A közösség volt a Doktorok Kollégiuma nyári konferenciájának fő témája. A Magyarországi Református Egyház tudományos kutatómunkáit egybefogni és koordinálni hivatott szakmai szervezet idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, amely szintén előtérbe került a háromnapos eseményen. Vladár Gábor elnökkel beszélgettünk.
A közösségek működését az elmúlt két évben meghatározta a koronavírus-járvány, megrengette a régi alapokat. Beszorultunk a szobába, egyéni életstílusokat alakítottunk ki – fejtette ki Vladár Gábor. A mostani fórumon ezért is vált elsődleges feladattá az egyházmegyék közösségeinek áttekintése. Az augusztus végén Debrecenben megrendezett konferencián a díszelőadást Georg Plasger, a németországi Siegeni Egyetem református professzora tartotta, Szolgálatok az egyházban – református értelmezések címmel. A szakember arról értekezett, hogy miképpen kapcsolódnak össze az egyes tisztségek az egyházi szolgálatban, de a testületet alkotó 14 szekció is foglalkozott a többnapos fórumon a közösség gondolatkörével.
Vladár Gábor: „Hangsúlyos, hogy a bibliai irányelvek mentén segítsük az egyház szolgálatát."
Ötven év
A kezdetekről a Doktorok Kollégiumának elnöke azt mondta: a szervezet elnevezése Kálvintól ered. A reformátor az anyaszentegyházban négy olyan tisztséget határozott meg a Szentírás alapján, amelyek sajátos szolgálati területet jelentenek: a lelkipásztori, a tanítói, a presbiteri és a diakónusi tisztség. A tanítói tagjait nevezte ő az akkori tudományos nyelv, a latin alapján doktoroknak. A Doktorok Kollégiuma tulajdonképpen a tanítói szolgálatot erősíti a Magyarországi Református Egyházban. 1972-ben alakult meg a magyar református teológusok munkaközössége, az akkori zsinati lelkészi elnök, Bartha Tibor elnökségével és Makkai László erdélyi történész, egyháztörténész segítségével és irányításával.
Feladatok
Vladár Gábor jelenlegi elnök szerint a Doktorok Kollégiumának elsődleges feladata és célja, hogy keretet biztosítson a tudományos munka számára a református egyházban, szabályozza és biztosítsa a folyamatos munkát. Hangsúlyos szerepvállalás, hogy a bibliai irányelvek mentén segítse az egyház szolgálatát. Segítik a gyülekezeteket, hogy a Szentírás alapján választ találjanak a felmerülő társadalmi, teológiai kérdésekre. Ugyancsak kiemelkedő misszió a lelkipásztorok teológiai műveltségének növelése, illetve a gondoskodás a teológiai tudományosság művelőinek utánpótlásáról.
A háromnapos konferencián megközelítőleg 180-an vettek részt – ismertette a testület vezetője. A következő időszak célkitűzési közé sorolta azt, hogy a tagok év közben is tartsanak szekcióüléseket. Ahol beszélgethetnek különböző szaktársak, találkozási alkalmat nyújtva a különböző szakmai ágaknak és irányoknak kisebb körben. Ilyen volt ez a mostani konferencia is, ahová a Kárpát-medence legkülönbözőbb területeiről érkeztek a résztvevők. Vladár Gábor meglátása szerint ez pezsdítően hatna a további gondolkodásra.
Arra buzdítottak mindenkit, hogy az egyes szekciók különböző helyszíneken tartsanak üléseket, konferenciákat. Ezek az alkalmak azért jelentenének sokat, mert a tudományos testület munkacsoportjai jobban beleláthatnak a gyülekezetek életébe, és az egyház is abba a munkába, amelyet a Doktorok Kollégiuma végez.
Az idei eseménynek fontos momentuma volt a díjak átadása. Az egyik elismerés az Aranygyűrűs Teológiai Doktor cím, amelyet kiemelkedő teológiai munkásságért vagy életműért ítél oda a testület, a másik az Év Könyve díj. A közgyűlés ebben az évben Bölcskei Gusztávnak ítélte az Aranygyűrűs Teológiai Doktor elismerést, aki korábban a Doktorok Kollégiumának az elnöke is volt. A 2021-es Aranygyűrűs Teológiai Doktor címet Visky Bélának, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanárának adta át a testület, a magyar református teológiai tudományművelésben végzett kimagasló munkásságáért. Az Év Könyve elismerésre – személyekre, illetve művekre – jellemzően a Kálvin Kiadó tesz javaslatokat. Idén Csoma Judit kapta meg a díjat, a Megszelídített szorongás címmel megjelent disszertációjáért – zárta az idei konferencia összegzését Vladár Gábor elnök.
DOKTOROK KOLLÉGIUMA
A Doktorok Kollégiuma (DC) a Magyarországi Református Egyház tudományos testülete, az egyház meghatározó teológiai munkáját koordinálja, az aktuális társadalmi, etikai kérdésekben adott megnyilatkozásokat, állásfoglalásokat előkészíti. A teológiai tudományokat a Magyarországi Református Egyház hitvallásainak szellemében, egyetemeivel és főiskoláival együttműködve, ökumenikus lelkülettel és más tudományok iránti nyitottsággal, az egyház egészének javára műveli. A DC tagjai: a testület közgyűlése által bekebelezett doktorok és magyar református teológus tiszteletbeli doktorok, továbbá azok a református lelkészek, illetve egyetemi doktorátussal vagy kimagasló munkássággal bíró személyek, akiket a bekebelezett tagok közössége a DC munkájában való részvételre teljes jogú tagként megválasztott.
A tagok együttesen alkotják a DC közgyűlését, egyenlő jogokat élveznek. A DC tagjai maguk döntik el, hogy mely szekcióban kívánnak munkálkodni, de felkérhetők más szekció munkájában való részvételre is. A DC együttműködésre törekszik a hazai teológiai doktori iskolákkal és a határon túli protestáns teológiai-tudományos intézetekkel. A Zsinat háttérintézménye 14 szekcióból áll, munkáját a szekcióelnökök és -titkárok koordinálják A Doktorok Kollégiumának szekciói: ószövetségi, újszövetségi, rendszeres teológiai, gyakorlati teológiai, pasztorálpszichológiai, himnológiai-egyházzenei, egyháztörténeti, egyházi néprajzi, missziológiai, egyházjogi, irodalomtudományi-nyelvészeti, vallástudományi, pedagógiai és ökumenikai szekció. Az egyes szekciók tagsága a DC közgyűlésének tagjai közül választja meg a szekcióelnököt és a szekciótitkárt (szekcióelnökség). A választás három évre szól, a tisztségviselők korlátozás nélkül újraválaszthatók. A választást a DC közgyűlése erősíti meg.