Visszahívni a szétszéledt nyájat

– Nehéz a kezdet és nehéz a folytatás – kezdte az elnökségi beszámolóját Balog Zoltán a Zsinat második ülésén. A püspök szerint a mostani időszakban el kell gondolkodni azon, hogy Isten vajon mire adta ezt az időt nekünk. Mint mondta, számot kell vetnünk azzal, amit a koronavírus-járvány az egyháznak okozott: a templombezárások szomorú látványával, az elmaradt úrvacsorai közösségekkel, az éneklések korlátozásával, a testvéri beszélgetések elmaradásával. Mindezekkel szemben pedig észre kell venni Isten szavának megtartó erejét, a rászorultakért indult összefogást és a közszolgálatban dolgozók áldozatos munkáját.

– A mi mindennapjainkat Isten üzenetének kell meghatároznia, és ő azt üzeni: „Én veled vagyok!”, majd utána pedig azt, hogy „Állj meg, ember!” – mondta a Zsinat lelkészi elnöke, aki szerint nem csak az üzenetek sorrendje fontos, hanem az is, hogy a vírushelyzet elmúltával ne a régi életünket akarjuk visszakapni, hanem legyünk nyitottak egy újra.

Balog Zoltán rámutatott, hogy ha nem is hallja majd meg mindenki Isten szavát, mi meghallhatjuk és élhetjük is üzenetét. Szerinte most van itt az idő arra, hogy megkérdezzük magunktól, mi az, amit nekünk változtatnunk kell az egyházi életünkben. Erre az első válasz az, hogy magunknak kell változnunk, a második pedig az, hogy meg kell erősíteni a missziói lelkületet. – Meg kell hívni és meg kell kínálni az embereket azzal az üdvösséggel, amellyel minket is megkínált Isten. Ez a legfontosabb – hangsúlyozta a püspök.

Balog Zoltán szerint a Zsinat feladatai között kiemelt helyen van annak számbavétele, mit veszítettünk, és milyen áldásokat nyertünk az elmúlt időszakban. – Súlyos veszteségeink vannak, de hálát kell adni a megtartatásért – fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy fel kell mérni a gyülekezetek állapotát, hogy tudjunk arról, melyek a legfontosabb tennivalók. Annak is hangot adott, hogy részt kell venni az újrakezdés folyamatában: ott, ahol lehet, jelentkezzünk önkéntesen, ajánljuk fel szolgálatunkat.

A püspök kiemelte, hogy előrelépésre van szükség a gyülekezeteken kívüli találkozási pontokon felmerülő missziói feladatokban. Balog Zoltán szerint a hittanoktatás az a missziós terület, ahol egyházunk nagyot léphetne előre, ugyanis a református hitoktatók hetente százhúszezer fiatallal találkoznak.

A Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy a testületnek megoldást kell találni a református hitoktatás szervezeti, anyagi és jogi problémáira, és emellett a hitoktatók szemléletváltását is szükségesnek látja. Szerinte a hitoktatóknak nem csak a tárgyi tudást, hanem az evangéliumi lelkületet is át kell adniuk a diákoknak. Hozzátette, hogy az intézmények mellett a köznyilvánosságnak is kiemelt missziós területnek kell lennie.

A jövőbeni feladatok között megemlítette a jelenlegi gyülekezeti struktúra átgondolását, azt, hogy a jelenlegi parókiális rendszer mennyire szolgálja az evangéliumi üzenet hatékony átadását. Példaként a Baranyai Református Egyházmegyét említette, ahol markánsan megfigyelhető a növekvő nagyvárosi és a leszakadó kis gyülekezetek közötti különbség. Elmondása szerint ez lesz az a régió, ahol először próbálnak majd megoldást találni erre a helyzetre. Bízik benne, hogy ez akár modellértékű lehet más református peremvidékeknek is.

Balog Zoltán a lelkészi egzisztencia, a hivatástudat és a lelkipásztori hivatás megerősítését is a feladatok között jelölte meg. Mint rámutatott, ez anyagi és lelki kérdés, és meglátása szerint ehhez lelkészvédelmi törvényre is szükség lesz. Úgy vélte, mindezek mellett a lelkészképzésben is elkerülhetetlen a reform.

