A járványhelyzet miatt online tartották meg a Magyarországi Református Egyház november 23-i zsinatát. Döntöttek többek között az egyház intézményeinek átalakításáról, a gondozó gyülekezet kategóriájának bevezetéséről, és első olvasatban tárgyalták az új egyházi alkotmánytörvény tervezetét.
A járványhelyzet miatt online, videókonferencián tartott keddi zsinat döntött arról, hogy január 1-től új egyházközségi formát vezetnek be: a „gondozó” egyházközségek jogi kategóriáját. Az új megnevezés arra utal, hogy néhány gyülekezet működése saját anyagi lehetőségek hiányában csak külső erőforrásokkal – gondozó egyházközség segítségével – lehetséges.
Új alkotmány és a választójogi törvény
Az egyház új alkotmányáról több olvasatban döntenek majd. Az első olvasat lezárult, a zsinati tagok támogatták a tervezet második olvasatra bocsátását, amelyet jövőre tárgyalnak. Az alkotmánytörvényben a tervek szerint minimális lesz a tartalmi változtatás, a legtöbb helyen pontosításra, egyértelműbb megfogalmazásra törekszenek.
A zsinat első olvasatban elfogadta a választójogi törvény módosítását is. Amennyiben a második olvasatban is elfogadják a törvényt, az alkotmányból átkerülnek a választójogi törvénybe a választásokról szóló rendelkezések, hogy az ilyen típusú szabályok mind egy helyen legyenek fellelhetők. A módosítás mellett érvként hangzott el, hogy ezek a szabályozások az új alkotmánytörvényben nem szerepelnek, így az „ex lex” állapot elkerülése miatt érdemes az új alkotmánytörvény hatályba lépésével egyidejűleg életbe léptetni.
Intézményi átalakulás
Elfogadták a Magyarországi Református Egyház intézményeinek szervezeti átalakításáról szóló 2021. évi II. törvényt, és felhatalmazták az Elnökségi Tanácsot, hogy az átalakításhoz kapcsolódó szervezeti és működési szabályzatokat elfogadja. A törvény a Zsinati Hivatal mellett az egyes területekkel foglalkozó közegyházi szolgálatok létrehozásáról rendelkezik.
A Magyar Református Szeretetszolgálat, a Református Oktatási Szolgálat, a Református Missziói Szolgálat, és a Református Pályázati és Beruházási Szolgálat a zsinati tanácsos felügyelete alatt, de önálló szolgálatvezető főigazgató vezetésével működik november 24-től.
Állásfoglalás, nyugdíjügyek, és MRSZA
Tárgyalták a Doktorok Kollégiuma jelentését a teremtési rend és a nemi identitás kérdésében készülő állásfoglalásról, amelyet Vladár Gábor, a Doktorok Kollégiuma elnöke mutatott be. A zsinati tagok egyetértettek abban, hogy a témával továbbra is szükséges foglalkozni.
A zsinat határozatban fejezte ki azt a szándékát, hogy jogalkotási folyamat induljon a hittudományi doktori iskolába járó hallgatók ügyében, mely szerint a hallgatói jogviszonyuk fennállása alatt segédlelkészi státuszba kerülhessenek, és így csatlakozhassanak a lelkipásztori nyugdíjintézethez, ott tagsági jogviszonyt szerezhessenek. Felkérték az illetékes zsinati bizottságokat, hogy készítsenek javaslatot az ehhez szükséges törvénymódosításokról.
Az ülésen döntöttek arról is, hogy felhatalmazzák a zsinat elnökségi tanácsát, hogy elfogadja a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványának készülő alapító okiratát, és az ezzel kapcsolatos személyi kérdésekről döntést hozzon.