A református egyház öröksége rendkívül gazdag és sokrétű. Ám abban még lenne tennivalónk, hogy közkinccsé, elérhetővé tegyük épített és szellemi, lelki értékeinket, például a vallásturizmussal – vallja Szontágh Szabolcs lelkipásztor, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára. A történelmi egyházak képviselői vallásturisztikai konferencián tekintették át lehetőségeiket, hogy minél több látogató ismerje meg küldetésüket.
Budapest adott otthont az idei, negyedik vallásturisztikai tanácskozásnak, e mottóval: a találkozás kultúrája a kultúrák találkozásában. Az esemény főszervezője, Szontágh Szabolcs református lelkipásztor nyitóelőadásában kiemelte; a történelmi egyházak sokat tanulhatnak egymástól arról, miként tegyék vonzóvá örökségüket. A Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkárát a konferencián kérdeztük a vallásturisztikai lehetőségekről.
A Vizsolyi Biblia
A református épített és szellemi örökség milyen helyet foglal el a hazai vallásturizmusban?
Nyolc éve dolgozunk azon, hogyan lehet jól feltérképezni és közkinccsé tenni egyházi értékeinket. A templom liturgikus tér, a megpihenés, az elcsendesedés helye, emellett kulturális tér és a történelem része is. Felvetődik a kérdés, milyen szinten használjuk ezeket a kincseinket annak érdekében, hogy minél többeket elérjünk. A templom azt az üzenetet is hordozza, hogy Isten jelen van az életünkben. A református egyház épített és szellemi, lelki öröksége rendkívül gazdag és sokrétű, ám abban, hogy ezeket közkinccsé, elérhetővé tegyük, még lenne tennivalónk, például a turizmus nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Említhetjük Vizsolyt vagy Debrecent, amelyek nemcsak a református hagyományban, hanem a magyar történelemben is jelentős szerepet töltöttek be.
Az általunk megalkotott Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv lényege, hogy ökumenikus szinten, de saját felekezeten belül, hogyan lehetne a templomainkat elérhetővé tenni. Ez ott kezdődik, hogy nyitva legyen. Egy kedves barátommal nemrég végigjártam az országot a Kéktúra nyomán, és szomorúan tapasztaltam, hogy a legtöbb református templomba nem jutok be. Fontos, hogy milyen üzenetet szeretnénk közvetíteni, mit tud meg a betérő a templomról és az adott településen betöltött szerepéről, milyen benyomással megy el onnan a vendég. Azért tartom a vallásturizmust lehetőségnek, egyben felelősségnek is, mert ha a látogató megtekint egy református templomot, gyűjteményt, levéltárat, az egyházról is véleményt formál. Alapküldetésünk Isten Igéjének a hirdetése, viszont egy átfogó vallásturisztikai vízió az evangelizáció szempontjából is fontos, segíthet vonzó módon beszélni Istenről és az egyházunkról.
Szontágh Szabolcs előadása a vallásturisztikai konferencián
Előadásában kiemelte az élő közösségek jelentőségét a vallásturizmusban, ebben milyen szerepük, feladatuk lehet a református gyülekezeteknek?
A saját példámat említem. Nemcsak vallásturizmussal foglalkozom, hanem lelkipásztor vagyok egy borsodi kis faluban, Kisgyőrben, ahol mindig nyitva áll a templom. Jó látni azt, hogy ha betér egy látogató, vagy csoport, alkalmunk nyílik beszélgeti velük. A községünkben élő idegenvezető is rendszeresen hoz a templomba látogatókat. Gyakori, hogy egy település legfőbb látnivalója a templom. A látogatók az értékeinken és a gyülekezeteinken keresztül közelebb léphetnek az egyházunkhoz, és hiszem, hogy a Jóistenhez.
A magyar református értéktár ráadásul az országhatárokon át ível. Óriási jelentőségűnek tartom, hogy Marosvásárhelytől Monoszlóig találkozhatunk református templomokkal, értékkincsekkel, élő örökséggel. Ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazon liturgia és egyházszervezet alapján vannak hitvalló emberekből álló közösségeink. Ez már önmagában érték, érdemes megmutatni. Több olyan példa van arra országszerte, hogy gyülekezetek működtetnek panziót, éttermet, amelyek szintén élő módon közvetítik egyházunk küldetését, és segítenek az önfenntartásban is.
A „mezítlábas Notre Dame-nak" is hívott tákosi református templom
Tavaly indult vallásturisztikai képzés az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Mekkora az érdeklődés, hogyan jelennek meg a tananyagban a református értékek?
Idén nyáron már átvették a diplomájukat az első hallgatók a két féléves posztgraduális oktatás végén. A mostani tanévben tizenkilencen kezdték meg tanulmányaikat, köztük református diákok. A képzésünk része a nemzeti vallásturizmus intézkedési tervnek. Hallgatóink turisztikai alapismereteket tanulnak, jól megalapozott tudással mutathatják majd be a rájuk bízott értékkincset. Rálátást kapnak a fejlesztési lehetőségekre és irányokra, amelyeket meg kell tennünk ahhoz, hogy az értékeinket közvetíthessék. A református egyháznak gazdag az épített és szellemi öröksége, rendkívüli, hogy milyen kincseket bízott ránk a Jóisten.
A Debreceni Nagytemplom
A vallásturizmus mottója: a találkozás kultúrája a kultúrák találkozásában. A történelmi egyházaknak együtt érdemes képviselniük magukat a turizmusban?
Nem csak együtt lehet, de így érdemes, hiszen rengeteget lehet egymástól tanulni. Az elmúlt nyolc év alatt volt alkalmam megismerni a történelmi egyházak vallásturisztikai gondolkodását. Úgy gondolom, hogy mint az élet más területén, ehhez is alázattal kell hozzáfognunk. Minden felekezetnek van önálló vallásturisztikai missziója, de összefogással és párbeszéddel többre megyünk. Mindannyian azt képviseljük, hogy a ránk bízott kincseket Istentől kaptuk, a küldetésünk része az egyházi értékek méltó módon való megmutatása és gondozása is. Arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a vallásturisztikai helyszínek a lelki elcsendesedésnek és fejlődésnek is teret adnak, nem a látványosság, hanem Isten áll a középpontban.
A november végén, Budapesten tartott, IV. Nemzeti Vallásturizmus Fórumon a történelmi egyházak képviselői és világi szakemberek találkoztak, akik a turisztika különböző szegmenseiben a vallásturisztikai értékkincsek koordinálásában vesznek részt. A szakmai fórumon az előadók és a résztvevők az egyházi értékek képviseletét és méltó gondozását tekintették át. Arra is kitértek, hogyan lehetnek a vallási helyek vonzó úti célok nemcsak a jelen látogatói, hanem az utókor számára is, egyben a lelki feltöltődés helyszínei és miként segítheti a vallásturizmust a mesterséges intelligencia.