„Lehetne az éneklés is emberi jog”

A jó zenére mindig van valamiféle éhség az emberek lelkében, egy olyan kicsi üresség, amit ezzel az eszközzel lehet betölteni ­­Göbölösné Gaál Eszter egyházzenész osztotta meg gondolatait a böjti időszakról, a húsvétra készülődésről.

Az Istenhez kapcsolódás útja

A böjti időszak befelé fordulásra hív bennünket, sokan vállalnak valamiféle önmegtartóztatást azzal, hogy valamiről lemondanak. Az ebből vagy ezekből adódó hiányok is felhívhatják a figyelmet az Istenhez való kapcsolódásunkra. A zene pedig pótolhatja bennünk azt, amit elengedünk.

Meglátása szerint a jó zenére mindig van valamilyen éhség az emberek lelkében, olyan rétegekhez ér el, ami más eszközökkel nehezen megközelíthető. Az egyházzenében nagyszerű, hogy nemcsak gyönyörű művészi dallamokat élvezhetünk, hanem a zene keltette érzelmek, a könnyen megjegyezhető formák segítenek nagyon mélyre elraktározni azokat a szövegeket, amelyeket a dallamok hordoznak.

Merjük használni a hangunkat!

Eszter a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudomány Karán tanít egyházzenét. Ezeken az alkalmakon is többször tapasztalta, hogy a közös éneklésben sokan bátortalanok, például egy korábbi rossz élmény miatt. A böjt időszakában a bűnbánat közösségben való megélésének, a közös bűnvallásnak alkalmas formája a közös éneklés.

Az együtt zenélés közösségformáló hatásait jól ismerjük, a gyülekezeti énekek – akár évszázados – hitvalló őseink által átimádkozott szövegei segítenek jó irányba terelni a könnyen elkalandozó gondolatainkat. Mindenkit bátorít arra, hogy kapcsolódjon be a gyülekezet énekébe, az együtt éneklés meglepően sok képzetlen hangot el tud hordozni.

Gaál Eszter 3..jpg

Göbölösné Gaál Eszter

Fotó: Sebestyén László

Véleménye szerint az éneklés is lehetne emberi jog. Ahogy elmondhatjuk, amit gondolunk, ugyanúgy el is énekelhetjük. Ha nem némítanának el már az iskolában sokakat, hanem engednék énekelni a „morgós” gyerekeket is, nem volna annyi berozsdásodott felnőtt torok.

Kitért arra is: vannak olyan dallamok, amelyek segítenek neki a készülődésben húsvét előtt. A mostani időszakban szívesen hallgatta William Byrd Christe qui lux es et dies himnuszfeldolgozását, ennek a szövege a Krisztus ki vagy nap és világ kezdetű énekünk eredeti latin változata. Gyakran eszébe jut Johannes Agricola Úr Jézus, hozzád kiáltok kezdetű éneke, amelyet az új énekeskönyv böjtre ajánl, és szívesen hallgatja J. S. Bach az énekhez írt korálelőjátékát. (BWV 639).

Régi és új zene

Ő a hagyományos, klasszikus egyházzenéket kedveli jobban. A 16–17. századi énekek mondanivalója, megfogalmazása és dallamai állnak hozzá a legközelebb. Úgy gondolja, bár ma is sok értékes ének keletkezik, az évszázadok szűrője értékmérő is a régi énekek esetében, a kevésbé használható, gyengébb minőségű énekek kikopnak az énekeskönyvekből az idők folyamán.

Gaál Eszter 2..jpg

Göbölösné Gaál Eszter

Fotó: Sebestyén László

Mindezek mellett arra sok törekvést lát, hogy a gyülekezeti éneklésnek az ifjúsági énekek is a részei legyenek. Lényegesnek ítéli ennek az ellenkezőjét is: annak érdekében, hogy a fiatalok is otthon érezzék magukat a gyülekezet közös alkalmain, érdemes az ifjúsági alkalmakon is elővenni a régi énekeket, akár új köntösben is. Olyan értékek rejlenek ezekben az énekekben, amelyekért érdemes egy kicsit dolgozni, még ha elsőre nehéznek tűnik is egy-egy szófordulat. Hasonlónak tartja ezt ahhoz, ahogyan az ízlelés fejlesztésével egy-egy finom bor vagy kellemes kávé egyre gazdagabb rétegei válnak élvezhetővé.

Eszter hozta létre az ökumenikus virtuális Énekeskönyvtárat. Tavaly augusztusban indult a felület, először a szűk szakmai közösség számára volt elérhető, ősszel pedig a szélesebb közönség számára is, azóta néhány érdeklődő rendszeresen, naponta használja az oldalt. A digitális könyvtár célja, hogy kényelmesebb legyen a kutató és gyakorló egyházzenészek munkája, és könnyen elérhető legyen egyházzenei örökségünknek ez a része az érdeklődő gyülekezeti tagok számára is.