A XIII. Zsinati ciklus hetedik ülésen, csütörtökön, a törvényalkotói munka során terítékre került a lelkészek jogállásáról szóló törvény, a testület jóváhagyta a Károli Gáspár Református Egyetem Szenátusának döntését Balla Péter rektorrá választásáról, tanácskoztak az Egységes Lelkészképesítő Bizottság munkájáról, valamint a zsinati bizottságok tevékenységéről. A Zsinat szeptemberben kétnapos belső vitát, problémafeltáró ülést tart. Kövesse vissza az eseményeket a nap folyamán folyamatosan frissített közvetítésünkből. A közvetítésben közreműködött Czanik András, Csepregi Botond, Feke György, Kalocsai Richárd (fotó) és Kiss Sándor. A tanácskozásról élőképes közvetítést is adtunk a Károli Gáspár Református Egyetem kommunikációs tanszéke, valamint a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Kölcsey Stúdiója közreműködésével.
19:03 Véget ért a csütörtöki tanácskozás.
18:55 Márkus Mihály beszámolt a Kálvin Bizottság munkájáról.
18:46 Az Énekeskönyvi Bizottság elnöke, Fekete Csaba kapott szót, hogy összefoglalja a testület legutóbbi zsinati ülésszak óta végzett munkáját.
Mint mondta, elindult az egyeztetés az evangélikus testvérekkel, új tagokkal bővült a dallambizottság is. Egységesíteniük kell a variációkat, Huszár Gál gyűjteményéből alternatív dallamként több dallamot is szeretnének felvenni a készülő énekeskönyvbe. Az irodalmi bizottság pedagógusokból áll, így augusztus helyett csak szeptemberben tudnak ülésezni. A zsoltárbizottság az első harminc zsoltárt már átvizsgálta, és több esetben értelmetlen kihagyásokat talált. Reméli, hogy az év végére ideiglenesen sikerül lezárni az énekeskönyv szerkezetét.
18:40 Ezután került napirendre az Elnökségi Tanács előterjesztése a kiemelt gyülekezetté minősítés feltételeinek törvényi szabályozásáról.
Takaró András esperes tag azt javasolta, töröljék el a kiemelt gyülekezetek minősítését, Szabó István pedig ehhez kapcsolódóan a minősítés újragondolását javasolta. A határozatképtelenség okán a kérdésre a pénteki napon tér vissza a Zsinat.
18:24 Az MRE lelkészi elnöke a testület elé terjesztette az Zsinat Jogi és Egyházalkotmányi Bizottságának állásfoglalását a nyugdíjas lelkészek presbitériumi tagságának kérdésében.
Kiss László azt mondta, ne változtassanak a törvényen, mert ha a nyugdíjas lelkipásztort beválasztják a presbitériumba, az a választói akarat és a gyülekezeti szuverenitás kifejeződése. Szabó István püspök ellenérvként azt hozta fel, hogy a lelkészi eskü egy életre szól, nyugdíjba vonulása után sem vonja vissza azt a lelkipásztor. A lelkész tisztségénél fogva tagja a presbitériumnak, míg a nyugdíjas lelkészt beválasztanák.
17:45 Az ülés az Egységes Lelkészképesítő Bizottság beszámolójával folytatódott.
Dr. Fazakas Sándor elmondta, a Zsinat 2010-ben elfogadta az új szabályrendeletet, mely 2011. január 1-én lépett hatályba. Az alapkoncepció az volt, hogy elváljon egymástól az egyetemi záróvizsga és a lelkipásztori szolgálatot lehetővé tevő számonkérés. Az egyetemi záróvizsgán az elméletet, a lelkészképesítőn az alkalmazást kérik számon, a mostani szabálymódosítással igyekeznek elkerülni az ismétlődést. Teljesült az az elvárás is, hogy bárhol végzett a lelkész-hallgató, tudjon számot adni a gyakorlati készségeiről. Az ügyben konszenzusra jutottak a szaktanárok és az egyházkerületek küldöttei is. Az intézmények módosították a szabályaikat, igyekeztek felkészíteni a záróvizsga előtt álló hallgatóikat.
Bölcskei Gusztáv ezután ismertette az Elnökségi Tanács módosító javaslatait az egységes lelkészképesítő vizsga rendjéről szóló szabályrendelethez.
A módosításokkal kapcsolatban arról kezdődött vita, hogy a lelkészek felszentelését a rendelet egységesen szabályozza, vagy meghagyják a döntést az egyházkerületek kezében. Ami az aktus időpontját illeti, a különböző kerületek gyakorlata eltérő.
Határozatképtelenség miatt az ülés elnöke holnapra halasztotta a szavazást a kérdésben.
17:25 Szünet kezdődött.
