Több évszázados hiátust szüntet meg a napokban bemutatott első teljes héber–magyar szótár. Elődjét száznegyven évvel ezelőtt adták ki, és a mostani kötet elkészültéig a magyar lelkészeknek és teológusoknak nem állt rendelkezésre ilyen típusú szótár. Az első nyomtatott bibliai konkordanciának is nevezhető szótár szerzője, Egeresi László Sándor tíz évig dolgozott a könyvön. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tartott könyvtörténelmi eseményen több felekezet és vallás képviseltette magát.
A könyvbemutató résztvevőit Szűcs Balázs, a kiadást segítő Erzsébetváros kulturális és egyházügyi alpolgármestere köszöntötte, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Budapest zsidó és kulturális negyede ilyen fontos ügyet és meghatározó művet támogathatott.
Izrael magyarországi nagykövetségét Bartha Anita kulturális referens képviselte, Yacov Hadas-Handelsman nagykövet pedig levélben gratulált a mű elkészültéhez. Óriási teljesítménynek nevezte a tíz év kutatómunkáját, kiemelve, hogy a Biblia ősi héber szövege kulturális alapot jelent mindkét nemzet számára, és segíti egymás jobb megértését.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint a mű nemcsak a magyar teológusoknak és lelkészeknek készült, hanem felekezeti és vallási hovatartozástól függetlenül mindenkinek, aki a Szentírás iránt érdeklődik. Ugyanakkor a lelkipásztorok igehirdetői munkáját, annak megalapozottságát is nagyban segíti. A Keresztény–Zsidó Társaság ügyvezető elnökeként beszélt arról is, hogy a szótár komoly eredményt jelent a zsidó–keresztyén párbeszédben is. Az elnök-püspök Philipp Melanchthont is idézte, aki szerint az írás magyarázójának értenie kell nemcsak a Szentírás logikájához és ahhoz, hogy miként tegyen tanúbizonyságot róla, de a Biblia nyelvét is el kell sajátítania. Elmondta, ez a szótár attól is különleges, hogy az egyes szócikkek tartalmazzák a szóalakok kiejtését és régészeti információkat is. Beszélt arról is, hogy Egeresi László Sándor szótára egyedi alkotás, mert hazai kontextusba helyezi a nemzetközi kutatások, szótárak eredményeit. A mű nemcsak a héber szavak jelentését írja le, de az ivrit nyelvvel való összefüggéseket is jelöli, utalva ezzel arra, hogy a héber nyelv mögött ma is vannak emberek, zsidó testvéreink.
Fabiny Tamás beszéde után Bozsoki-Sólyom Pál csellójátékát hallgatták meg a résztvevők, majd kerekasztal-beszélgetés következett Egeresi László Sándorral, a könyv szerzőjével, valamint Kőszeghy Miklós és Karasszon István professzorokkal.
Utóbbi szerint a szótár a legmodernebb hebraisztikai, sémi, filológiai kutatások eredményeire épül. A professzor a háttérmunkára utalva viccesen hozzátette: megegyeztek a könyv szerzőjével, hogy nem fogják jelezni külön a szakirodalmat, mert akkor háromszor ekkora lenne a szótár.
Egeresi László Sándor
Egeresi László Sándor szerzői motivációjával kapcsolatban elmondta, hogy amikor fiatalon tudományos cikkeket írt, édesapja bölcsen azt mondta neki: „Fiam, most már olyat is írjál, amit a lelkészek és a papok is elolvasnak és használnak!” Ez a felszólítás ösztönözte a szótár megírására, hiszen szeretett volna megalkotni egy mindenki számára könnyen használható segédeszközt. A szótárt készítésének tíz éve alatt kétszer is átdolgozta, hogy a legmodernebb változat jelenjen meg. A szerző kitért arra is, hogy a művet úgy készítette el, hogy az gondolkodtassa, tanítsa az olvasót. A református lelkipásztor a kötetben található ivrit szavakról elmondta, ezzel is szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy ma is van egy Izrael állam, egy zsidó nyelv, és vannak zsidó testvéreink. Azt is elárulta, hogy vállaltan Izrael-barát, és mivel többször vett részt ásatáson az országban, így régészeti adatokkal is bővítette a szótárat. A mű elkészítéséhez nagy türelem kellett, hiszen tíz éven keresztül életmódszerűen írta. Eleinte csak kisebb könyvet tervezett, hogy az egyetemi hallgatók tudjanak valamiből készülni, de ahogyan haladt előre a munkával, új távlatok nyíltak. A kerekasztal-beszélgetés zárógondolataként a jövőre vonatkozóan egy digitális szótár ötlete is felvetődött.