Szeretet, tisztaság, odaadás-szexualitás

A nemi életet nem kiteregetni kell, hanem négyszemközt megbeszélni. Az újság hasábjai nem erre valók, de a szexualitásról alkotott képünket befolyásoló tényezőkről talán diskurálhatunk többszemközt is. Főleg, ha nemcsak a felnőttekről, de a fiatalokról is szó esik. Sárközi Andrea református szexuálpedagógiai szakembert arról is kérdeztük, hol kezdődik a szexuális bántalmazás fogalomköre.

Ifjúsági táborban vagy akár egy csendes hétvégén is előkerülhet a szexualitás témája. Hogyan lehet erről jól beszélni?

Minden szakemberben kérdés, mikor beszélgetünk jól és mikor nem. Ahol mi tartunk, ott már az is előrehaladás, ha beszélgethetünk a témáról, elindulhat a kommunikáció. Tapasztalat szerint a probléma inkább az, hogy bár a szexualitás mindenhol jelen van, mégis félünk komolyan szóba hozni. Nem azért tabu, mert úgy gondoljuk, tilos erről beszélni, sokkal inkább azért, mert a kérdések valamilyen szintű félelmet keltenek, bizonytalanok vagyunk abban, hogy ismerjük-e a válaszokat. A jó párbeszéd alapja, ha már az elején tudom, nem kell jó válaszaimnak lennie, sőt, arra sincs szükség, hogy feleleteim legyenek: kérdezek, ön mond valamit, talán visszakérdez; ha választ akarok adni, akkor az már csak üres okítás.

Sarkozi_Andrea_Foto_SebestyenLb5

„A jó párbeszéd alapja, ha már az elején tudom, nem kell jó válaszaimnak lennie”

Fotó: Sebestyén László

Az élet mely területei befolyásolják leginkább a szexualitásról alkotott képünket? Inkább azt kérdezném: mely időszakai?

A legjobban befolyásoló éveinkről általában alig vannak emlékeink, a szakirodalom szerint az első három-négy év határozza meg a leginkább, hogyan tudunk felnőttkorunkban kapcsolódni másokhoz, hogyan látjuk önmagunkat, mennyire van helyén az önértékelésünk. Ez az időszak a későbbi, meghatározó kamaszkort is nagyban árnyalja. Sokféle hátterű, véleményrendszerű emberrel találkozom, úgy látom, az értékrendünk, a világnézetünk, a gondolataink, a személyes tapasztalataink is mélyen befolyásolják az intimitásról alkotott nézeteinket.

Melyek lennének a szexuális intelligencia alapjai?

Egyrészt ismernünk kell anatómiai felépítésünket, működésünket, a libidót, a szexualitást befolyásoló tényezőket, érdemes tudni, mire figyeljünk oda nőként, férfiként. Az információ birtoklása semmiképpen sem elhanyagolható. A témakörben a szociális és az érzelmi intelligencia is kikerülhetetlen, több figyelmet érdemelne. Általános tapasztalat, hogy a védőnők idő hiányában kevéssé foglalkoznak ezekkel a területekkel az oktatásban tartott felvilágosításkor, noha nagyban befolyásolják az egyén egészséges szexualitását. Mi az identitásom? Szeretem-e önmagamat, a testemet? Hogyan kapcsolódom másokhoz, a többi ember között megtalálom-e a helyemet?

A fiatalok mennyire ismerik a saját testüket?

Az új generációban a tudás és a tudatlanság kettőssége él. Túlságosan hamar ismerik meg a meztelenséget, a test fogalmát, és ahogy kezükbe kerül az okostelefon, nem tudják kikerülni a szexuális tartalmakat, ezen a plakátok sem segítenek. A hirtelen jött tájékozottság mellett elképesztő mértékű a tájékozatlanság abban, hogyan működik a testünk, mi is a szexualitás. A tinédzserek kérdéseiket sokszor csak anonim csetszolgálaton merik feltenni, vagy az interneten keresnek rá, ami nagyobb eséllyel viszi el olyan oldalakra őket, amelyek inkább csak nagyobb ködöt keltenek, mint releváns ismeretet adnak. Dolgoztam tinédzsereket segítő anonim csetszolgálaton, meredek kérdéseik tudnak lenni.

Sárközi Andrea szexuálpedagógiai szakember, az Integrom Program – Nagyvállalati Munkalehetőség Romáknak vezetője, a Kalandok és Álmok Élménypedagógiai és Szakmai Műhely trénere, Szerethető vagyok? című akkreditált szexuálpedagógiai képzésének vezetője. Felsőoktatás-pedagógia szakirányú bölcsész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem neveléstudományi mesterképzésén végzett 2016-ban. A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet egykori önkéntese, a TeSó blog írója.

Hol kezdődik a szexuális bántalmazás fogalma?