17:20 Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök beszámolt róla, hogy szerdai ülésén a Károli Gáspár Református Egyetem Szenátusa a 23 jelenlévő tag egyhangú szavazatával Dr. Balla Pétert három éves határozott időtartamra rektorrá választotta. A Zsinat, ugyancsak egyhangúlag, megerősítette a KRE Szenátusa döntését. Balla Péter ezzel rektorjelölt lett, az új rektor ugyanis akkor foglalhatja el hivatalát, amikor a köztársasági elnök a jelöléssel egyetértésben kinevezi az oktatási intézmény vezetőjét.
Balla Péter, zsinati tag, a Károli Gáspár Református Egyetem megválasztott rektora
15:58 A szünet után Csomós József tiszáninneni püspök ismertette a lelkészek jogállásáról szóló törvénytervezet első öt fejezetét azzal a kéréssel, hogy véleményezze.
Az előterjesztő megjegyezte, hogy a Zsinat korábban már döntött az idén bevezetett egységes lelkész-képesítésről.
Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke előterjesztőként beszél
Ezután a Zsinat tagjai az egyes paragrafusokhoz benyújtották módosító javaslataikat, majd fejezetenként megszavazták a tervezet első olvasatát.
15:41 Bölcskei Gusztáv rövid szünetet rendelt el.14:58 A Külügyi és a Teológiai Bizottság közös előterjesztésében a Zsinat elé tárta véleményezésre az Európai Protestáns Egyházak Közössége teológiai dokumentumát.
Dr. Fazakas Sándor először magáról a szervezetről beszélt, arról, hogyan segíti az egyházak egymás iránti közeledését. Az első benyújtott dokumentum a kritikus kérdésekre hívja fel a figyelmet, melyekben nincs konszenzus a különböző protestáns egyházak hitvallásában, gyakorlatában. Hiányolja a dokumentumból a református sajátosságokat.
Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora
Felszólalásában a dunamelléki püspök a dokumentumban lévő Szentírás-értelmezéssel kapcsolatos és a homoszexuálisok lelkészekké való felszentelését érintő csúsztatásokra hívta fel a figyelmet, olyan állításokat említett, melyeket a hitvallásához hű reformátusság nem fogadhat el. Azt kérte, az erős állításokat tartalmazó dokumentumra adott erőtlen választ a Zsinat ne fogadja el.
A felszólalók megegyeztek abban, hogy az MRE számára egy lehetőség a nemzetközi szervezet dokumentumának véleményezése. A Zsinati Hivatal külügyi irodavezetője, Ódor Balázs azt mondta, hogy az elhangzott javaslatok még bedolgozhatóak a válaszba. Simonfi Sándor esperes arra figyelmeztetett, vegye komolyan a Zsinat a választ, mert az MRE válasza nemzetközi színtéren az egyház állásfoglalása.
Szabó István ügyrendi javaslata, hogy a válaszdokumentumot küldjék vissza az előterjesztő bizottságoknak, hogy a következő zsinati ülésre dolgozzák át. A testület ezt megszavazta.
14:50 A Zsinat előtt szerepelt a református szakképzés helyzetéről és lehetséges alternatíváiról szóló előterjesztés.
A tervezet hét kitörési pontot fogalmaz meg, köztük a legfontosabb a tiszáninneni egyházkerületből érkezett javaslat: régiónként épüljön ki egy-egy református szakképző központ a hiányszakmák területén.
A javaslat lényege, hogy 2012. szeptember 1-étől egy többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény keretében lássa el a Református Pedagógai Intézet és az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatait.
Kocsis Márta zsinati jogtanácsos beszél
Ennek kapcsán Hörcsök Imre ismertetette a kiskunhalasi székhelyű Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat alapító okiratának módosított pontjait, kéri a Zsinatot, hogy határozatával emelje be azokat az alapító okiratba. Egyéb technikai változtatás mellet a gyógytestnevelés bekerül az intézmény egységei közé, kollégiumot biztosítanak a gyógypedagógiai és rehabilitációs ellátásban részesülő gyermekek számára.
Bellai Zoltán dunántúli főtanácsos kifogásolta, hogy a pedagógiai intézmény alapító okiratában idősek ellátása is szerepel, Szabó István püspök is azon a véleményen volt, hogy a pedagógiai szakszolgálat ne foglalkozzon idősekkel. A jogtanácsos asszony szerint ez csak technikai probléma. Bellai Zoltán attól fél, a módosításokkal az oktatási intézményt kinyitják a szociális tevékenység felé, ezzel a szigorú szabályozással szembe mennek. Szabó István figyelmeztetett, hogy egy tevékenységre egyféle normatívát lehet kérni, szerinte ettől óvakodni kell. A szakszolgálat vezetője ezt a szándékot cáfolta, a módosítás azért szükséges, mert többféle szolgáltatást vehetnek igénybe a rászorulók. A Zsinat a vitás kérdést 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással, kiegészítéssel elfogadta. Egy ellenszavazattal, egy tartózkodással elfogadják az egész módosítást.
