Teremtés a felszín alatt

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban fogadott minket a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, Kovács István János geológus. Különös élmény volt nagy képernyőn élőben követni, hogy a világon éppen hol és milyen erősséggel reng a föld. Amikor az intézetben jártunk, a Himalája kínai oldalát rázta meg egy nagyjából ötös erősségű rengés, amelyet egy villogó fehér pont jelzett, de a világtérképen mindenütt mutatták a műszerek a felszín alatti mozgásokat. Bár az elmúlt évszázadokban a Kárpát-medencében is voltak erős földrengések, térségünk nem számít szeizmikus szempontból veszélyesnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk.

A Kárpát-medence mennyire számít veszélyes zónának? Több a földrengés, vagy jobbak a mérési lehetőségek?

A rendelkezésünkre álló fejlett technikai eszközöknek köszönhetően már minden felszín alatti mozgást mérni tudunk. Ahogy az egész világon, úgy Magyarországon is állandóan reng a föld. Ám ezek többsége számunkra nem, csak a műszereink által érzékelhető. Az utóbbi pár évben valóban több, nagyobb erősségű földrengés történt a közelünkben, amelyek súlyos károkat okoztak, ezért itthon is jobban felfigyeltünk rá, bekerültek a híradásokba. A horvátországi Petrinában 2020 decemberében és a tavalyi törökországi és szíriai földrengés pusztító volt. A romániai Zsilvásárhelyen zajlott néhány erős földmozgás lökéseit itthon is érezhettük. Tavaly augusztusban pedig itthon, Szarvas térségében alakult ki kisebb földrengéssorozat. Bár az elmúlt évszázadokban Magyarországon is történt 6-os magnitudójúnál erősebb földmozgás, a Kárpát-medence nem számít a leginkább veszélyeztetett területek közé. De ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség a felkészültségre és az állandó éberségre.

Folyamatos készültségben dolgoznak?

Mindig ügyeletben van egy kollégánk, értesítést kapunk az aktuális helyzetről. Arra törekszünk, hogy a beérkező információkkal a lakosságot is szolgáljuk. Ezért is hangsúlyosak azok a kutatások és fejlesztések, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a földrengések okozta károkat csökkentsük, vagy bizonyos előjeleket idejében észlelhessünk. Kutatásainkban kiemelt helyen áll, hogy felismerjük azokat a változásokat egy földrengésfészek közelében, amelyek azt jelzik, hogy valami készülődik a felszín alatt. Viszont minden földrengés más, ezért az előjelek sem ugyanolyanok. Számít az, hogy milyen mélységben, kőzetrétegben megy végbe a folyamat, mert ezek különböző jeleket produkálnak. A földrengések egyéniségek, nincs két egyforma. Viszont több helyen dokumentálták az élővilágban történt változásokat. Az 1977-es pusztító erősségű romániai földrengés előtt például azt tapasztalták, hogy az állatok zavartan viselkedtek. Ennek többféle magyarázata is lehet, egyes kutatások szerint az elektromágneses térben következik be olyan zavar, amit az állatok érzékelnek, de az ember nem. Olykor elmegy a víz a kútból, vagy éppen túl sok lesz benne. De nem biztos, hogy ezek minden esetben ugyanúgy megjelennek.

A rengéseket kizárólag a föld belsejében történő mozgások okozzák, vagy külső hatások is előidézhetik?

Ebben a kérdésben nincs konszenzus a szakmában. Vannak kutatók, akik azt elemezték, hogy a hold okozta árapály hatás mennyire függ össze a rengések gyakoriságával és nagyságával. Más vizsgálatok a napból érkező sugárzásoknak a föld belsejére gyakorolt hatását mérik. Valószínűségeket tudunk mondani, de a külső hatások vizsgálatát olyan iránynak tartom, amelyet érdemes lenne komolyabban kutatni a jövőben.

