debrecen városának a jelképe, szűkebb és tágabb környezetünkben is figyelnek bennünket, nézik, hogy mi történik nálunk, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen példával járunk elöl.

Bár hivatalosan nem bizonyított, de valószínű, hogy a nagytemplomi gyülekezeté az ország legnagyobb presbitériuma. – Számomra a presbiteri tisztség összefügg a nagyon aktív szolgálattal, részvétellel a mindennapi és a közösségi életben is – mondja Beszterczey András, aki tavaly óta megválasztott lelkésze a Nagytemplomnak.

Aktív szolgálók nem csak a presbitérium tagjai között vannak, ekkora gyülekezet nem is működhetne megfelelően laikus segítők nélkül, akik számos területen szolgálhatnak. – A diakóniában és a gyülekezet szeretetszolgálatának munkájában mindig van helyük, de sokan vállalnak feladatot az istentiszteleteken, nagyobb ünnepi rendezvényeken, mint ahogy más gyülekezeti alkalmak megszervezésében, lebonyolításában is – sorolja a segítségnyújtás lehetséges helyszíneit Beszterczey András, aki szerint az sem ritka, hogy az önkéntesek kétkezi munkájukkal vesznek részt egy lakásfelújításban vagy élelmiszercsomagok összeállításában, kiosztásában. Ez a fajta áldozatos munka közösséget teremt, ráadásul a társadalomnak is visszaadnak valamit a tagok, erőforrásaikhoz mérten. Ez tölti és közösségé formálja gyülekezetüket.

Juhász László szerint ötven–száz fő közötti azon segítők száma, akik hétről hétre „hadra foghatók”. Az ő szerepük a járvánnyal terhelt időszakban felértékelődött.

– Voltak olyan testvéreink, akik a korlátozások idején bent rekedtek a lakásukban. Nekik az önkénteseink bevásároltak, elintézték hivatalos ügyeiket, de segítség volt az is, hogy az egyedül maradtakat felhívták telefonon. Ők ezt hálásan fogadták, értékelték a szívből jövő támogatást.

A gondnok szerint a széles körű segítői hálózatnak tanító szerepe is van, mert példát mutathatnak a felnövő generációnak. – Bízunk benne, hogy egyre több embert tudunk majd bevonzani a gyülekezeti munkába, egymás megsegítésére.

Az ezerkétszáz fős gyülekezet, bár beférne egyszerre is a templomba, vasárnaponként három istentiszteleten vehet részt. – A 8 órai istentisztelet a „fülemüléké” – mondja viccesen Beszterczey András –, akik nyáron inkább a hűvösben jönnek, télen meg idejében szeretnének hazaérni. Bár látogatottságában elmarad a délelőtt 10 órai alkalomtól, ugyanolyan liturgia szerint tartjuk. Különbség még, hogy nem a nagy templomtérben, hanem a kisebb imateremben gyűlünk össze. Magvas, állandó törzsközönsége van a 8 órai istentiszteletnek, amelynek tagjai jól ismerik egymást, és remekül érzik magukat.

A 10 órai alkalom már a templomtérben zajlik, a résztvevők létszáma sokszorosa a reggeli istentiszteletének. Bár liturgiájában megegyezik a 8 óraival, a szolgálatot a gyülekezet lelkipásztorai felosztják egymás között, és sokszor bevonják a gyülekezet tagjait is, akik Igét olvasnak vagy imádkoznak az istentiszteleten.

– A harmadik istentiszteletet este 6 órakor tartjuk, amely inkább azok számára kedves, üdvös és kívánatos, akik szeretik a kötetlenséget, a fiatalosabb lendületet és a dicsőítő zenét – fogalmaz Beszterczey András. – Az esti istentisztelet énekrendje inkább a modernebbnek nevezett énekkincsből áll, orgona helyett kis zenekar kíséri az énekeket, az alkalom állandó résztvevője egy néhány tagú kórus is. Bár a liturgiája kötött, mégis szabadabbnak tűnik a nagy istentiszteleténél. Nem kell felállni, az igeolvasók és az imádkozók mindig laikusok – részletezi a lelkész. Hozzáfűzi, hogy az ünnepi úrvacsoraosztásnál mind a három istentiszteleten kiszolgáltatják a sákramentumot.