13:05 Megkezdődött az ebédszünet.
12:58 Huszár Pál világi elnök számolt be a Zsinati Tanács szerdai (május 25-i) határozatairól.
Gazdasági ügyek tették ki a Zsinati Tanács szerdai ülésének munkáját: a 2010-es zárszámadások elfogadása, a 2011-es költségvetés módosítása szerepelt a napirenden. A Zsinat elfogadta a beszámolót.
>>>A Zsinati Tanács üléséről, határozatairól itt olvashat bővebben.
12:57 A Zsinat elfogadta a Zsinat Elnökségnek a Zsinat hatáskörében az elmúlt időszakban tett intézkedéseit.
12:48 A Zsinat határozatot hozott a szociális és közoktatási intézmények átvétele tárgyában.
Mint ismert, a Zsinati Tanács februári ülésén foglalkozott az önkormányzatok oktatási és szociális intézményeinek egyházi átvételével: a testület kérte a gyülekezeteket, fokozatos egyházi testületeket, hogy tartózkodjanak az átvételektől.
A Zsinat mostani határozata elrendelte, hogy az "egyház jó rendje érdekében, a közoktatási és szociális intézmények átvétele, illetve indítása esetében a Zsinati Hivatal illetékes egységei csak a szolgálati úton kapott előterjesztésekkel foglalkozhatnak."
12:47 A Zsinat határozatban kérte a közfeladatot ellátó református intézményeket, hogy kompenzálják a dolgozóik bérét, hogy annak 2011. évi havi nettó átlaga megegyezzen a 2010-es havi nettó átlaggal.
Ennek alapja - az állammal folytatott tárgyalások alapján - az államtól érkezett bérkompenzáció, valamint a 2011-es zárszámadással érkező támogatás lesz.
12:35 Gueth Péter dunántúli zsinati tag azt javasolta, hogy a Zsinat vonja vissza az MRE Elnökségének az államadósság enyhítéséra tett felajánlását.
Mint az elnöki megnyitóban is elhangzott, az egyházi ingatlanok állami rekonstrukciós keretéből a reformátusokra eső 200 millió forintról mondott le az Elnökség. Bölcskei Gusztáv emlékeztetett, hogy a döntést az Elnökségi Tanáccsal egyezetetve hozták meg, a lépést az egyházmegyei vezetőket tömörítő esperes-gondnoki értekezlet jóváhagyta. Ezzel ezek a testületek kimondták, hogy az államadósság csökkentése nemzeti ügy.
Több felszólaló is felhívta a figyelmet arra, hogy a már bejelentett döntés visszavonása rontaná a református egyház hitelét. Csomós József tiszáninneni püspök azt mondta, azért ne vonják vissza az elnökségi döntést, mert jó és felelős lépésről van szó.
A zsinati tagok elvetették, hogy a Zsinat vonja vissza az államadósság csökkentésére tett elnökségi felajánlást.
12:27 Bölcskei Gusztáv újra megnyitotta a nyilvános ülést. Az elnöki megnyitóhoz érkező kommentárok következnek.
Simonfi Sándor esperes felszólalása
Szűcs Attila zsinati tag azt javasolja, hogy az áhítat igehirdetője, valamint a zsinati elnök szavaival egybehangzóan, az őszi ülésszakon kétnapos vitanapot tartsanak, hogy a belső problémákat megvitassák. A dunántúli világi képviselő úgy gondolja, a felszínen ugyan rendben mennek az egyház dolgai, de eközben fogynak alóla a közösségek. Simonfi Sándor esperes csatlakozott az előtte felszólalóhoz, de nem az őszi ülésszakot használná erre a célra, hanem rendkívüli ülést iktatna be, az ott történt felvetések akár már az őszi törvényhozói munkában is hasznosulhatnak. Köntös László dunántúli főjegyző fontosnak tartotta, hogy ne fulladjon rögtönzésbe, egy helyben topogásba a rendkívüli ülés, ezért fontos annak az előkészítése, írásbeli javaslatokkal, indítványokkal.
12:05 Véget ért a zárt ülés, tíz perc szünetet rendeltek el.
11:35 Bölcskei Gusztáv elnök zárt ülést rendelt el.
10:40 Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke megnyitója következik.
A tiszántúli püspök köszöntötte az egybegyűlteket és külön szólt a Kárpátaljai Református Egyház megjelent elnökségéhez, Zán Fábián Sándor püspökhöz, valamint Nagy Béla főgondnokhoz. Megemlékezett azokról a református lelkészekről, személyiségekről is, akik az előző zsinati ülés óta hunytak el.
Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök a megnyitó közben
A zsinati elnök szólt a Magyarországi Református Egyház 2011-es jelmondatáról, a Pál apostol második korinthusi leveléből származó Krisztusért követségben fősorról. Azt mondta, talányos kifejezésről van szó, hiszen nincs benne, ki jár követségben, és miért jár követségben. Azonban mégis egy hívogató, közösségteremtő jelmondatról van szó, amely a békesség hangján szólal meg.
Bölcskei Gusztáv jelezte, idén a zsinati ciklus feléhez érkezünk. Idézte Rácz József esperesnek az áhítatban elhangzott gondolatát, miszerint sokszor azt érzi, a Zsinat körben jár, munkája során újra és újra azok a kérdések kerülnek elő, amelyek már évekkel ezelőtt is a napirenden szerepeltek. A zsinati elnök azt javasolta, az őszi zsinati ülésen kerítsenek sort az önvizsgálatra, ezeknek a tapasztalatoknak és érzéseknek a feltárására, megvitatására.
Kitért a határon túli magyar református közösségek életében történt fejleményekre is. Örömteli, mondotta, hogy nemrég zsinatot tartottak a horvátországi reformátusok és megválasztották az egyház új vezetőit. Örvendetes, de nem problémamentes esemény a felvidéki reformátusoknál zajlott legutóbbi zsinat, amely május közepén kimondta a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház csatlakozását a Magyar Református Egyházhoz. Az ülés azonban azzal ért véget, hogy a szlovák ajkú zsinati tagok, kifejezve ellenérzésüket a csatlakozással szemben, kivonultak az ülésről. Azóta folyamatosak a tárgyalások, Bölcskei Gusztáv leszögezte, hogy a szlovák egyháztagok nem kívánják az egyházszakadást.
Beszámolt arról, hogy az MRE tervezi, hogy az év végi népszámlálás kapcsán buzdítani fog arra, hogy minél többen vallják magukat reformátusnak.
Az állam és az egyházak kapcsolatát érintve megemlítette, az MRE, illetve intézményei a múlt hónapokban több olyan konferenciát is szerveztek, amelyek aktuális közéleti kérdéseket érintettek. Kitért arra, hogy Szászfalvi László egyházügyi államtitkár éppen a zsinati székházban ismertette a készülő egyházi törvény alapkoncepcióját. Erről több egyeztetés is történt, a fontosabb megállapítások között említette, hogy a jogszabály-tervezet rögzíti az állam és az egyház szétválasztását, elismeri az egyházi joghatóságot az egyház belső ügyeiben. Rögzíti, az egyház elsősorban vallási tevékenységet folytató szervezet. A sarkalatos, vagyis kétharmados törvény három kategóriát különböztet majd meg: a történelmi egyházakat, az egyházként elismert vallási közösségeket, valamint az eddig egházként működő, de mostantól nem egyháznak minősülő vallási egyesületeket.
Felidézte, hogy az MRE Elnöksége jelezte a kormány felé, hogy az államadósság csökkentése érdekében lemond arról az összegről, amely az egyházi ingatlanok felújíátására szánt állami támogatási keretből, a felekezeti arányokat figyelembe véve a Magyarországi Református Egyházra esne. Ez körülbelül kétszázmillió forintot tesz ki.
10:25 Huszár Pál főgondnok, a Zsinat világi elnöke megnyitotta az ülést, felkérték a jegyzőket és a hitelesítőket.
Huszár Pál főgondnok, a Zsinat világi elnöke
Megtörtént a jelenlévők, az akadályozott képviselők és a helyükre behívott póttagok számbavétele. A zsinati tagok elfogadták a tárgysorozatot.
10:02 Az ülés Rácz József áhítatával kezdődött.
A Tolnai Egyházmegye esperese a Mk 9,2 alapján hirdetett igét.
10:00 A Zsinat Elnöksége bevonulásával megkezdődött a XIII. Zsinat hetedik ülése.
Bellai István kifogásolja, hogy a pedagógiai intézmény alapító okiratában idősek ellátása is szerepel, Szabó Istvánis azon a véleményen van, hogy a pedagógiai szakszolgálat ne foglalkozzon idősekkel. A jogtanácsos asszony szerint ez csak technikai probléma. Bellai István attól fél, a módosításokkal az oktatási intézményt kinyitják a szociális tevékenység felé, ezzel a szigorú szabályozással szembe mennek. Szabó István figyelmeztet, hogy egy tevékenységre egyféle normatívát lehet kérni, szerinte ettől óvakodni kell. A szakszolgálat vezetője ezt a szándékot cáfolja, a módosítás azért szükséges, mert többféle szolgáltatást vehetnek igénybe a rászorulók. A Zsinat a vitás kérdést 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással, kiegészítéssel elfogadta.