Vértanúk nyomában

Általában a tizenhárom aradi tábornokra és a Pesten agyonlőtt első magyar miniszterelnökre emlékezünk október 6-án, de nem árt tudnunk ilyenkor, hogy az 1848–49-es szabadságharcnak rajtuk kívül legalább százhuszonnyolc mártírja volt, százakat zártak börtönbe, ezreket hurcoltak meg és több tízezer honvédet soroztak be büntetésként a birodalmi hadseregbe. Rövid összeállításunkban a református vértanúkra emlékezünk.

Az aradi tizenhárom között ugyan nem volt református, de a megtorlás többi áldozata között számos hittestvérünket megtaláljuk. Ráadásul nemcsak katonákat, hanem jelentős arányban polgári, egyházi személyeket is. Elég volt egy tüzes prédikáció, esetleg egy kormányrendelet kihirdetése, a lelkipásztor, a kántortanító vagy a falubíró könnyen a haditörvényszék vagy a rögtönítélő bíróság előtt találta magát.

A szabadságharc eszméjének támogatása miatt kellett meghalnia Szikszay János csákberényi és Kan­tsur András szokolyai református lelkésznek, illetve Halászy Károly alsónémedi református kántortanítónak is. Közülük kettőt még a világosi fegyverletétel, tehát 1849. augusztus 13. előtt öltek meg Haynau pribékjei.

kép

Bő másfél hónappal a tizenhárom tábornok kivégzése előtt, ugyancsak Aradon végezték ki a csehországi német származású, református felekezetű honvéd ezredest, Ormai (Auffenberg) Norbertet, akit pont harminchatodik születésnapján, 1849. augusztus 22-én ért a kötél általi halál. Lelkigondozását és a temetési szolgálatot Balló Benjámin aradi református lelkész végezte.

Ugyancsak akasztásra ítéltek egy másik német származású katonatisztet is, Peter Giront, aki Kossuth megbízásából a német légió szervezését végezte. Őt október 20-án Pesten érte a vég két lengyel származású tiszt társaságában.

Kazinczy Lajost, a költő-nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát golyó általi halálra ítélték, amit az aradi vár sáncárkában hajtottak végre október 25-én. Az ő lelkigondozását és temetését is az aradi lelkész végezte, nevét emléktábla őrzi az aradi református templom kapujában. Bal­ló Benjámin bátorságról tett bizonyságot, amikor a honvédtiszt halotti anyakönyvi bejegyzése mel­lé a halál okaként azt írta, hogy politikai kivégzett.

A szabadságharc vértanúi között van az a tizenhárom huszár is, akiket bár nem itthon, de a szabadságharc támogatásáért végeztek ki második sikertelen hazaszökési kísérletük után. A jászkunsági kiegészítésű huszárezred református mártírja volt Mille János huszártizedes, valamint Deák János, Farkas Péter, Gyökeres András és Herczeg Károly huszár.

Az összeállítás megjelent a Reformátusok Lapja 2016. október 6-i számában. Fotó: Dimény András