Vonzó a keresztyén szemlélet

Kevés az olyan nagy múltú oktatási intézmény Nyíregyházán, mint a Jókai Mór Református Általános Iskola. Bartók Jenő református lelkipásztor alapította 1906-ban, az első tanévet még Polgári Fiúiskola néven és harmincöt tanulóval kezdték. A következő tanévtől már városi fenntartás mellett Községi Polgári Fiúiskola néven működött egészen 1925-ig, amikor Jókai Mór születésének századik évfordulója alkalmából a város képviselő-testülete a magyar regényíróról nevezte el. A Jókait a második világháború után államosították, és 2. számú általános iskola néven működött tovább. A rendszerváltás után néhány évvel az egyház visszakapta az államtól az intézményt, amely 1995 óta immár Jókai Mór Református Általános Iskola néven és a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség fenntartásában működik tovább.

Hétszázhatvan tanulójával Nyíregyháza második legnagyobb iskolájának számít a Jókai. Mócsánné Nagy Ágnes igazgató szerint az intézmény különösen vonzó a városban nemcsak nagy múltja, hanem jelenkori keresztyén értékei miatt is. Az intézményvezető jól emlékszik még a huszonöt évvel ezelőtti fenntartóváltásra is, amely nemcsak az iskola, hanem saját életében is jelentős változást hozott.

– Magyar–ének szakos tanár vagyok, és 1992 óta tanítok a Jókaiban. Amikor idekerültem, már arról beszéltek a kollégáim, hogy az egyház át fogja venni az intézményt. Ettől, mint minden változástól, tartott a tantestület egy része. 1995-ben aztán a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség valóban átvette az államtól az iskolát a teljes tantestülettel együtt, de szerintem ez ilyen nagy múltú iskolánál, mint a Jókai, nem is történhetett másképpen – véli Mócsánné Nagy Ágnes. – Áldásos türelmet kaptunk az egyházközségtől az átállásra, és szerintem emiatt élték meg teljesen zökkenőmentesen ezt azok, akik ide jártak, és azok a családok, amelyek körülöttünk voltak.

Az igazgatónő emlékszik arra is, hogy az első tantestületi ülésen a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség akkori vezetője, az idén húsvétkor váratlanul elhunyt Sipos Kund Kötöny esperes milyen szavakkal állt a tantestület elé. – Azt mondta, hogy mi csak törődjünk azzal, amivel eddig törődtünk, hogy emberségre, szépre és jóra tanítsuk a gyerekeket. A tanítás és a nevelés a mi dolgunk, a többit majd megkapjuk az Úristentől, majd ő megsegít.

A református Jókait huszonegy esztendeig Sipos Kund Kötönyné vezette. Az átvétel évétől lelkesedéssel és odaszánással tartott vele a nevelőtestület az új, keresztyén, nemzeti iskolai hagyományok megteremtésében. – A huszonöt éves református Jókai alapítóinak tanítását és Pál apostol figyelmeztetését is szem előtt tartva – „mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg” – igyekszünk teljesíteni küldetésünket – mondja Mócsánné Nagy Ágnes.

Az iskola jelenleg két helyszínen működik: az alsó tagozat osztályai a Kálvin téren, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség templomának szomszédságában lévő épületben vannak, míg a felsősöké a Színház utcában, a Móricz Zsigmond Színház mögötti épületekben, a templomtól néhány száz méterre. Ez a kétlakiság sok plusz feladatot ró a tanárokra, ugyanis az étkeztetés jelenleg még a Kálvin téri épületben zajlik, ahová naponta át kell sétálnia a felsősöknek, míg az alsósok testnevelésórára és informatikaoktatásra zarándokolnak át a másik épületbe.

– Mi ezt úgy éltük meg, hogy kiszabadultunk az iskolából, és kicsit kirándulhattunk. Ebéd után pedig játszhattunk néhány percet a Bessenyei téren, mert volt egy kis szabadidőnk. Ezután jöttünk csak vissza a napközibe – mondja Petkes Piroska Judit, aki 2012-ben ballagott el a Jókaiból, tanulmányait Sárospatakon folytatta, jelenleg pedig a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológia szakos hallgatója.

