Új alkotmánytörvénytől a misszióig – két napon át ülésezett a Zsinat

Utoljára osztottak ki zsinati ülésen diakóniai díjakat. A Zsinat 2021 szeptemberében hozott döntése alapján, a mostani ülésen Bertalan Lászlónét Juhász Zsófia-díjjal, míg Avar Gábort Kiss Ferenc-díjjal tüntettek ki.
A következő évektől ezeket az elismeréseket a Kárpát-medencei Református Diakóniai Konferencián vehetik át a kitüntetettek. Így lesz Gecse Bertalanné Gecse Évával is, aki a 2022-es Kiss Ferenc-díjat, és Rozsnyai Istvánnal, aki a 2022-es Juhász Zsófia-díjat nyerte el.

A Zsinat az ez évi Dobos Károly-díjakról is döntött. Idén Németh Judit Salgótarjánban és a környéki szórványban végzett lelkészi munkáját ismerték el a kitüntetéssel.
Az idei Makkai Sándor-díjakat, amelyeket évről évre a református pedagógiában végzett kiemelkedő munkáért adnak át, Ábrahám Angéla, Orbán Kálmánné és Majoross Béla nyerték el. Imre Sándor-díjjal Mészáros Károly gazdagodott, akinek református iskolaügyért végzett munkája kiemelkedő példa mások számára.
Mivel 2022 a hittanoktatás éve, a Zsinat közössége úgy látta jónak, ha a hittanoktatók munkáját elismerő kitüntetést alapít. A Molnár Miklós-díjat a Református Pedagógiai Intézet egykori lelkészigazgatójáról nevezték el, akinek irányítása alatt a rendszerváltás utáni első hittanoktatási terv, valamint tizenkét évfolyam által használható tankönyvsorozat létrejöhetett. Az új kitüntetést ezentúl évente, a hittanoktatók számára szervezett országos konferencián tervezik átadni, azoknak, akik kiemelkedően munkálkodnak és maradandót alkotnak a hittanoktatás szolgálatában.

Új egyházi alkotmánytörvényt fogadott el a Zsinat. Az alkotmány korábbi számos módosítása után az egyházi vezetők úgy látták, nem módosításra, hanem új törvényre van szükség. A most elfogadott egyházi alkotmány május elsején lép hatályba.

Szólláth Bernadett személyében új jogtanácsosa is lett a Zsinatnak. A Dunamelléki Egyházkerület jogtanácsosa január elseje óta már megbízottként vitte a Zsinat jogi ügyeit, most azonban az egyházi képviselő-testület támogatását is megkapta. „Református keresztyén magyar ügyvédnő vagyok. Ügyvédként fontos számomra, hogy ne csupán az emberek által meghatározott törvényt képviseljem, hanem a Bibliát és annak elveit is zsinórmértékként használjam” – fogalmazott az új jogtanácsos bemutatkozó beszédében.

A lelkészek jövedelemkiegészítéséről is szó esett a kétnapos ülésen. A támogatás kistérségi jellege megszűnt. A támogatás ötvenezer forintos alapösszegét minden gyülekezeti lelkész megkapja, a további juttatásokról az egyházkerületek döntenek.

A közelgő népszámlálással összefüggésben több hozzászólás hangzott el arról, hogy szükséges felhívni a református kötődésű lakosság figyelmét az online kitölthető népszámlálási ívekre, illetve arra, hogy a szabadon választható vallási hovatartozással kapcsolatos részt ne felejtsék el kitölteni.

A hittanoktatásról és az oktatásfejlesztésről Bruckner László, az MRE Oktatási Szolgálatának vezetője számolt be. Elmondta, jelenleg 150 ezer fiatal vesz részt református hittanoktatásban. Közülük 70 ezren református intézményben tanulnak. A vezető úgy tapasztalja, az iskolai hittanoktatók feladata túlnyúlik azon, hogy csupán a tantárgyat igyekezzenek jól oktatni: az iskolákban sok esetben lelkigondozókként tekintenek rájuk. Bruckner László elmondta, a szolgálat célja, hogy minél inkább a gyülekezeti közösségekhez kössék a hittantanárokat, és általuk a diákokat is. „A lelkipásztoroknak a hittanoktatókra mint a gyülekezet kinyújtott kezére kellene gondolniuk – szorosabb együttműködésre van szükség.” Az Oktatási Szolgálat vezetője tudatta: azon is dolgoznak, hogy az oktatók számára munkaközösségeket hozzanak létre, hogy egymással is megoszthassák terheiket, tapasztalataikat. A református oktatásügyről szólva kiemelte: a református iskola legyen garancia az emberek szemében. A létrehozott oktatási stratégia célja, hogy a fiatalok legalább egy érettségivel és szakmai papírral lépjenek ki a református oktatásból. Bruckner László elmondta, a mérések és jobb átláthatóság érdekében a református iskolákat is tervezik bekapcsolni az e-kréta rendszerbe.
Arról is beszélt, jelenleg 38 református gimnázium és 32 református szakközépiskola működik az országban, ami megmutatja, hogy a szakmát adó képzések területén több református iskolára lenne szükség, hiszen a társadalom legszélesebb rétegét a szakképzés révén lehet elérni.

