Törvénykezéstől a tulajdoni lapokig

A Zsinat jogi osztályának feladatai közé tartozik a szerződéskötés, az egyházi jogi személyiség igazolása és a munkatársak által csak GFO-műveletnek nevezett, gazdasági kódok ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység. Keszthelyi Zsolt osztályvezetőt arról kérdeztük, milyen területeken nyújt segítséget irodájuk.

Hogyan foglalná össze a jogi osztály elmúlt hat évét?

Röviden számokkal: huszonkét törvénymódosítás, hatvanöt ülés előkészítése, több mint kétezer-háromszáz szerződés megírása és ötezer-egyszáz egyházfőhatósági igazolás kiállítása. A legnagyobb eredményünknek azt tartom, hogy ezeket zökkenőmentesen megoldottuk. A hétköznapokban az a célunk, hogy elősegítsük az egyház belső szervezetét és szervezettségét szabályozó rendeletek betartását, illetve támogassuk a zsinati jogtanácsost, és együttműködjünk a Zsinat jogi bizottságával.

Mennyit változott osztályuk működése ebben a zsinati ciklusban?

Amikor 2015-ben idekerültem, először a Zsinati Hivatal belső szervezeti szabályaival foglalkoztam, ez bő egy évig tartott . Napi szinten a külső jogi szabályozást biztosítjuk, és szerződéseket kötünk. Az elmúlt években a növekvő feladatmennyiség és a bővülő egyházi projektek miatt a hivatali munkatársak száma is megnövekedett. 2016-ban körülbelül hatszáz szerződést írtunk, a következő évben hétszázat, az utóbbi két évben pedig nyolc-nyolcszázat – a számok alapján azt mondhatom, legalább ötször annyi munkánk van, mint eddig volt. Kezdetben ketten végeztük el a feladatokat, jelenleg három teljes állású és egy félállású munkatárs dolgozik az osztályon.

Keszthelyi Zsolt

Fotó: Sebestyén László

Elhangzott, hogy több mint ötezer egyházfőhatósági igazolást állítottak ki. Miért fontos ez az igazolás a gyülekezeteknek?

Kiemelt tevékenységünk a jogi személyiség igazolása, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár megkülönböztetjük az egyházközségeket, az egyházmegyéket, az egyházkerületeket és a közegyházat, ezek közül mindössze a közegyházat jegyezték be az állami jogrendszerbe. Minden további egységünk származtatott jogi személyiséggel rendelkezik, amelyeknek a közegyház saját szervezetén belül ad jogi személyiséget – ez az, amit a jogi osztály igazol. A ciklus elején körülbelül ötszáz egyházfőhatósági igazolást adtunk ki egy évben, mostanra pedig ezernyolcszázat.

A szerződéseken és az igazolásokon túl fontos részt vállalnak a tájékoztatásban is: irodájuk felel a törvények közzétételéért is.

Az egyház belső jogalkotásához hozzátartozik a közlöny és a törvénytár – ettől az évtől megtalálható egyházunk honlapján a hatályos kapcsoskönyv. A törvények és határozatok mindig felkerültek az oldalra, de a nyomtatható, lábjegyzetekkel ellátott változattal most készültünk el. A közlöny a zsinati jogalkotás és határozathozatal végeredménye, olykor a százharminc oldalt is meghaladja, ezt mi minden alkalommal szerkesztjük, többször átolvassuk és ellenőrizzük. Emellett a jogi osztály készíti el a kinevezéseket és a kirendeléseket, ha szükséges, akkor pedig a díjlevelet is. Van például 9-12 hónapos egyházi kirendelés külföldi magyar gyülekezetekbe, ilyen esetekben mi szerződünk a kinti közösséggel.

Ezek mellett mi jellemzi még az iroda hétköznapjait?

Néhány esetben állami párbeszédbe is bekapcsolódunk, mint például a börtönlelkészség jogi szabályozásának kérdésénél. Szorosan együttműködünk a Csillagpont Kárpát-medencei Református Ifjúsági Találkozó szervezőivel, ott is szükség van szerződésekre. Munkatársaimmal részt is vettünk a 2017-es és a 2019-es találkozón, hogy a helyszínen is hatékony jogi segítséget tudjunk nyújtani. Ezen kívül tanácsot adunk azoknak, akik az egyháznak dolgoznak, és jogi kérdésekkel fordulnak hozzánk.

Az elmúlt években többször okozott nehézséget a református egyházi ingatlanok jogi helyzete. Hogyan tudtak ebben segítséget nyújtani?

