A Beregi kör nem csupán egy kerékpárút, hanem meghívás egy lelki utazásra. A Tiszántúli Református Egyházkerület kezdeményezésére a 2009-ben létrejött útvonal templomokat, emlékhelyeket és a vidék történeteit fűzi fel egy kerékpáros körre, amely 2024-ben elnyerte az Év Kerékpárútja címet. Idén tavasszal én is elindultam egy csapattal, hogy felfedezzük a beregi tájban élő múlt lenyomatait.
A túra napja már a kora reggeli órákban izgalmasan indult, a Hősök terén gyülekeztünk, ahol a derengő fény lassan aranyra festette a város szobrait. Még alig mozdult Budapest, de mi már útra készen álltunk. A levegő friss volt, az emberek arcán pedig ott volt valami csendes várakozás, tudtuk, hogy nem egy hétköznapi nap áll előttünk. Egy olyan út várt ránk, amely nemcsak kilométerekben, hanem élményekben és felfedezésekben is gazdag lesz. Majd egy előre leszervezett kisbusszal indultunk Tivadarba.
Mikor megérkeztünk a vendéglátók szívélyes fogadtatása máris otthonossá tette a helyet. Katona Ilona, turisztikai vezető elmondta, mennyire fontos, megmutatni és megismertetni azokat az értékeket, amelyeket ez a vidék évszázadok óta őriz. A túra során nem csupán látnivalókat keresünk hanem történeteket, emlékeket, gyökereket. Nemsokkal később körbevezettek bennünket a Ház az Élővízhez Református Ifjúsági Üdülőközpontban és Kerékpáros Túraközpontban amely nemcsak jól felszerelt, de esztétikájában is különleges volt. A túrázni vágyók a www.oroksegtura.hu oldalán vagy a +36 30/446-8383 telefonszámon tudnak informálódni.
A hatalmas faoszlopok, a magas, tágas belső terek és a természetközeli kialakítás olyan atmoszférát teremtettek, amely szinte suttogva idézte meg a vidék lelkét. A bemutató után mindenki megkapta a saját kerékpárját, és ezzel kezdetét vette az örökségtúra a 2024.évben az Év kerékpárútjának választott Beregi kör szakaszán. Az útvonal a természet és a történelem találkozásán keresztül vezetett és azok számára, akik igazán nyitott szívvel vágtak neki, valódi felfedezéssé vált. Az első kilométerek már sejtették, milyen élménydús nap vár ránk: ameddig a szem ellátott, gyümölcsösök, alma- és szilvafák szegélyezték a kanyargó utat. Az első megálló Tarpa volt, ahol a szárazmalomnál álltunk meg. Ez a különleges épület a Tiszántúl utolsó, eredeti helyén fennmaradt szárazmalma.
Innen a tarpai református templomhoz kerekeztünk, amely kívül-belül egyaránt meglepő élményt nyújtott. Nem mindennapi színei és a XV. századból fennmaradt freskója igazi ritkaságok. A templom orgonája különösen lenyűgöző volt.
A következő célpont a Tarpai-hegy volt, amely vulkáni eredetű. Az oda vezető, szőlőskerteken keresztül vezető út már önmagában is élménynek számított, de a hegy tetején nyíló panoráma egészen szívet szorító volt. Láttam Beregszász három tornyát és a szülőfalum Vári templomát is. A látvány rég elfeledett érzéseket hozott elő: az iskolai éveket, a konfirmációt, az otthont. Ezután Márokpapiban álltunk meg, ahol a középkori templom különös hatást gyakorolt ránk. Viszont az épület csendjében álló, hófehér labdarózsa volt az, ami úgy uralta a teret, mintha maga a lélek öltött volna formát benne, számomra a virággal együtt volt meghitt hangulata a helynek.
Majd Csarodán a Középkori Templomok Útja Látogatóközpontban néztünk meg egy rövid dokumentumfilmet a beregi templomokról ezek kapcsolatáról, freskóikról és a fa harangtornyokról, amelyek még napjainkban is őrzik a régi ácsmesterek kéznyomát. Ezek a templomok nemcsak egyszerű épületek, hanem történeteket mesélnek, sorsokat hordoznak, mind részei közös múltunknak. Nem elég csak nézni a festett falakat meg kell próbálni megérezni mélységüket. Ez a túra nemcsak testben, de lélekben is útra hívott. A nap végén ellátogattunk a csarodai református templomhoz, amely közel 800 éves. Falait a mosolygó szentek bizánci stílusú freskók díszítik egy másik világ emlékei ezek, mégis meglepően ismerős érzéseket keltenek.
A beregi táj nemcsak látnivalókat, hanem élményeket, emlékeket és csendes felismeréseket kínál. Akár egy hétvégére érkezel, akár hosszabb felfedezésre, ez a szép vidék őszinte vendégszeretettel vár, csak nyitott szív kell hozzá, no, meg persze egy jó bicikli. De arról majd ott helyben gondoskodnak a profik.
A képre kattintva megtekinthetik a fotógalériát
