Szolgálat mérhető szempontok mentén

A járvány súlyosbodása miatt online ülésezett a zsinat, azonban az elnökség és az egyházkerületek vezetősége, valamint néhány meghívott a berekfürdői Megbékélés Házából kapcsolódott be az ülésbe. A tanácskozás kezdetén az „engedelmes cselekvés boldogságáról” szólt Püski Lajos, a debreceni Nagyerdei Református Gyülekezet lelkipásztora, aki Jakab levele 1. részének 19–27. verse alapján hirdette Isten igéjét.

Elnöki beszámolója kezdetén Balog Zoltán emlékeztetett, hogy a járványhelyzet súlyosbodásával oltakozásra buzdított a református egyház elnöksége, azonban az oltást nem tették kötelezővé az egyházi intézményekben. A püspök tanulságosnak nevezte, hogy a lakosság egyharmada bizalmatlan az állami rendelkezésekkel szemben akkor is, ha azok konszenzuson alapulnak. A zsinat lelkészi elnöke azt kérte, hogy „testvéri szívvel beszélgessenek azokkal, akiknek valamilyen belső okból ellenállásuk van az oltással szemben”.

„Az a legfontosabb, hogy ne keressük a járványban Isten büntetését! Isten nem a pandémia által üzen, azonban érdemes az Ige fényében megvizsgálni, hogy milyen helyzetbe került a világ a járványhelyzet miatt” – fogalmazott az egyházvezető. Véleménye szerint a pandémia figyelmeztetés a határokat nem tisztelő embereknek, hiszen „átléptük a teremtés rendjében gyökerező határokat, amit nem tehetünk meg büntetlenül. Az ember azt gondolja, hogy lehet át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait”.

Balog Zoltán a járványról szólva a másik ember iránti felelősség fontosságára hívta fel a figyelmet.

A lelkipásztorok és a hitoktatók jövedelmének növekedésével kapcsolatban az egyházvezető a zsinati tagok előtt is megismételte: a hitoktatók bére legalább harminc százalékkal emelkedik a jövőben. A lelkipásztorok javadalmazásának változásával összefüggésben azt hangsúlyozta, az államtól kapott összeg nem jövedelempótló támogatás, „hiszen ez azt jelentené, hogy valami hiányzik”. Fontosnak nevezte, hogy a gyülekezetek minden tőlük telhetőt megtegyenek lelkipásztoraik eltartása érdekében. „A lelkészek anyagi biztonsága érzékeny pontja az egyházi életünknek, és ebben a kérdésben lehetőséget kaptunk a helyzet rendezésére Magyarország Kormányától” – mondta. Szólt arról is, hogy a lelkészi életpálya kidolgozásán a négy egyházkerület egységesen dolgozik a biztonság, a kiszámíthatóság, valamint az átláthatóság kritériumai alapján. „Az átláthatóság azt is jelenti, hogy látszik, ki milyen munkát és szolgálatot végez mérhető szempontok mentén” – tette hozzá Balog Zoltán.

Vannak, akik attól tartanak, hogy az állami pénzforrások elfogadása valamifajta lelki függéshez vezet a mindenkori kormányzattól. Ez azonban belső szabadság kérdése, a támogatást pedig el kell fogadni. A volt kommunista országok közül a magyarországi egyházak nem kaptak teljes kárpótlást. Bár az egyházak visszakapták az iskoláik és intézményeik egy részét, az azok fenntartását biztosító földeket, erdőket és egyes ingatlanokat nem juttatták vissza – magyarázta.

Az egyház szervezési feladatainak átalakításáról azt mondta a püspök, hogy januártól megújuló struktúrát hoznak létre: a zsinati hivatal önálló egyházi jogi személlyé alakul, vezetője Mező István Mózes lesz. A szeretetszolgálat, a diakónia és az egészségügy a jövőben Czibere Károly vezetésével működik, míg a pedagógiát, az oktatást és a katekézist Bruckner László irányítja majd. Balog Zoltán hangsúlyozta: a szervezetek átalakításában a missziói szempont és lelkület az elsődleges. A felsőoktatásról szólva Balog Zoltán arról beszélt, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem a negyedik legjobb egyetem az országos rangsorban, azonban nagy hiányosságok vannak az egyetem lelki programjában, ezért új, a területért felelős rektorhelyettest neveztek ki Balla Péter teológiai professzor személyében. A püspök az egyházismereti órákkal és az egyetemi lelkészséggel a korábbinál hatékonyabban szeretné megszólítani az egyházi kötődéssel nem rendelkező hallgatókat is.

Az egyházalkotmányt a későbbiekben fogadja el a zsinat – folytatta a püspök, hozzátéve, hogy a jogértelmezési hierarchia szellemében kell a további törvényeket elfogadni. A korábbi két jogalkotási vitanap az egyházalkotmányról és a kapcsolódó törvényekről szólt, de az alkotmány elfogadása előtt újabb vitanapon tárgyalhatnak az esetleges törvénymódosításokról.

A határainkon túli reformátusság helyzetéről szólva Balog Zoltán példátlannak nevezte, hogy Erdélyben „rabosítják a püspököket”. Az egyházvezető a Zilahi Református Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási perére utalva azt mondta: megkérdőjelezhető jogi eszközökkel akadályozzák Romániában a kárpótlást, amire a nemzetközi közvélemény figyelmét is sikerült felhívni. A tiltakozó akció bekerült az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának a vallásszabadságról szóló jelentésébe is.

A püspök elnöki beszámolójában felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai lelkészeknek nincs nyugdíjuk. Mint mondta, egy tízéves akció keretében tudta segíteni őket a magyarországi egyház, mostanra azonban elfogyott az erre fordítható összeg. Balog Zoltán arra kérte a magyarországi lelkipásztorokat, hogy karácsonykor ajánlják fel jövedelemkiegészítésük tizedét a kárpátaljai lelkészek nyugdíjára a magyarországi lelkészi nyugdíjintézeten keresztül.

A püspök szólt az új énekeskönyv vasárnapi bemutatójáról is, amelyen a református kórusok mellett híres előadók: Sebestyén Márta, a Gryllus-testvérek, valamint Molnár Ferenc Caramel énekeltek zsoltárokat és dicséreteket a Kálvin téri református templomban.