A 2022-es népszámlálási adatok alapján több mint 300 ezer fővel csökkent Magyarország népessége. Az adatokból az is kiderült: idősödő társadalomban élünk, ugyanakkor növekedett a házasságban élők száma. Utóbbi arra enged következtetni, hogy a család még mindig fontos az embereknek, ez pedig olyan alap, amire építeni lehet – hangzott el a Világ/nézet legújabb részében, amelynek vendége Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért elnöke volt. A beszélgetés során többek között szóba került, hogy mi az a három tényező, amelyek a legfontosabbak a családalapítók számára, ahogyan az is, mi áll a népességszám negyven éve tartó csökkenése mögött.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint 9,6 millióan élünk Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy háromszázezerrel csökkent ez a szám a tizenegy évvel ezelőttihez képest. Ez a társadalom minden részét érinti, éppen ezért a gyermekvállalás nem pusztán magánügy, hanem beszélnünk kell ennek a pozitív következményeiről társadalmi szinten is – vetette fel Molnár Ambrus műsorvezető az adás elején.
A népszámlálás tulajdonképpen egy pillanatképet ad egy országnak az állapotáról, helyzetéről. A 2022-es népszámlálás különösen izgalmas volt, hiszen most először tudták online is kitölteni a kérdőíveket a válaszadók – jegyezte meg Fűrész Tünde. – Állampolgári kötelesség kitölteni a kérdőívet, és látható, hogy arra valóban nagyon jó volt a népszámlálás, hogy pontosan lássuk, hányan laknak Magyarországon. Vannak pozitív eredmények, vannak negatív eredmények, azok a folyamatok, amelyeket az elmúlt tíz évben láttunk – 2011 óta –, amikor az előző népszámlálás volt, nagyrészt megerősödtek. Látjuk például, hogy nőtt a házasságban élők száma. Fontos eredmény, hogy a 2022-es népszámlálás adatai alapján a gyermekkorú népesség száma nem csökkent. A 14 év alatti korosztályban ugyanúgy 1,4 millió gyermeket számoltak össze, mint 11 évvel ezelőtt. Miközben a szüleik korosztálya jelentősen, 20 százalékkal is visszaesett, ahogyan a gyermekvállalási korban lévő korosztály is. Mindez azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben kevesebb gyermekvállalási korban lévőnek több gyermeke született, mint korábban. Az is látszik, hogy egy idősödő társadalomban élünk. Megfigyelhető továbbá az is, hogy az idős korosztálynak a létszáma nagyon megemelkedett, tehát összességében az történik, amit már 1981 óta tapasztalunk, hogy fogy a népesség Magyarországon. Nagyjából egymillióval vagyunk kevesebben, mint 1981-ben voltunk a trianoni határokon belül – fejtette ki a Kopp Mária Intézet elnöke.
Ezenkívül szóba került a második világháborút követő népességnövekedés is, illetve az 1950-es évek abortusztilalma. Amikor újból legális lett az abortusz, akkor drasztikusan elkezdett csökkenni a születések száma. Ezt követte a '68-as időszak, amikor már a fogamzásgátlás is sokkal elterjedtebbé vált, és beszivárgott egy másféle életszemlélet is, talán Nyugat-Európából. Az abortusz legalizálásakor – amikor a jogi környezet megnyílik ebbe az irányba, és pozitív színben kezdik el ezt a beavatkozást feltüntetni – mintha egyre több ember az előrelépés lehetőséget látná ebben. A „jogi vívmányok” nem a népességnövekedést szolgálják, az abortusz legalizálása és az eutanáziához való jog is ezt példázza – hangzott el.
Emellett szó esett arról a trendről, hogy a környezetvédelem jegyében egyre többen hirdetik, hogy ne vállaljunk gyereket, ami tulajdonképpen egy „kulturális öngyilkosság”.
A beszélgetés során felmerült az is, hogy a magyarokra még mindig jellemző egyfajta családközpontú gondolkodás. Ennek megvannak a történelmi okai, hiszen ez a kis közösség mindig biztosította azt a védelmet, amire nagy szükség volt például a kommunizmus idején.