Választással, törvénymódosítással, beszámolókkal és díjak odaítélésével telt a Zsinat május 11-i, egynaposra sikeredett ülésszaka. Összefoglaló.
Fazekas László felvidéki püspök áhítatával vette kezdetét a XIV. zsinati ciklus 4. ülésszaka, melyről percről percre beszámoltunk. „Világos kell legyen számunkra, hogy sem emberi erő, sem emberi akarat, csak egyedül az Isten akaratához, kegyelméhez, szeretetéhez való visszatérés jelentheti a ma keresztyénsége, de a világ számára is a megoldást sok kérdésben” – emlékeztette a zsinati tagokat a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. (Az áhítatot hosszabban itt foglaltuk össze.)
„Nyugtalanító korban élünk, Európát és a világot migráció feszíti, az Európai Unió belső konfliktusai is egyre közelebb érkeznek hozzánk” – mondta elnöki megnyitójában Bogárdi Szabó István püspök, aki Istentől jövő alázatot, türelmet és szeretetet kívánt a pünkösd előtt összeült testületnek. A Zsinat lelkészi elnöke egyebek mellett kitért a népmozgalmi adatok alakulására, a közelgő eseményekre és évfordulókra, valamint a határokon átnyúló testvérkapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. (Beszédének részletes tudósítását kapcsolódó cikkünkben olvashatják.)
Testületi kérdések
Az ülésszak kezdetén Bogárdi Szabó István beszámolt a legutóbbi tanácskozáson hozott határozatok végrehajtásáról, az elnökség intézkedéseiről, valamint indítványozta, hogy ha ideje engedi, a testület már szerdán tárgyalja a csütörtökre kitűzött napirendi pontokat. Az ülésszak így egynaposra rövidült. Szűcs Attila, dunántúli világi tag ismét hiányolta, hogy a tavaly megalakult száztagú testület még nem tárgyalt és nem döntött arról, milyen stratégiai témákkal kíván foglalkozni hat éves mandátumának ideje alatt. A püspök türelmet kért tőle, míg elkészül egyházunk fejlesztési stratégiája, illetve az Egyházi Jövőkép Bizottság átdolgozza az előző zsinati ciklus végére elkészült előterjesztését.
Simonfi Sándor dunamelléki főjegyző tavaly nyáron lemondott egyházkerületi és zsinati tisztségeiről, helyére Hegedűs Béla bács-kiskunsági esperest választották, így ő mostantól tisztségénél fogva tagja a Zsinatnak és a Zsinati Tanácsnak. A 99 tagúra csökkent törvényhozó testület Bán Béla György dunamelléki taggal egészült ki, az elsősorban gazdasági ügyekben illetékes Zsinati Tanácsba Nyilas Zoltánt, a Gazdasági Bizottságba pedig Takaró András délpesti esperest választották meg. Emellett az ülésen esküt tett dr. Törös Klára zsinati bíró is.
A legutóbbi ülés óta a kommunista pártállam és az egyház függőségi viszonyát vizsgáló Tényfeltáró Történész Bizottság elnöke, Horváth Erzsébet lemondott 2010 óta viselt tisztségéről, a Zsinat felhatalmazta az elnökséget, hogy az egyébként is lecsökkent kutatói létszámot kiegészítse.
Törvénymódosítások, jogi ügyek
A Zsinat módosította a református hittanoktatásról szóló törvényt, ezzel nagyobb mozgásteret kapnak a jelenleg oktatóhiánnyal küzdő fakultatív és kötelezően választható hittanoktatás szervezői. A kétfajta hittanoktatás adminisztrációja és koordinálása is közegyházi szintre kerül, ennek részleteit, például a tanfelügyelet kérdését szabályrendeletben fogják kidolgozni és a Zsinati Tanács fogadja el. Ezzel párhuzamosan a Zsinati Oktatási Iroda, valamint az Oktatásügyi Bizottság a köznevelési intézmények és intézményfenntartók tevékenységének támogatására országos monitoring rendszert dolgoz ki, a szeretetszolgálat területén már működő hasonló rendszer alapján.
Módosították az egyházi bíráskodásról szóló törvény 85. paragrafusát is: a jövőben a fegyelmi eljárások nem szűnnek meg automatikusan, „ha a panaszlott a bíróság jogerős érdemi határozatának meghozatala előtt tisztségéről és a hozzá fűződő minden igényéről – beleértve az újabb választhatóságra való jogát is – lemond”.
