Összefogással nyolc évtizedes álom vált valóra

Valóban mindenki – az egyházkerület, a kormány, az önkormányzat, a hívek – hozzátette a magáét, hogy végre elkészülhessen az 1943-ban megálmodott akarattyai templom. Az egykori kommunista államhatalom ugyan elvette még a telket is az egyházközségtől, de azóta nemcsak visszakapták, hanem állami támogatással indulhatott meg az építkezés, amelyet mindenki a maga lehetőségei szerint igyekezett kiegészíteni. Az egyház a 2020 októberének utolsó vasárnapján összegyűlt perselyadományokat is erre a célra ajánlotta fel, így nyugodtan kijelenthető: országos összefogássá duzzadt a balatonakarattyai református templom ügye.

"Isten az, aki az alapot veti. Olyan jó ezt tudni. Isteni alapon áll az életünk, isteni alapra épült ez a templom is" – fogalmazott Steinbach József, aki a Pál apostol Timóteushoz írott második levelének második fejezetében olvasható versek alapján mondott prédikációt. A Dunántúli Református Egyházkerület püspöke szerint az ige üzenete ma az, hogy az Isten által teremtett krisztusi alap szilárdan, mindenkor megáll, és az akarattyai templom sem csak vasbeton alapra épült, hanem inkább krisztusira. Hálát adott Istennek az „emberi eszközökért is”, akik által felépülhetett a balatonakarattyai református templom. "Ez a gyönyörű református templom hirdeti azt, hogy Istennek ezen a településen van népe. S hívogat, kötelez, és ez a templom felelősség is egy szekuláris világban, amelyben eltávolodtunk a hittől. Hitvallásra hív bennünket ez a templom" – mondta a püspök, hozzátéve, hogy küldetésünk új emberré születve a mindennapok harcai, küzdelmei, feszültségei között elhagyni a gonoszt, és ezzel is vallani az Úr nevét.

A végül a templom megépítéséhez vezető összefogást méltatta beszédében Soltész Miklós. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára utalt a kommunizmus évtizedeiben való többszöri, ám végül mindig hiábavaló próbálkozások utáni közös sikerre, amelyben állam, önkormányzat, egyház és a hívek egyaránt osztoznak. A Balatonakarattyán sokat időzött Kodolányi János írót idézve azt mondta: "nem véletlen, milyen sors az, amit az embernek végig kell küzdenie, vállalnia kell".

Nemes Pál kerületi főgondnok emlékeztetett, hogy az 1562-es Debrecen-egervölgyi református hitvallás szerint a templomépület önmagában nem szent hely. "Nincs benne semmi olyan, ami szentté teszi. Nincs benne szent kép, nincs benne oltári szentség, nincsenek benne ereklyék. Attól válik szentté, attól lesz Isten háza, hogy ezen a helyen összegyűlnek istenhívők, a Krisztust megjelenítő közösség itt gyülekezik, itt szolgáltatják ki a sákramentumokat. Ha ez nem valósul meg, akkor ez a gyönyörű templom csak egy gyönyörű épület" - mondta. A főgondnok szerint nem minden generációnak adatik meg, hogy egy templom felépülésénél közreműködjön, de amelyiknek mégis, az felelősséget is kell, hogy vállaljon: "Jelen kell lennetek ebben a gyülekezetben, használnotok kell ezt a templomot, imádkoznotok kell benne, részt kell vennetek a gyülekezeti alkalmakon, és meg kell tennetek mindent, hogy szóljon Isten igéje, és akkor valóban Isten háza lesz" - figyelmeztetett.

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke levélben köszöntötte az ünneplőket. "Lejártak azok az idők, ha voltak egyáltalán ilyen korszakok, amikor az egyház arra várhatott, hogy majd az istenkereső emberek jönnek hozzá. Ma már nekünk kell megkeresni azokat, akik Istent keresik" – írta a püspök, egyúttal arra biztatott, hogy az egyház menjen a szülőhelyükről elvándorolt istenkereső emberek után. "Milyen jó, hogy az akarattyai reformátusok, az a hívő mag, akik mindig is imádkoztak azért, hogy saját templomuk legyen, most megnyithatják ezt az új lelki otthont mindenki előtt, aki keres, és azok előtt is, aki csak úgy betéved ide, megigézve ennek a felszentelt épületnek a látványától." Balog Zoltán levele végén azt kívánta, hogy az akarattyai templom és közössége valóban lelki otthona legyen mindenkinek, aki jó testvéri szóra, lelki gyógyulásra, Isten Igéjére, szép magyar nyelven énekelt zsoltárokra vágyik.

"A mai ünnep a köszönetmondás és hálaadás napja" - mondta Némethné Sz. Tóth Ildikó lelkipásztor. "Illessen hálás köszönet minden adományozót és adakozót, minden fáradozót és munkálkodót, minden velünk együtt tervezőt és gondolkodót és minden értünk és a templomért imádkozót. Legyen áldás rajtuk, és legyen áldott azok emléke, akik áldozatosan fáradoztak ezért a templomért, de ma már nem lehetnek közöttünk. A legfőbb hála és köszönet a mi kegyelmes Istenünké, akinek hűséges kegyelméből állhat e templom, aki ezt az épületet megszentelő jelenlétével, életadó igéjével egyedül templommá teheti" – fogalmazott.

A balatonakarattyai templom építéséhez nem csak Magyarország kormánya járult hozzá 168 millió forinttal. A támogatók között volt a Gustav Adolf Werk Alapítvány és a Dunántúli Református Egyházkerület is tizenöt millió forintot juttatott az építési telek megvásárláshoz. A hívek adták össze a harang öntéséhez és felszereléséhez szükséges pénzt, 2,5 millió forintot és a svájci Kuhn orgonaépítő műhelyben készült, kilencregiszteres, kétmanuálos használt orgona árát, illetve annak szállítási, beszerelési, beállítási költségeit is, összesen 4 millió forintot. Az akarattyai templom építésének ügye 2020-ban vált országossá, amikor az egyház erre a célra ajánlotta az október utolsó vasárnapján összegyűlt perselyadományokat, 21 millió forintot.

A különleges formájú épület Szabó György építész munkája, az alaprajz pedig egy magot idéz, míg a tető egy, a magból kihajtó levél alakjára utal, az ige földbe hulló magvát és a belőle kihajtó új életet is jelképezve. Ez a szimbólum végigkíséri az egész templombelsőt: a szószéken, az úrasztalán és a karzat mellvédjén is magokról szóló bibliai igék olvashatók, mint ahogy a téglaborítású padlóban is felfedezhetők az „ige magvai”: ősi keresztyén szimbólumok.