A püspök úgy fogalmazott, hogy az egyházi törvényeknek számos része nehezen alkalmazható, és azokat ki kell javítani. A Zsinat lelkészi elnöke szerint nemcsak a gyülekezeti struktúrát, hanem az istentiszteleteket és azok rendjét is meg kell újítani, és az új énekeskönyv bevezetése is fontos.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy vissza kell adni a kommunikáció szó eredeti jelentését. Szerinte úgy kell kommunikálni a köznyilvánosság felé, hogy „nyilvánvaló legyen az evangéliumi küldetéstudatunk és elhívásunk”. A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad hagyni a református egyház évszázados külügyi kapcsolatainak elsorvadását. – Ne engedjük el őket – javasolta a püspök, aki szerint az ellenkező vélemények, a szociáletikai vita miatti elutasítás helyett inkább beszélgetésre van szükség.

A Zsinat lelkészi elnöke azt is javasolta, hogy tudatosan vonjanak be olyan református embereket az egyház vezetésébe, akik a tudomány, a kultúra, a gazdaság és a közélet világában korábban már jelentős sikereket értek el.

Balog Zoltán az elmúlt hónapok fejleményeiről is említést tett. Kiemelte, hogy a zsinati munkaágak mintegy kétharmadát már meghallgatták, és a kormányzati tárgyalások jelentős eredményt hoztak a lelkészek Covid-19 elleni védőoltásával, valamint a lakásfelújítási támogatások kiterjesztésével kapcsolatban. Emlékeztetett, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen bevezették a kancellári rendszert, és arról is szólt, hogy a Bethesda Gyermekkórházzal pszichiátriai részleg kialakításáról tárgyalnak. Ez utóbbira azért van szükség, mert a koronavírus-járvány miatt a gyermekek egyharmada szenved valamilyen mentális betegségtől.

Kiemelte, hogy az Országos Óvoda Program keretében 2022 végére hatvanhat új intézmény épülhet fel. Elmondta azt is, hogy a Templom-felújítási Programban tizenkétszeres volt a túljelentkezés, de a kormány döntésének értelmében az igényelt támogatást minden pályázó gyülekezet megkapja majd, így négyszáznyolcvan magyarországi református templom újulhat meg a következő években.

Balog Zoltán beszámolójában felhívta a figyelmet a református templomok május 2-ai újranyitására. – Kezdjük el visszahívni a szétszéledt nyájat – fogalmazott a püspök, aki szerint van még idő felkészülni a nyitásra, és mindent újra lehet indítani, ami leállt. Elmondta, hogy az egyház meghirdette a nyári ifjúsági találkozót, a Csillagpontot, bízva abban, hogy július végén már jobb lesz a helyzet.

A testület újraválasztotta Gér András zsinati tanácsost és Veres Lajos jogtanácsost, valamint megválasztotta Berecz Ágnest az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökének.

A zsinati tagok szavazás útján döntöttek a Zsinati Bíróság, valamint a szakbizottságok tagjairól. A szavazatok alapján a XV. zsinati ciklusban a Zsinati Bíróság tagja lett Fónagy Miklós, Lóránt Géza Gábor, Rácz Lajos, dr. Budai Gyula, dr. Darák Péter, dr. Gellén Márton, dr. Bikádi László Károly, Farkas Gergely, dr. Bíró Zsuzsanna, Szekeresné dr. Borbély Gabriella, dr. Csizmár János, dr. Pocsai Tamás, dr. Kustár Zoltán, Bukáné Zakar Zsuzsa, Gilicze Andrásné, dr. Körmendiné dr. Szabó Katalin, dr. Varga Péter és dr. Kiss Lajos Zoltán.

A Zsinat az MRE 2020. évi zárószámadását és 2021. évi költségvetését, valamint a közegyházi intézmények 2021. évi költségvetését is elfogadta. Az ülésen tárgyalták az MRE Diakóniai Iroda Alapító Okiratának módosítását is.

A Zsinat a ciklus kiemelt feladatának tartja egyházunk hatályos törvényeinek felülvizsgálatát. Elsőként némely egyházi kifejezés pontosítását tűzte ki célul: a köznyelvben meghonosodott értelmezés és a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint a „világi” szó „nem egyházi”-t jelent. Az elnökség szerint ez nemcsak félreérthetővé teszi egyházunk törvényeiben a kifejezést, hanem ellentétes az MRE alkotmányos kormányzati alapelvével, a zsinat-presbiteri elvvel. A javaslatnak megfelelően a „világi” jelzőt az egyházszervezeti alapelveknek jobban megfelelő és az egyházi jelleget jobban kifejező „presbiteri” kifejezésre módosítanák. Így a többi között a jövőben a „világi elnök” helyett a „presbiteri elnök” kifejezést használnák. Az előterjesztést a testület következő ülésén tárgyalják újra második olvasatban.