„Templomaink világítótornyok” – templomavatás Pesterzsébeten

„A templom alapgondolata, hogy olyannak kell lennie, mintha az alja a földből nőne ki, a teteje pedig az égből ereszkedne alá” – mondta egyszer a tíz éve elhunyt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre. Ez a gondolat a most felszentelt Összetartozás-templom megjelenésében is visszaköszön. Persze nem véletlenül: a pesterzsébeti református templom vázlatát az idős mester vetette papírra, viszont a végleges terveket – Makovecz Imre felkérésére – már tanítványa, Dósa Papp Tamás készítette el.

A szabótelepi gyülekezet nemcsak új templomát, hanem fennállásának nyolcvanéves évfordulóját is ünnepli. A közösség tagjai annak idején egy korábban orvosi rendelőként használt családi házban gyűltek össze, amely már megalakulásuk elején sem volt túl praktikus. Budapest egyik legkisebb gyülekezetében a templomépítés gondolata már 1941-ben felmerült. Habár hozzá is kezdtek egy hajlék felépítéséhez, terveik megvalósulását a második világháború évtizedekkel elodázta, így az egyre romló állapotú imaházban maradtak.

A változás 2011-ben jött el, amikor Földesi Gyula korábbi kerületi alpolgármester javaslatára a gyülekezet megkereste és megkérte Makovecz Imrét, hogy tervezzen templomot a szabótelepi reformátusoknak. Az Összetartozás templomának vázlata a híres tervező egyik utolsó munkája lett. Az építkezés kezdetére még így is több évet kellett várni: az alapkövet pontosan három éve, 2018 szeptemberében tették le, a munkálatok pedig 2019-ben kezdődtek meg. A kivitelezéshez hetvenmillió forint gyűlt össze közadakozás útján, a XX. kerületi önkormányzat négy és fél millió, a kormány pedig hatszáznegyvenmillió forinttal támogatta az építkezést, és a Fővárosi Önkormányzat is a projekt mellé állt.

A közadakozásból összegyűlt hetvenmillió forint a teljes építési költség mintegy tizedét teszi ki, összegyűjtésében pedig oroszlánrésze volt az idén szintén nyolcvanesztendős Bagdy Emőkének. – Édesapám, Bagdy István itt szolgált a nehéz Rákosi-időkben. 2014-ben tudtam meg, hogy Makovecz Imre építőművészünk tervet készített a szabótelepi gyülekezet templomához, és a közösség eltökélt abban, hogy összegyűjtse az alapok lerakásához szükséges összeget. Ekkor voltam hetvenhárom éves. Azt mondtam magamnak: legyen ez nekem életfeladatom, küldetésem, életem záróköve, hitvalló őseim és édesapám iránti tiszteletből – mondja a klinikai szakpszichológus.

Bagdy Emőke lemondott egyéves jövedelméről, valamint két éven át előadásainak bevételéről a templom javára. Ám nemcsak pénzzel, hanem tettekkel is segítette a templom felépülését: közadakozási mozgalmat indított, gyűjtést szervezett, és példátlan támogatási kedvvel találkozott. – A téglajeggyel adományozók nevét egy naplóban gyűjtöttük össze, amelyet méltó helyen helyezünk el a templomban. Megőrizzük mindenki nevét, aki bármekkora összeggel hozzájárult a templom felépüléséhez. A templom az Összetartozás nevet kapta, hogy legyen minden magyar testvérünkkel való lelki közösségünknek, nemzeti egységünknek a kifejezője – fogalmaz.

– A mi dolgunk az, hogy előkészítsük azt az utat, amelyen a mindenható, teremtő és szabadító Isten eljut az emberek lelkéig – először a miénkhez, és onnan tovább – mondta Balog Zoltán az épület szentelőjén, amelyet szeptember 26-án tartottak. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a Krónikák második könyvének ötödik fejezetéből hirdetett Igét. Kiemelte: a templomépítők, a templomban szolgálók felelőssége, hogy hívjanak és felkészítsenek Isten megjelenésére. De amikor Isten megjelenik, akkor nem szabad odatolakodniuk: félre kell állni, mert akkor már csak ő számít: – Ez az, aminek jellemeznie kell bennünket, reformátusokat: tudjunk hátralépni akkor, amikor a találkozás Isten és ember között megtörténik.

Balog Zoltán prédikációja végén úgy fogalmazott: – Minden templomépítés története azt üzeni, hogy ha elkészíted a lelkedet, ha igénybe veszed Krisztus szolgáinak szolgálatát, ha imádságba foglalod a vágyaidat, ha énekelsz és zenélsz neki, akkor Isten szeretete és dicsősége betölti majd az életed, a házad, a napjaid. Csak tartsd tisztán, tartsd meg és tartsd üresen azt a teret, amely az ő helye. Oda ne tegyél mást. Börzsönyi János, a szabótelepi közösség lelkipásztora köszöntőjében visszatekintett az építkezés mozgalmas időszakára, amelynek most a végéhez értek. – A gyülekezet hálás szívvel veszi birtokba az épületet – mondta a lelkipásztor.

A Mátyás téri templomban tartott istentiszteleten Orbán Viktor is részt vett. – Templomaink világítótornyok. Amikor új épül, növekszik a fény a világban – fogalmazott a miniszterelnök, majd így folytatta: – Az épület, amelyben állunk, annak is hírnöke, hogy létezik Pesterzsébeten olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében. Templomot ugyanis nem egy-két évre szokás építeni.

Orbán Viktor felidézte, hogy már a békés nyugaton is sokat hallani kiveszőfélben lévő keresztyén közösségekről. – Milyen jó, hogy Magyarországon ez nincs így! Mi, magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben – jelentette ki a kormányfő, és emlékeztetett: 2010 óta Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein százötven új magyar templom épült, és háromezernél is több hazai, illetve külhoni templom újult meg a kormány támogatásával. Orbán Viktor szavait azzal zárta: – Az Összetartozás templomában vagyunk, az összefogás pedig a jövőt jelenti. Így, a szüret idején arra gondolhatunk: a szabótelepi református gyülekezet már megmetszette a szőlőt, hogy az jövőre még több gyümölcsöt teremjen a magyarok számára.