Trócsányi László átvette rektori kinevezését a köztársasági elnöktől

Február elsejétől Trócsányi László jogászprofesszor, volt igazságügyi miniszter a Károli Gáspár Református Egyetem rektora. Elődje, Czine Ágnes alkotmánybíró 2020. június 5-től irányította az egyetemet megbízott rektorhelyettesként. Trócsányi László január utolsó napján vette át rektori kinevezését Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. A Károli-egyetem rektorának megbízatása 2027. január 31-ig szól.

A Károli Gáspár Református Egyetem szenátusa január 5-én jelentette be, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinata és annak lelkészi elnöke, Balog Zoltán javaslatával Trócsányi László rektori kinevezését kezdeményezik a köztársasági elnöknél.

Trócsányi László a Reformátusok Lapjának adott interjúban úgy fogalmazott: „Az egyház, mint az Ige letéteményese, az isteni szóra tanít. De tanít az egyetem is: emberi szóra, tudományra, diszciplínára. Egy egyházi egyetem esetében tehát kettős kötődésről beszélhetünk. Figyelembe kell vennie, honnan származik, kinek a nevét viseli, másrészt az egyetem »universitas« is, amely az egyetemességet és a nyitottságot jelképezi. Ma, amikor értékválság van, fiataljaink elbizonytalanodnak, számos dolgot megkérdőjeleznek, akkor nagyon is szükség van az értékalapú oktatási intézményekre. A Károli Gáspár Református Egyetemnek mint kiemelt felsőoktatási intézménynek nagy a felelőssége: keresztyén szellemiségét és az »universitas« együttesét kell felmutatnia, képviselnie és tanítania. Nagy kérdés előtt állunk. Ma nem az a kérdés, hogy volt-e keresztyén Európa, keresztyén Magyarország, hanem az, hogy lesz-e keresztyén Európa, lesz-e keresztyén Magyarország. Ez tőlünk függ majd.”

Prof. Dr. Trócsányi László életrajza:

Trócsányi László 1956-ban született magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár, korábbi igazságügyi miniszter.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1980-ban, 1985-ben jogi szakvizsgát tett. 1980–1981 között az Országgyűlési könyvtár jogi szakkönyvtárosa, 1981–1988 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, majd munkatársa. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának (SZTE ÁJK) Alkotmányjogi Tanszékén 1989 és 2018 között tanított, először adjunktusként, 1992-től docensként, 2000-től egyetemi tanárként. 1991-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 2000-ben habilitált. 2007–2009 között a Jean Moulin Lyon Egyetem Jogi Karának vendégprofesszora, a Leuveni Katolikus Egyetem vendégoktatója. 2000 és 2004 között nagykövetként a Belga Királyság, illetve a Luxemburgi Nagyhercegség területén képviselte hazánkat. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 2004-től a BÜK Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, 2007-ig. Az Európa Tanács Velencei Bizottságának magyar póttagja 2005 és 2013 között. 2007-től 2010-ig alkotmánybíró, majd 2010. november 1-től párizsi nagykövetként teljesített szolgálatot. 2014 és 2019 között Magyarország igazságügyi minisztere. 2019 óta az Európai Parlament képviselője. Két éve a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet tiszteletbeli elnöke. 2020-tól a Magyar Jogász Egylet elnöke.

Kutatási területei: a nemzeti parlamentek fejlődése, az alkotmányfejlődési tendenciák, a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció, az alkotmányos identitás alapkérdései, a közigazgatási bíráskodás témaköre, a közszolgáltatások joga, a frankofón országok politikai és jogi berendezkedése. Számos hazai és külföldi elismerés birtokosa.

Trócsányi László a Budahegyvidéki Református Egyházközség presbitere, nős, három gyermek édesapja.

A Trócsányi Lászlóval készült interjúnkat itt olvashatja.

(Fotó: MTI)