Verses Advent

Az idei advent során a Reformatus.hu minden héten egy verssel készül az Úr eljövetelére. A verseket Lackfi János költő írta, Rajkai Zoltán színművész szavalta el, és Szabó-Nyulász Melinda animációs rendező, illusztrátor látta el kísérő grafikával. A három művészt kérdeztük arról, hogyan dolgoztak, és milyen érzéseket keltett bennük a felkérés a feladatra.

Lackfi János

Lackfi János József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító

Lackfi János jelezte, örült a felkérésnek, habár rengeteg a munkája, épp a jövő év eleji könyveket kell leadnia, így úgy érezte, nem volt észszerű elvállalnia. – Viszont rendkívül vonzott a rám szabott feladat, úgy éreztem, van mit mondanom az advent, a várakozás kapcsán. Hiszen tiszta képtelenség várni Istenre, aki itt van velünk minden nap minden percében! Valahogy mégis azt szeretné évről évre, ha mind jobban fellobbanna bennünk az utána való vágyakozás, ahogy egy gyümölcsnek is érnie kell, napról napra, alig észrevehetően. Éppilyen fontos szempont volt, hogy egyre sürgetőbben hallani mindenfelől: Jézus az egységre hív bennünket. Öröm volt a NEK hírnökének lenni, Luther-rajzfilm forgatókönyvét írni, s most a Pünkösdi Egyház karácsonyi műsorához, illetve a Református Egyház adventi várakozásához is hozzájárulni szövegeimmel. Isten nem poligám, nem háreme van, hanem egyetlen menyasszonya. Aki mi vagyunk. Vagyis öröm, ha tudunk felekezeteken innen és túl egységben imádkozni. Ez nem valami álságos összeborulás vagy bamba önfeladás. Hanem hogy arról ismer fel a világ, mennyire szeretjük egymást. Katolikusok és protestánsok, szabadkeresztények mennyire szabadok arra, hogy egy szívvel odaálljanak Isten elé? Hogy ne ferde szemmel sandítgassunk egymás temploma felé, hanem örömmel szemléljük, lám, ott is tesók lakoznak! Ez nagyon felemelő... Evvel párhuzamosan egyáltalán nem kell feladnunk felekezeti kincseinket, sőt, érdemes elmélyülnünk bennük, kievezni a mélyre. Miközben tudunk egymás bántása vagy a sajátságok legyalulása nélkül összekapaszkodni Isten szeretetében. Erre kaptunk meghívást.

Rajkai Zoltán 2021.jpeg

Rajkai Zoltán színművész

A verseket Rajkai Zoltán színművész, a Katona József Színház színésze adja elő a videókban. – Hatalmas öröm és megtiszteltetés ez nekem. Gyakorló hívő reformátusként számomra mindig öröm, ha az egyházért tehetek bármit is, és örülök, ha előadóművészi mivoltomban is számítanak rám. Másrészt nagyon-nagyon szeretem Lackfi Jánost és a verseit, az ő személyiségét, a humorát – tudatta a színész. Elbeszélte, hogy sok-sok évvel ezelőtt már volt egy olyan projekt részese a Magyar Televízióban, amelyben mondhatta Lackfi költeményeit, ehhez készültek kis versklipek, és most hosszú évekkel később újra találkozhat vele és az adventre írt verseivel, amelyeket elmondhat a református egyház üzeneteként. – Ez szerfölött megtisztelő, felemelő és jó munka.

Azt is kifejezésre juttatta, hogy mind a négy vers módfelett megpendített benne valamit. – Nekem erősen rezonál a lelkem arra a látásmódra, ahogy János látja a világot, és arra, ahogyan ezt játékosan, humorral, egyúttal találóan, tömören, itt-ott emblematikusan, és mindezt hittel átitatva megfogalmazza. Egyszerűen szólva, nagyon testvérinek érzem, tehát rendkívül rokon lelkek vagyunk azt hiszem, bár én nem tudnék ilyen jó verseket írni.

Arra a kérdésre, könnyű-e Lackfi-verset mondani, úgy válaszolt: – Szerintem akinek van hite, és hasonlóképpen látja a világot, annak igen. Nekem legalábbis úgy érzem, igen. Minden sorát értem, mindegyikkel tudok azonosulni, vagy inkább minden sorát tudom interpretálni. Értem, hogy miről szól, hogy miért fogalmaz így, hogy ebben mik a mélységek és a magasságok, hol van benne humor, bármilyen más mélység vagy tartalom, úgyhogy igen, számomra könnyű. Nem tudom, hogy más kollégák hogyan látják, de szerintem Lackfi jó költő, és jó költőknek a verseit mindig hálás feladat mondani.

REF_nyulasz melinda_grafikusujra_20200817-ivola (15)_pp1.jpg

Szabó-Nyulász Melinda animációs rendező, illusztrátor

Fotó: Bazánth Ivola

A versekhez a varázslatos animációkat Szabó-Nyulász Melinda animációs rendező, illusztrátor készítette. – Nagyon szeretem Lackfi verseit, úgyhogy már vártam, mit fog írni. Azt tudtam, hogy lesz benne humor, és arra voltam kíváncsi, a vallás és a humor hogyan találkozik a szövegben. Nyilvánvaló volt, hogy lesz benne valamiféle elfogadás meg szelídség, de szeretem Lackfiban, hogy van egy bátor, kicsit cinkos, játékos humora a verseinek – magyarázta.

Aztán megkapta a szöveget, és azzal a céllal kezdett neki a munkának, hogy ne nyomja el a sok grafikai elem a verset, ezért kezdetben az volt a terv, hogy egyetlen grafika jelenik meg, de az túl statikus lett volna, és talán éppen ez lenne zavaró. – Ezért így jött aztán az ötlet, hogy a grafikának egy önmagába visszatérő mozgása legyen, amiben van egy folyamatos megnyugtató ringás. A nehézség az volt benne, hogy mivel nem egy az egyben kellett illusztrálnom magát a verset, nem választhattam ki egyetlen elemet, hanem azt kellett kitalálnom, hogyan tudok egy sűrített gondolatot kifejezni a grafikával, ami mégis mesél a teljes versről. Ezért azt gondoltam, a grafikát picit kiemelem a szövegből, hogy ne pontosan azt lássuk a képen, amit hallunk a szövegben. A látvány, illetve a vizuális világ pedig az én grafikai stílusom, és önmagamat adom – ebből adódik a képi megjelenítés.

A verseket hétről hétre vasárnaponként keressék oldalunkon! Az első Örökbarát címmel múlt héten jelent meg, a második pedig most vasárnap várható, Meddig? címmel.