Bár a két helyszínnel járó többletfeladatokat nem szünteti meg teljesen, de sok terhet levesz majd a pedagógusok válláról az iskola építés alatt álló legújabb épülete. Hogy felépíthessék, el kellett bontani az intézmény régi, elavult tornatermét. Petkes Piroska Judit felidézi: a tanárai többször elmondták nekik, hogy a tornatermet egy régi istállóból alakították ki annak idején, ennek ellenére évtizedeken keresztül szolgálta a testnevelés tagozatos diákok felkészülését az országos versenyekre. A tagozat végül éppen a korszerű tornaterem hiánya miatt szűnt meg 1990-ben.

Hamarosan újra munkagépek zajától lesz hangos a környék, mert folytatódik az építkezés. A tervek szerint háromszintes épületet húznak majd fel az elavult helyére, amelynek alsó szintjén egy kétszáz fős, melegítőkonyhás ebédlőt alakítanak ki. A középső szinten hat tanterem, míg a legfelső szinten tornaterem kap majd helyet. – Igyekeztünk pályázati támogatást szerezni, de ez nem sikerült, és mivel évek óta takarékosan élünk, önerőből láttunk neki – avat be a részletekbe a fenntartó egyházkerület vezetője, Gaál Sándor esperes.

Az építkezés, felújítás szinte folyamatos az iskolában, nincs nyolc éve, hogy átadták a pályázati pénzből épült új iskolarészt és tornatermet, valamint a kívül-belül megújult Színház utcai iskolaépületet. – Most, a járvány ideje alatt pedig az iskolai dolgozók saját maguk festették ki az osztálytermeket és végeztek el kisebb felújítási munkákat – árulja el az igazgató.

Az iskola igazgatója és az egyházközség vezetője is egyetért abban, hogy szoros kapcsolat alakult ki az elmúlt huszonöt évben az intézmény és a gyülekezet között. Gaál Sándor esperes szerint ennek az egyik oka, hogy az iskolai rendezvények nem a gyülekezeten kívül zajlanak, hanem igyekeznek azokat közösen megélni, míg a gyülekezet arra törekedik, hogy körbevegye az iskolát azzal az evangéliumi küldetéssel, amely egy egyházközség feladata. Ez utóbbit jól példázzák a kéthetente tartott családos istentiszteletek, amelyeken egy-egy osztály tanulói szolgálnak, míg az előbbire a gyülekezet közösségében tartott, hagyományos tanévnyitó istentisztelet lehet példa.

– Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a családi istentiszteletre nemcsak kényszerből jön el a gyerek az egyik szülővel, hanem egész családok jelennek meg – osztja meg észrevételét Gaál Sándor. – A tanévnyitó istentiszteleteken, bár hivatalos keretben zajlanak, igyekezünk olyan hangnemben és közvetlenül szólni a gyerekekhez és szüleikhez, hogy ne érezzék kötelező, kipipálandó feladatnak – teszi hozzá. Az esperes szerint a ballagás és a konfirmáció is szoros kapocs az iskola és a gyülekezet között. – Szép hátteret ad az iskola a gyülekezetnek a konfirmációhoz, mert a felkészítést nem az iskolában, egy második hittanórán oldjuk meg, hanem a gyülekezeten belüli kátéórán. Ebben is érezzük az iskola fegyelmező erejét és fontosságát.

Gaál Sándor elmondása szerint idén száztizenhatan konfirmálnak majd a gyülekezetben, a fogadalomtétel előtt álló diákok közel fele jár a Jókaiba. Természetesen a koronavírus-járvány miatt át kellett ütemezni a fiatalok bizonyságtételének menetrendjét. – Bár már minden feltételt teljesítettek, fogadalomtétel majd csak akkor lesz, ha már korlátozások nélkül lehet teletemplomos összejöveteleket tartani. Mivel csak hatszáz fő fér el a templomban, ezért nálunk az a rend, hogy először a csoport egyik fele tesz ünnepélyes fogadalmat, majd egy óra múlva kezdődik a következő istentisztelet.

Szerencsére a konfirmálók hagyományos, kétnapos csapatépítő kirándulása nem marad el. – Ezeknek a kirándulásoknak többleterejük van, ezért minden évben tartunk ilyet. Ezek az alkalmak összekovácsolják a közösséget, és abból szokott megalakulni a következő ifjúsági csoport.

