Felnézek rád, csodás kereszt

Ha Krisztus szenvedését évről évre felidézzük a nagyhét napjaihoz érve és a Megváltót gondolatban egészen a keresztig kísérjük, mi is eljuthatunk arra a pontra, amikor értékítéletünk és értékrendünk helyre „zökken” és megszületik bennünk a vallomás: „Ott kárnak vallom kincsemet, és büszkeségem porba hull.” Krisztus keresztje, e titkos és csodás áldozat helye a hála dicséretét teremti meg ajkunkon. Nem a keresztet dicsőítjük, hanem Isten végtelen szeretetét, mely a poklon és halálon szerzett győzelmet jelenti számunkra. Innen már csak egy lépés az életre szóló elhatározás: „Mit adhatnék kegyelmedért? A földi kincs itt mit sem ér. E végtelen szeretetért a teljes életem tiéd.” (Bódiss T.)

• Bővebben
• Meghallgatható