A házelnök beszédében hangsúlyozta: a lényegi kérdésekre – hogy mi az állam szerepe, kik alkotják az államot, milyen alapidentitás köti össze az államot és a területén élőket – 1919-ben és 1949-ben az adott geopolitikai helyzetekben létrejött diktatúrák keretei között az alkotmányozók a kommunista nemzetközösség politikai paradigmájában adták meg a válaszokat. 1989-ben az alkotmány szövegezői a liberális demokrácia politikai paradigmájában találták meg a válaszokat. Mint mondta, később kiderült, hogy a 21. század első évtizedének végére olyan új politikai paradigmában kell kialakítaniuk Magyarország helyét, amely hosszú évtizedekre meg fogja határozni a világ, Európa és benne Magyarország sorsát: a nemzeti szuverenitás és a globalitás feszültségének paradigmájában.
Az ülésen beszédet mondott többek között Trócsányi László László igazságügyi miniszter, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, Darák Péter, a Kúria elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. Az ünnepségen a Magyarországi Református Egyházat Bogárdi Szabó István zsinati lelkészi elnök képviselte.
Forrás: MTI