Az egyik szerteágazó feladatunk még az egyházi ingatlanok nyilvántartása. Ehhez 2016 szeptemberében megszereztük Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályától az összes olyan ingatlan listáját, amelynek nevében szerepel a református jelző. Ezeket az adatokat a Lelkészintézet segítségével elküldtük az egyházmegyéknek és egyházkerületeknek, hogy frissítsék saját adataikat – ez jelenleg is tart. Hasonló folyamat volt az úgynevezett GFO kódok aktualizálása: ez a kód a gazdasági foglalkozási rendszer azonosítója, ez alapján írják ki a pályázatokat. Ha egy pályázatra egyházi jogi személyek nyújthatnak be anyagokat, akkor azt 552-es vagy 555-ös számmal írják ki. Azonban több református egyházi jogi személy rendelkezett 559-es számmal, ami a kisegyházak kódja – vagyis ők nem indulhattak volna a számukra fontos pályázatokon. Ezt a helyzetet kellett rendbe tennünk, ez volt az első GFO-kód-műveletünk.

zsinat_04.jpg

Volt második is?

Igen, ezután megnéztük az 552-es és 555-ös kódok között lévő különbséget: az első az elsődlegesen nem vallási tevékenységet folytató jogi személyekre vonatkozik, mint például a szeretetszolgálati intézményekre. A második pedig az elsődlegesen vallási tevékenységet végzőkre. A cél, hogy minden gyülekezet rendelkezzen az 555-ös kóddal – ez a folyamat a vírus miatt elhúzódott, de egyre kevesebb a keveredés.

Más adatok javításában is részt vettek a munkatársaival?

A kódokkal és a pályázatokkal függ össze az is, hogy pontosítjuk az egyházközségek címeit és aktualizáljuk a tulajdoni lapokat, egyértelműsítve, hogy az adott terület az illetékes református egyházközség vagy egyházmegye tulajdona. Mivel az egyházfőhatósági igazolásokat a tulajdoni lapok alapján állítjuk ki, nagyon fontos, hogy pontosak legyenek az elnevezések, hogy ez ne hátráltassa az adott közösséget egy-egy pályázatnál. Hogy ezt a folyamatot megkönnyítsük, elküldtük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisát a megyéknek, azok pedig továbbították a gyülekezeteknek – a tervek szerint mindenki pontosítja az adatait, a végső, javított összesítést küldjük vissza a NAV-nak. Eredetileg ezzel még nyáron szerettünk volna végezni, de a vírus itt is közbeszólt.

adatok-jog.JPG

2017 tavaszán szerveztek bírói konferenciát is, amely a joggyakorlat egységesítését szorgalmazta.

Az egyházi bíróságok közül a zsinati bíróság adminisztratív ügyeit segítjük. Ilyen ügyekből három indult ebben a ciklusban, kettő közülük határozathozatallal véget is ért. Igen pozitívnak mondható az a gyakorlat, hogy megpróbálják alacsonyabb szinteken megoldani és lezárni az ügyeket. Az egyházi bíráskodással kapcsolatban három évvel ezelőtt szerveztünk konferenciát, amelynek célja: a szabályozásról és a gyakorlatról folytatott párbeszéd. Beszélgettünk és jogeseteket oldottunk meg. Két későbbi kollégám is eljött. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ez jó fórum az egyházi jogászok számára. Szeretnénk még hasonló konferenciákat szervezni.

Milyen pontokon kapcsolódtak be a Zsinat törvényhozóinak feladataiba?

Két átfogó törvénymódosításban vettünk részt: az új nyugdíjtörvényben és a gazdasági törvényben. Mindkettőt 2018-ban fogadta el a Zsinat, de a módosításokkal kapcsolatban már 2016-ban megkezdődtek a párbeszédek. Az esperesek és a gazdasági bizottság javaslatai alapján gondolkodtunk a szövegezésen, mindkét esetben szerveztünk jogalkotási vitanapot, és annak eredményeit is figyelembe vettük a végső verzió kialakításánál.

Az elmondottak alapján úgy érzem, egyházjogi kérdésekkel még jogászok körében sem egyszerű foglalkozni. Önt mi hozta mégis erre a pályára?

Reformátusnak születtem, számomra ez meghatározó, nem is volt kérdés, hogy református gimnáziumba megyek – ráadásul olyan korszakban, amikor ez nem volt előnyös. Amikor az általános iskolát követően kiderült, hogy egyházi gimnáziumban szeretném folytatni a tanulmányaimat, volt olyan tanárom, aki le akart beszélni erről. De ez sem tudott eltántorítani, a református identitásom fontosabb volt. Ez az, ami miatt ma is reménykedem abban, hogy jogászként tudok valamit tenni az egyházamért.

Hat év szolgálat

A közegyházi szolgálat elmúlt hat évét bemutató interjúkötet jelent meg a tavaly novemberi cikluszáró zsinati ülésre. Az egyes területekről ide kattintva olvashatnak a következő napokban.