Öneszmélés és demonstráció – így foglalható össze az a Kárpát-medencei református missziói terv, amelyet Szesztay Ádám tárt a zsinati ülésen részt vevők elé. Szesztay Ádám a Generális Konventtől azt a megbízást kapta, egy 11 fős Kárpát-medencei munkacsoporttal dolgozza ki a magyar reformátusok közös missziói stratégiáját. A kutatáson és eszmecserén alapuló tervezet a reformátusok erősségeit – spiritualitás, intellektualitás, kommunikáció és cselekvő szeretet – rendelte hozzá a Kárpát-medencében megtalálható egyházi közösségeink minőségéhez, az egymással, a többségi társadalommal és a külvilággal viselt kapcsolatához. A végeredmény egy kiáltvány jellegű stratégiai vitairat lett, amely az egyház szellemi műhelyként való működését, a cselekvő szeretet a kialakult egyházi intézményrendszerre épülő, konkrét megvalósítását, a testvérgyülekezeti kapcsolatok megerősítését és egy Kárpát-medencei tudományos kutatóhálózat létrehozását is sürgeti. A Zsinat a kidolgozott anyagra vitairatként tekint, ennek további megvitatását és konkrétumokba foglalását tervezi, a stratégiát a májusi Generális Konvent elé terjesztik majd.

Döntöttek a 2022-es és 2023-as októberi országos perselyadományokról is. Ebben az évben a Rásonysápberencsi Református Egyházközséget támogatják a magyar gyülekezetek adományaikkal, amelyből Árpád-kori templomukat újítják fel a rásonyi reformátusok. Jövő októberben a Szigetszentmártoni Missziói Egyházközség kapja majd az adományt. Ott a gyülekezet új templomát építenének meg.

A balatonszárszói ülés vendége volt Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka is, aki Zán Fábián Sándor püspök és a kárpátaljai reformátusok nevében mondott köszönetet a Magyarországi Református Egyház személyes, lelki és anyagi támogatásáért. „Az a történelmi pillanat, amelynek tanúi vagyunk rendkívül szomorú, ugyanakkor megmutatja a testvéreinket, akik mindenben segítenek” – fogalmazott a főgondnok. Nagy Béla beszámolt azokról az ukrán törvényekről, amelyek az adományok kiosztására vonatkoznak, illetve arról a pozitív csalódásról is, amelyről az Ukrajna belsejéből hozzájuk érkező menekültek beszélnek: nem gondolták, hogy ennyi szeretettel fogadják őket a kárpátaljai magyarok.

Az ukrajnai konfliktus elől menekülőket és a kárpátaljai reformátusokat támogató dél-koreai delegáció is a Zsinat vendége volt április 6-án, Balatonszárszón.
A Koreai Presbiteriánus Egyház küldöttsége, a budapesti koreai gyülekezet lelkipásztora és a 200 koreai protestáns egyházat tömörítő Koreai Diakónia tisztségviselői szolidaritásukat kifejezni utaztak el Magyarországra, és azért, hogy felmérjék, hogyan tudják tovább segíteni a háború miatt szenvedőket. „A pandémia és az ukrajnai helyzet átalakította missziói gondolkodásunkat. A koreai egyház folyamatosan imádkozik annak az országnak lakosaiért, akiket személyesen nem ismer. Ha lehetőségünk van rá, szeretnénk segíteni ennek a megtört közösségnek az újjáépítésében” – fogalmazott Bo Hyun Kim, a legnagyobb protestáns közösség, a Koreai Presbiteriánus Egyház főtitkára.

A küldöttség egy hagyományos stólát is adományozott Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke részére. A püspök köszöntőjében elmondta: a koreai egyház gyorsan lett üldözött közösségből a társadalom fontos alapköve. Bár vallási kisebbség, fontos gazdasági és közéleti szerepük van. Emellett képesek megőrizni a Krisztushoz való hűséget is.