A novemberi ülésen döntés született, hogy a közegyházi intézmények szakmai felügyelete a felügyelőbizottságok helyett kerüljön az illetékes zsinati szakbizottságokhoz. Az elmúlt hónapokban a bizottságok nem kaptak útmutatásokat az ellenőrzéshez, a Jogi Bizottságot most felkérték, hogy dolgozzon ki javaslatot erre nézve.
Mivel az egyházi köznevelési és felsőoktatási intézmények elsődleges jogi személyiségét az állami jogszabály alapján az illetékes kormányhivatal igazolja, egyházunk a jövőben az intézmények számára nem állít ki egyházfőhatósági igazolást. Megmarad viszont a köztartozásról szóló kitétel a tanúsítványban, mert hatására több egyházmegyében növekedett a befizetési fegyelem.
Technikai okokból módosították a Református Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény alapító okiratát, valamint egyházunk alkotmányát, pontosították az Országos Református Gyűjteményi Tanács kinevezését. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a Református Lelkészi Nyugdíjintézet igazgatójának kinevezése kerüljön vissza az elnökségtől a Zsinat hatáskörébe. A szóbeli indítványt megfontolják.
Jubileum, liturgia, hitvallás
Május 4-én tartotta alakuló ülését a Generális Konvent Liturgiai és Himnológiai Bizottsága. Az új testület az egész magyar reformátusságot érintő istentiszteleti (liturgiai) és ehhez szorosan kapcsolódó egyházzenei, az énekeskönyv megújítását célzó munkát végzi. A korábban a Magyarországi Református Egyház keretében működött énekeskönyv megújító munka tehát nem szűnt meg, hanem a liturgiai megújulási tervekkel szorosabb kapcsolatba kerülve folytatódik tovább. Erről Fekete Károly tiszántúli püspök, bizottsági elnök tájékoztatta tagtársait.
Bogárdi Szabó István pedig beszámolt a Második Helvét Hitvallás újrafordításának eddigi állomásairól és további menetrendjéről (részletekért lásd kapcsolódó cikkünket), valamint a reformáció jövő évi jubileumának tervezett állami, evangélikusokkal közös és református eseményeiről.
„Sokan beszélnek majd az 500. évforduló kapcsán az egyház megújulásáról, én azonban azt emelném ki, hogy ez az évforduló megsegíthet bennünket az Istennel való kapcsolatunkban” – mondta az egyházi vezető, majd hozzátette, hogy a Szentlélek kegyelme évszámoktól függetlenül a rendelkezésünkre áll. „Az 500. évforduló képes megerősíteni abban a boldog bizodalomban, hogy Jézus Krisztushoz tartozunk és annak felelősségében, hogy jelen korunkban kell helytállnunk, mert nekünk itt és most van dolgunk.”
Beszámolók, elismerések
Szontágh Szabolcs ifjúsági tanácsos tájékoztatást adott az áprilisi Zsinati Ifjúsági Fórum eredményeiről (részletes cikkünk itt), valamint a jövő évi, Debrecenbe tervezett Csillagpont előkészületeiről. G. Szabó Botond beszámolt az Országos Református Gyűjteményi Tanács, Jákob János pedig a protestáns tábori püspökség elmúlt egy évéről. A tábori püspök megosztotta: feladatuk különösen nehézzé vált a migrációs helyzet következtében, hiszen az országon belüli szolgálathoz képest szokatlanul hosszú távollét miatt már nem csupán a katonák és rendőrök, hanem családtagjaik számára is szükségessé vált a lelkigondozás.
A zsinati ülésen hálát adtak a skót misszionáriusok 175 éves magyarországi szolgálatáért, valamint hivatalosan is missziói egyházközségének ismerte el egyházunk a budapesti Skót Missziót. (Az elismerés előzményeiről itt írtunk bővebben.)
Döntöttek a zsinati alapítású pedagógiai, lelkészi és diakóniai díjak idei jelöltjeiről is: 2016-ban a Makkai Sándor-díjat Balogh Györgyné, Uherkovich Zoltán és Csomortán Melinda, az Imre Sándor-díjat Szűcsné Farkas Zsuzsanna kapja, a Dobos Károly-díjat Kiss Istvánnak adományozzák, míg a Kiss Ferenc-díjjal Tóth Tamásné született Rakottyai Ilonát, a Juhász Zsófia-díjjal pedig Tatai Zsuzsannát tüntetik ki.
reformatus.hu, fotó: Vargosz