Természetesen a három, felnőtteknek szóló vasárnapi alkalom mellett a 10 órai istentisztelettel párhuzamosan tartanak gyermek-istentiszteletet külön az óvodás- és külön az iskoláskorú gyermekek számára, valamint az imateremben a konfirmáció előtt álló vagy az épp konfirmált fiataloknak tartanak alkalmat.

– Szükségét éreztük annak, hogy legyen egy tizenévesek istentisztelete is, amely átmenet a gyermek- és a felnőttalkalmak között – mondja Oláh István.

„A gyülekezet a megújulás útjaként a már évek óta működő kiscsoportos bibliaóra-struktúrát szeretné továbbra is az evangélium terjesztésének eszközeként használni” – olvasható a nagytemplomi gyülekezet küldetésnyilatkozatában. Ezzel összhangban az egyházközségben jelenleg tizenkét kis csoport működik. Külön csoportjuk van az ifjaknak – nekik több is –, a középkorúaknak, az ifjú házasoknak és a fiatal felnőtteknek, a kismamáknak, de van klasszikus bibliaóra is és számos bibliakör, szintén kor szerinti bontásban.

– Ez a tizenkét kör lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet egyes rétegei megismerjék egymást, hogy meghitt közösségek alakuljanak ki. Az a 300-350 fő, aki vasárnapról vasárnapra látogatja a gyülekezetet, ott nem tudja igazán jól felmérni, kinek mire van szüksége, ki milyen nehézségekkel küzd, vagy ki milyen örömökben van éppen. A kiscsoportos alkalmak kiválóak arra, hogy egymást jobban megismerjék, hogy a hitet együtt megéljék – állítja Juhász László.

A gondnok elmondása szerint folyamatosan próbálják a fiatalokat is bevonni a gyülekezeti életbe, így a konfirmált ifjaknak évente egy-két kis csoportot alakítanak. – Nehéz ezeket a fiatalokat megtartani és arra szocializálni, hogy minden héten eljárjanak a körbe. De meggyőződésünk szerint szükség van arra, hogy a jövő generációját a Biblia fényében neveljük, tanítsuk, és megmutassuk nekik, hogyan is él az előttük járó nemzedék – teszi hozzá.

A debreceni Nagytemplom és a református kollégium épülete egyike hazánk tizenhat nemzeti emlékhelye közül. Mint ismert, az 1848–49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve a Nagytemplomban mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében a kollégium épületében ülésezett. A templomban ma is megtekinthető számos személyes relikvia mellett az a szék is, amelyben a hagyomány szerint Kossuth Lajos ült azon az áprilisi napon.

A szék mellett persze számos állandó és időszakos kiállítást tekinthetnek meg a látogatók, néhány éve már a padlásteret is bejárhatják, testközelből láthatják az 1873-ban újraöntött Rákóczi-harangot, amely 3800 kilogrammjával Magyarország legnagyobb református, egyben legnagyobb protestáns harangja, az ország harangjait nézve pedig a nyolcadik.

A templomot évente közel ötvenezer turista keresi fel, számukra sokszor külön programsorozattal készül a gyülekezet. Idén a Szerelmes Nagytemplom című rendezvény volt a legnépszerűbb, amelynek állomásai hol a történelem, hol a kultúra, a zene vagy éppen egymás szerelmeseinek szóltak. – Például amikor a zene szerelmeseinek hirdettünk meg egy estét, akkor a tárlatvezetést orgonakoncerttel színesítettük, a történelem szerelmeseit pedig részletesebb tárlatvezetéssel vártuk. Az is közös volt ezekben az alkalmakban, hogy a program a templom panorámaárkádján zárult, ahol megkínáltuk a résztvevőket egy pohárral a Nagytemplom borából – mondja Beszterczey András –, de volt már lánykérés is ott fent – teszi hozzá.

– A vasárnapi igehirdetések alapjául idén a perikóparendet választottuk, amelyben minden vasárnaphoz egy-egy meghatározott igeszakasz tartozik – mondja Oláh István, aki felidézi, hogy korábban is egy évre előre kidolgozták az igehirdetések témáit. – Volt, hogy a tízparancsolatról prédikáltunk egy éven keresztül, vagy arról a hatvanhat Igéről, amelyek a Nagytemplom járólapjaira vannak vésve.