– Keresett iskola lettünk a városban – mondja az intézményvezető, aki elárulja azt is, hogy a következő tanévet négy­osztálynyi elsős diákkal kezdik majd meg, és nem is tudtak felvenni mindenkit, aki jelentkezett az iskolába. Pedig igen szigorú feltételeknek kell megfelelniük a felvételt kérőknek. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a szülőktől egyháztagsági igazolást kérnek. Az sem titok, hogy a szülők sokszor ilyenkor tagozódnak be, lesznek valóban egyháztaggá. – Ha a szülők távol vannak a hittől és a hit gyakorlásától, akkor nekünk lehetőségünk van arra, hogy iskolai közegben, illetve a családos istentiszteleteken vagy egyéb alkalmakon találkozzunk velük – mondja Gaál Sándor, aki szerint ez tudatosítása annak, hogy ez keresztyén iskola keresztyén értékrenddel és oktatási szemlélettel. – Szeretnénk megóvni őket a kettős neveléstől – teszi hozzá az esperes.

Mócsánné Nagy Ágnes azt is elmondja, hogy mára már többségben vannak a Jókaiban a református gyerekek. – Hatvan-hatvanöt százaléka református a diákjainknak, ami azt is jelenti, hogy szorosabban kötődünk a gyülekezethez, mint a kezdetekkor. Az iskola és a gyülekezet kapcsolatának folyamatos erősítése fontos feladat – mutat rá az igazgató.

Petkes Piroska Judit szerint a Jókai az a grund, ahová mindig jó visszatérni. – Nekünk, volt diákoknak az életünkben fontos a családi alap, és fontos a Jókai is, mert itt a tanároktól olyan értékrendet, oktatást és szemléletet kaptunk, amely a mai napig elkísér bennünket, amelyre szeretettel és büszkén nézünk, és amelyhez bátran nyúlunk vissza. Ide valóban élmény volt jönni, és nem kényszer. Nagyon jó közösség alakult ki, nemcsak az osztályban, hanem az iskolán belül is.

Hasonlóképpen látja ezt az igazgató is. Szerinte a jókaisok nem úgy járnak iskolába, mint másutt a gyerekek, hogy legfeljebb egy-egy évfolyam ismeri egymást. – Egy évfolyamon belül is jó közösség van – a hittanóráknak is köszönhetően –, de a sok közös alkalomnak és programnak köszönhetően az egész iskola egy nagy közösséget alkot – emeli ki Mócsánné Nagy Ágnes.

A legnagyobb közösségkovácsoló program kétségkívül az úgynevezett Jókai Expressz. – Ilyenkor szó szerint az egész iskola: a diákok, a tanárok, a konyhás és a takarító nénik is, együtt elmegyünk vonattal kirándulni. Voltunk már Debrecenben, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, de jártunk a Balatonnál, Ópusztaszeren vagy éppen Gödöllőn is – sorolja az expressz korábbi úti céljait az igazgató.

A Jókai Mór Református Általános Iskola ebben a tanévben ünnepelte volna egyházi fenntartásának huszonötödik évfordulóját, de terveiket keresztülhúzta a koronavírus-járvány. – Még mindig ott van az asztalomon a felhívás a régi diákokhoz, hogy jöjjenek el, hozzák el a relikviáikat, majd vegyünk együtt részt a hálaadó istentiszteleten. Fáklyás felvonulást is tartottunk volna a városban, ahogy ezt öt évvel ezelőtt is tettük – mutatja be a meg nem valósult programokat Mócsánné Nagy Ágnes. Reménye szerint majd ősszel, az iskola száztizenötödik tanévének ünneplésével együtt megtarthatják a negyedszázados jubileumot is.

– Bár az iskolának több hagyománya is van, a kapcsolattartás az öregdiákokkal eddig nem volt közöttük. A kettős évforduló alkalmából szeretnénk visszahívni a régi diákokat, majd itt Jókai Szabadegyetemet tartani. Szeretnénk olyan alkalmakat szervezni, amikor eljöhetnek a régi tanulók, sétálhatnak a falak között, és a mostani diákok tanulhatnak tőlük. Ezt tervezzük kipróbálni az elkövetkező években – mondja az igazgató, és hozzáteszi: – Reméljük, Isten megsegít minket ebben, és a járvány sem akadályoz meg.