A pontos és friss mérések mellett milyen hatással van a technika a geológiára és a földrengések kutatására?

A nemzetközi földrengésfigyelő hálózat jelentős fejlődésen ment át az elmúlt húsz-harminc évben. Ennek köszönhetően szinte azonnal információt kapunk arról, ha a világ bármelyik pontján mozog a föld. Nemcsak a szakértők számára elérhető adatok ezek, hanem különböző internetes oldalakon mindenki élőben követheti a felszín alatti történéseket. Viszont kihívás elé állít bennünket, hogy a rengeteg adatból megértsük, melyik térségben, milyen gyakorisággal és erősséggel várható földmozgás. Nekünk is sokat kell még tanulnunk arról, hogy a beérkező információkat feldolgozzuk. Ehhez ismernünk kell a korszerű eszközöket és módszereket. Tanulnunk kell azt is, hogy a mesterséges intelligenciát a hasznunkra fordíthassuk és az óriási adatmennyiséget jól tudjuk kezelni. Kevésbé ismert, hogy a szeizmológia fejlődését nem pusztán a jó szándék és a tudományos kíváncsiság vezérelte, hanem hadászati oka is volt. A hidegháborús években elkezdődtek a felszín alatti nukleáris robbantások. Egy ilyen tesztet ma már nem lehet titokban elvégezni, mert azonnal mérik az eszközeink. Azért is hangsúlyos a gépi tanulás, hogy meg tudjuk különböztetni az emberi beavatkozást, például egy bányarobbantást vagy harci cselekményt a természetes jelenségektől. A technikai eszközök és programok fejlesztésével automatikusan akár már nyolcvan-kilencven százalékos valószínűséggel el tudják különíteni rendszereink ezeket a különböző eredetű földrengéseket.

A Biblia milyen útmutatást ad a hivatásában vagy akár a mindennapi életében?

Kutatóként áldásnak tartom megismerni teremtett világunkat. A geológia ismeretet nyújt a föld működéséről, amely olyan finomhangolt rendszer, amelyet nem lehet a véletlenek szerencsés együtt állásával megmagyarázni. A bolygónk hőmérséklete, a víz, a szén-dioxid jelenléte és megjelenésének módja, a kőzetek paraméterei mind élhetővé tetszik a bolygót. Ha ezek nem így állnának össze, akkor nem lenne ember, nem ilyen lenne az állatvilág, a növényzet. A földlemezek mozgása és a víz az élet előfeltételei. Mózes első könyvében a teremtésről olvashatjuk: „A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek felett.” (1Móz 1,2.) Hosszú időn keresztül magam is kutattam, hogy a víz milyen formában befolyásolja bolygónk kőzetlemezeinek tulajdonságát és azok mozgását. A víz mint szimbólum többször szerepel a Szentírásban, de több helyen is elválasztja a felső vizet a felszín alattiaktól, amelyek mind szükségesek a létezésünkhöz, ahhoz, hogy most itt beszélgethetünk. Felmerül viszont a kérdés, hogy Isten a tökéletesen megalkotott földi környezetben miért engedi a rosszat, a természeti katasztrófákat. Úgy gondolom, hogy ezek paradox módon lehet, hogy éppen mind az ember épülését szolgálják. Próbatételként tudnám meghatározni, hogy a rosszban szerzett tapasztalatainkból is tanuljunk és megerősödjünk. A természeti katasztrófák is hasonlóak, amelyek megmutatják az emberi mivoltunk határait. „Nemzet támad nemzet ellen, és királyság királyság ellen, és lesznek élelmiszerhiányok, meg földrengések egyik hely után a másikon.” (Máté 24,7). Az eredendő bűn után kiűzetett az ember a paradicsomból, világossá tette a Teremtő azt, hogy ennek következményei lesznek. Pont ilyen jelenségeknek gondolom a földrengéseket is: alázatra tanítanak minket.

Vizsgált tudós szemmel bibliai eseményeket?