Többször foglalkoztam olyan fiatalokkal, akiket akár családon belül vagy másutt bántalmaztak szexuálisan. Talán nem is annyira a „Hol kezdődik?” pillanatát érdemes kiemelni, mivel a témában az a legnehezebb, hogy az áldozatok sokszor nem is veszik észre a bántalmazás tényét, vagy ha mégis, akkor nem mernek segítséget kérni, nem merik elmondani, mi történt, mivel vitás helyzetben érzik magukat. „Lehet, hogy nem is bántalmazás volt, csak túl érzékeny voltam?” Nem az a kérdés, mi történt, hanem hogy az az adott személyben milyen traumát, érzéseket váltott ki.

Mitől jó a házaspárok nemi élete?

Nem hiszem, hogy létezik erre egyetlen jó válasz, de ha valamit kiemelhetnénk, akkor azt mondanám: nagyrészt a kommunikációtól. Minél inkább elkezdik intelligens, szeretetteli, elfogadó, kérdező keretek között hétköznapjaik részévé tenni a témát, annál könnyebb lesz az adott helyzetben kifejezni az igényeket, megkérdezni a társat: „Boldoggá tudlak tenni?” Természetes, hogy nem működik minden magától, két különböző embernek különböző igényei vannak, ezeket találkoztatni kell. Ha erről folyamatos a kommunikáció, akkor nincs az az érzésük, hogy „ha beszélni kell róla, az már gond”, vagy „juj, ez hatalmas probléma”, hanem hétköznapi, természetes, magától értetődő kéréssé válik, mint az, hogy „légy szíves, mosd el magad után a tányért, mert nekem rossz, ha rászárad”, amire a másik annyit mond, „bocs, nem jutott eszembe”.

Sarkozi_Andrea_Foto_SebestyenLb8ec

„Számomra a szexuális nevelés a szeretet megéléséről, saját magunk szerethetőségének az elfogadásáról szól, arról, hogy értékesek vagyunk, valaki gyönyörködik bennünk”

Fotó: Sebestyén László

Milyenek a fiatalok szexualitásról alkotott elképzelései?

A különböző médiatartalmak hamis képet mutatnak. Egy átlagos tizenéves hatféle filterrel látja önmagát a telefonján, és úgy gondolja, „ezek szerint ilyennek kellene lennem”. Amikor belenéz a tükörbe, máris elégedetlen. Ez hat a saját testéről alkotott elképzeléseire és a szexualitásról alkotott nézeteire, elképesztő torzulásokat okozva. Ez csak kiragadott példa, a probléma ennél sokkal széleskörűbb. Beszélgettem olyan fiatal fiúkkal, akiknek megdöbbentő volt hallani, hogy nem minden lány szereti, ha fojtogatják, viszont a leányoknak is elképesztő gondolataik vannak arról, mire vágyik a másik nem, csodálkoznak, ha az ifjú az intim, ölelkezős összebújást igényli. Megzavarja őket az általuk követett videócsatorna, ami a férfiakat „erőszakos gépezetként” mutatja be, amely „teszi a dolgát”. A bármikor ingyenesen elérhető internetes tartalmak miatt torz képük alakulhat ki a szexualitásról, amelyről érdemes beszélgetni. Fontos azonban nem azzal indítani, hogy rossz a fejében lévő elképzelés – nem is feltétlenül az, hiszen mindannyian másra vágyunk, az ítélkezés egyébként is mindig többet árt, mint használ. Érdemes egyszerűen csak megkérdezni, ők mit gondolnak a látottakról. Ha mégis komoly félreértések vannak, azok már másféle beavatkozást kívánnak.

A Biblia mit mond a szexualitásról egy református szexuálpedagógiai szakembernek?

Egyetemistaként református konfirmandustáborokat, csendes hétvégéket szerveztem, vezettem önkéntestársaimmal. Ekkor ismertem fel, hogy a fiatalok között jelen van a téma, beszélgetnünk kellene erről. Munkásságom mottója: „Szerethető vagyok-e?” Számomra a szexuális nevelés a szeretet megéléséről, saját magunk szerethetőségének az elfogadásáról szól, arról, hogy értékesek vagyunk, valaki gyönyörködik bennünk – ezek a fogalmak a Bibliából erednek. Akármilyen háttérből érkező emberekkel találkozom a csoportjainkban, ezekhez az igazságokhoz térünk vissza. Más szakemberek is úgy vélik, sokat beszélgetünk torzulásokról, technikákról, parafíliákról (szexuális devianciák – a szerk.), miközben elfelejtjük, hogy ez érzelem, szeretet, tisztaság és odaadás. Nem lehet elégszer elismételni az önismeret fontosságát. Ahhoz, hogy a szociális és érzelmi intelligenciánk magasabb szintre juthasson, folyamatos önismereti munkára van szükségünk, hogy megvizsgáljuk, hol a helyünk a világban, megértsük, Isten mit vár tőlünk, mit szeretne, hogyan gyönyörködik bennünk a legjobban. Ha ez a kérdés ott él a szívünkben, akkor már csak az irányokat kell megtalálni – a szexualitáson belül, a munkában, az életünk minden területén.