Történelmi és kulturális szempontból is értékes szerkezetek, tartozékok, illetve elemek kerültek elő a neorokokó stílusban épült Károlyi-Csekonics-palota rekonstrukciója során, amelyet várhatóan június végén fejeznek be. A felújított épületet a Károli Gáspár Református Egyetem fogja használni.
A kormány 2015-ben határozott arról, hogy a felújított palotaegyüttest oktatási célokra átadja a Magyarországi Református Egyháznak, az épület rekonstrukciójára 14 milliárd forintot biztosítottak. Az épület a Károli Gáspár Református Egyetem használatába kerül, amely jelenleg is 14 telephelyen működik: központja, a rektori hivatal a Kálvin téren, a hittudományi kar a Ráday utcában található, és a Reviczky utcában, a palotaegyüttes szomszédságában van a bölcsészkar központi épülete. Zsengellér József tájékoztatása szerint az épület reprezentatív eseményeknek, valamint hazai és nemzetközi konferenciáknak is helyet ad majd. „A palotaegyüttest úgy szeretnék hasznosítani, hogy a köz számára is elérhető legyen" – hangsúlyozta.
A 2017 óta zajló rekonstrukció és beruházás során az épület Múzeum utcai szárnyában teljes körű felújítást végeznek, míg az egykori rezidencia Reviczky utcai részében az eredeti homlokfal megőrzésével új oktatási épületet alakítanak ki a szakemberek. Az épületegyüttes annak idején is két részre tagolódott, a Múzeum utca felőli rész lakófunkciót látott el, valamint reprezentatív eseményeknek adott otthont, míg a Reviczky utcai szárny istálló és kiszolgálóépületeket foglalt magába.
Csekonics Margit és férje, Károlyi István 1881-1885 között építtette a palotát a bécsi Ferdinand Fellner és Herman Helmer tervei alapján. Az építészpáros leginkább színházépületeiről volt híres, ők tervezték többek között a budapesti Vígszínházat is. A Károlyi-Csekonics-palotának hányatatott sors jutott: a II. világháborúban jelentősen megsérült és később sem kapott méltó felújítást. A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak adott otthont az épület, 1965-1966-ban két szint ráépítésével bővítették az épület Reviczky utcai szárnyát, közben pedig (2004-ben) műemléki védelem alá került. Legutóbb nagyobb átalakítására 2001-2006 között került sor.
Az átfogó munkálatok során a korábban takart, művészettörténeti, történelmi és kulturális szempontból is értékes szerkezetek, tartozékok, illetve elemek kerültek elő: többek között a földszinten elhelyezkedő fürdőszoba melegvízkazánja, valamint öntöttvas oszlopok, eredeti parketta és festett burkolatok, és feltártak egy szellőzőrendszert, valamint kazánt is. Előkerültek az üvegbevilágító plafon egyedülálló eredeti acélszerkezete mellett 140 éves burkolatok, tapétadarabok és díszítő festések, valamint korabeli gépészeti elemek is. Az épület egykori szivarszobájának kazettás mennyezetét archív fotók alapján kellett újra elkészíteni, és a falakon lévő mintákat is újra fel kellett festeni, az eredeti faburkolatok azonban megmaradtak. Az egykori bálteremben egy Lotz-képet is helyreállítanak a fellelhető vázlatok, archív felvételek és további kutatási eredmények alapján.
Forrás: MTI