Húsvét előtt egy külföldi tanulmányt idéznék fel. Évekkel ezelőtt vizsgálta egy nemzetközi kutatócsapat, hogy a Jézus keresztre feszítésekor leírt földrengés tudományosan alátámasztható-e. A Szentírásban ezt olvashatjuk: „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült és a sziklák meghasadtak.” (Mt 27,50–52). Az egész Szentföld egy óriási törésvonal felett húzódik. A szakmai cikk szerzői azt mutatták ki, hogy időszámításunk szerint 26 és 35 között valóban történt a térségben egy 6-os erősségű földrengés. Megrendítőnek és érdekesnek találom azt, amikor a Bibliában leírt eseményre tudományosan alátámasztott választ kaphatunk. Még akkor is, ha ennek a kormeghatározásnak a hibája viszonylag széles, de a legvisszafogottabb érvelés szerint sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a keresztre feszítéskor valóban bekövetkezhetett egy nagyobb földrengés. (A tanulmány angolul 2011. október 31-én jelent meg az International Geology Review szaklapban An early first-century earthquake in the Dead Sea címmel.)

A geológia mennyire megbecsült a tudományágak között? Hogyan lehetne közelebb hozni az emberekhez?

A földtudomány a természeti erőforrások hasznosítása miatt is kulcsfontosságú, naprakész információkat tud szolgáltatni. De ugyanígy hangsúlyos a rengések vizsgálata, az előjelek azonosítása kutatásokon keresztül. Ma számos olyan kérdés merül fel az energiafelhasználás és a természeti viszontagságok miatt, amelyekre a földtudomány válaszokat adhat. A szakmánk felelőssége, hogy jelen legyünk a hétköznapokban, és ismertessük az eredményeinket a nyilvánossággal. Egyik gyerekkori példaképem Juhász Árpád geológus, aki állandó vendégként a televízióban sokakat képes volt megszólítani, és sokan választották hatására ezt a hivatást. Talán érdemes lenne nekünk is még jobban élnünk az online és a közösségi médiás felületekkel az ismeretterjesztés céljából. Segíthetnénk megismertetni a lakosságot a környezetükkel és abban is, hogyan óvjuk az élőhelyünket. Ehhez persze az szükséges, hogy a társadalom számára is kiemelten hasznos munkánk nagyobb láthatóságot és beágyazottságot érjen el. Nem utolsósorban az is célunk, hogy minél több fiatalt meg tudjunk szólítani.

Geológusként melyik térséget tartja a legvonzóbbnak földünkön?

Az Úr kegyelméből sok helyre eljuthattam. Diákként volt alkalmam elutazni Ausztráliába, az Amerikai Egyesült Államokba, Afrikába, és Szibériában is jártam terepgyakorlaton. Csodálatos helyeket, embereket ismerhettem meg, lehetőségem volt világot látni. De rájöttem arra is, hogy itt szeretek a Kárpát-medencében élni. Szakmailag is fontos a térségünk, hiszen olyan része a világnak, ahová szívesen jönnek külföldi kutatók, mert geológiai szempontból fiatal térség, az utóbbi húszmillió év terméke. Oroszországban, Kanadában és Ausztráliában vannak három-négy milliárd éves helyek, ehhez képest az általunk ismert Kárpát-medence fiatal területnek számít. A föld tanulmányozása szempontjából izgalmas helyszín, sokat lehet tanulni a felszín formálódásáról. A Kárpát-medence vízkészlete is rendkívül gazdag és sokrétű. A geotermiában számos lehetőség rejlik az energiahasznosítás szempontjából is. Fontos felismernünk azt, hogy a Jóisten mindent megtesz értünk, de semmit nem csinál meg helyettünk. Nekünk kell tudnunk jól élnünk, de nem felelőtlenül és fenntarthatatlan módon kihasználva azokat az adottságokat, amelyeket az élőhelyünk nyújt nekünk.