Tréning az egészségért

A stressz készültségi állapotot jelent, szervezetünk szükséges és természetes reakcióját – idézte fel Selye János belgyógyász meghatározását Erdélyi Judit. A kardiológus szerint a stressz teljesítőképességünknek azt a folyamatát jelzi, amelynek segítségével vagy leküzdjük az akadályt, vagy kimenekülünk az adott helyzetből. A doktornő hangsúlyozta, hogy Selye János megkülönböztetett jó és rossz stresszt. Ebben az állapotban felpörög a szervezet, nő a teljesítménye, például a vizsgadrukk is ehhez hasonló. Amikor a diák olyan kérdésre is tudja a választ, amelyre korábban már nem emlékezett, de éles helyzetben beugrik. Vagy az édesanya, akinek elvitték a fiát a háborúba, és évekig nem tudta, mi lett vele, majd egyszer csak váratlanul hazatért. Ezzel szemben a mai köznyelvben akkor használjuk a stressz kifejezést, amikor szervezetünk készültségi állapota kórossá válik, gyakran vagy tartósan megmarad a feszültség. A szervezet ilyen esetben állandó készültségben van, és miután elmúlik a kiváltó ok, sokan nem tudnak ellazulni, visszatérni a nyugalmi állapothoz – fűzte hozzá.

Erdélyi Judit szerint, ha engedelmeskedünk a Szentírás sok egyéb tanácsának és folyamatos kapcsolatban maradunk Jézussal, az segíthet az események, a minket ért hatások feldolgozásában. Hangsúlyos, hogy kerüljük a ma népszerű stresszoldó technikákat vagy a stresszre adott reakciót tovább fokozó eszközöket, ilyen például a dohányzás.

– A stresszes állapot feszültségérzéssel jár. Ha ennek oldása miatt gyújt rá valaki, szervezetében pont az ellenkezőjét váltja ki, mert a cigaretta erre rátesz még egy lapáttal, és csak az előző cigaretta utáni nikotinmegvonás okozta feszültséget oldja. A stressz mögötti biokémiai reakcióként a stresszhormonok túlságosan felszaporodnak, amelyek kellemetlen tünetekkel járnak: a szapora szívműködéstől kezdve az alvászavaron át a mellkasi szorításig és a vérnyomás emelkedéséig. A nikotin mindezt csak fokozza. A nagyon aktív életet élő embereknél pedig „stresszfüggőség” alakul ki. Megszokja az agy, és megköveteli azt a magas adrenalinszintet, ami a stresszel jár. Amikor valaki elhatározza, hogy elmegy szabadságra, gyakran nem tud pihenni, nem tudja jól érezni magát, mert a szervezete megkívánja azt a pörgést, amelyhez hozzászokott, és ami nélkül szinte már létezni sem tud – hangsúlyozta a szakember.

Ha ismerjük a stressz biokémiai hátterét és azt, hogy mi történik ilyenkor, akkor megtalálhatjuk az ellensúlyozás módját. A stressz kezelésében megoldást jelent, ha megszabadulnunk a felhalmozott adrenalintól. Ennek jól bevált módja a rendszeres mozgás. A doktornő szerint a dinamikus fizikai tréning az egyetlen, amely a szervezetben felhalmozódott stresszhormonszint normálisra csökkentését fel tudja gyorsítani. – Ennek segítségével a stressztűrőképesség is javítható és növelhető. Lehetővé válik, hogy képesek legyünk elcsendesedni, odafordulni az Igéhez és imádkozni. Az optimális stresszhormonszint kulcsfontosságú a jó közérzet eléréséhez. Mindezek együtt segíthetnek abban, hogy egészségesek maradjunk. Növeli a teljesítőképességünket a jó értelemben vett pörgés, a rendszeres mozgás és az elcsendesedés képessége.

A megfelelő stressztűrőképesség elérésére trenírozhatjuk is magunkat. Fontos, hogy őszintén merjünk beszélni a minket érő nehézségekről. A hívő ember számára megnyugvást jelenthet a valóságos kapcsolat Jézus Krisztussal, akiben bízhatunk és segítséget kérhetünk tőle. Emellett fontos jeleznünk mások felé is a stresszel járó problémáinkat, mert a megoldás másnak is az lehet, és felszabadulást nyújthat a lelki és testi gondoktól. A doktornő szerint ez az évkezdet is számos nehézséggel terhelt, emiatt stresszesebbek vagyunk. Mindannyiunk gondolataiban jelen van a szomszédunkban dúló háború, a megélhetési gondok és a továbbra is jelen lévő járványok miatti aggodalom, amely fenyegetettséget és bizonytalanságot okoz. – Keresztyén emberként tudatában lehetünk annak, hogy akármit is teszünk, ennek a világnak változatlanul Isten az ura, hozzá tartozunk – fejtette ki. Ahogy a Bibliában is áll: „Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.” (Mt 6,34)