Sorra nyílnak a felvidéki református óvodák

Azért hozunk létre bölcsődét és óvodát, hogy közel vigyük a gyermekeket Istenhez, s az Ő szeretetét jelenítsük meg az életükben, s rajtuk keresztül pedig a családokéban is – hangsúlyozta Géresi Róbert felvidéki püspök Rozsnyón, ahol átadták az egyházközség két-két csoporszobás, 64 gyerek befogadására alkalmas bölcsődéjét és óvodáját, valamint az alapiskola tornatermét, amelyek felépítését 426 millió forinttal segítette a magyar kormány. Jézus korában a gyermek helye hátul volt, és sokan nem nézték jó szemmel, hogy gyerekeket áld meg, ezért mondta: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket”. Géresi Róbert szerint ugyanakkor a mai ember végtelen szeretettel mindent meg akar adni a gyermekének, s közben célt téveszt, mert elfelejti a legfontosabbat: az Isten szeretetének a megélését és megtapasztalását, a gyülekezethez való tartozás valóságát, örömét és nehézségét.

„Éppen ezért hozunk létre bölcsődét és óvodát, hogy hitünk szerint a helyükre kerüljenek a dolgok.” Nem a táblától vagy a nevétől lesz egyházi egy intézmény, hanem attól, hogy akik ott szolgálnak, azok saját maguk is megélik az Istenbe vetett hitet és reménységet, s fontos számukra az, hogy közel vigyék a gyermeki életeket az Isten megtartó szeretetéhez – hangsúlyozta Géresi Róbert. Igehirdetése végén háláját fejezte ki Magyarország kormányának, hogy az óvodaprogram keretén belül Rozsnyón is lehetőséget kaptak egy intézmény létrehozására.

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos azt emelte ki, hogy a korábbi időkkel szemben az elmúlt hetek bölcsődei és óvodai avatóünnepségein nyomát sem látta kishitűségnek. Eljött annak az ideje, hogy önbizalommal telve, egy magyar-magyar összefogást, illetve egy közép-kelet-európai összefogást hirdessünk – hangsúlyozta Grezsa István. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy újra meg kell találnunk azt a küldetéstudatot, amely bennünket magyarokat ezer év óta mozgat. A rozsnyói bölcsődében és óvodában az immár szórványba szorult magyarság megőrizheti anyanyelvét, kultúráját, s egyúttal a közös kárpát-medencei jövendő alkotó részévé válhat.

Ma itt állunk hálát adva és megköszönve, elsősorban Megtartó Istenünknek, de mindazoknak, akik nélkül ez nem valósulhatott volna meg – mondta Varga Zoltán helyettes lelkész.

A délután folyamán a Felvidéken még egy, negyven gyerek befogadására alkalmas, két csoportnak helyet adó óvodát átadtak, a jelentős részben romák lakta Pálfalán. Grezsa István miniszteri biztos itt kijelentette: „Magyarország, illetve a magyar nemzetpolitika azt vallja, hogy a külhoni magyar nyelvű cigányság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része".

„Kitörő hála illet meg mindenkit, kik az alapoktól a tető csúcsáig azon dolgoztak, hogy ezt az épületet most átadhassuk egyedi rendeltetésének. Egyedi azért, mert Magyarország Kormánya és a református egyházunk egy olyan történelmi súlyú és vitathatatlan közös erőt fedezett fel a múltunkban, amit most újra fel kívánunk támasztani – Istennel, méghozzá a cigányság és magyarság egy évezreden keresztül együtt megélt kapcsolatát" – mondta az avatón Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző.

Kedden Királyhelmecen adták át az Édenkert bölcsődét és óvodát, amelyben két 20-20 fős óvodai csoport és egy 12 fős bölcsődei csoportot alakítottak ki. A beruházás, amelyet a magyar kormány támogatott a Bethlen Gábor Alapon keresztül, 1,3 millió eurós költséggel valósult meg.

„Nemcsak Királyhelmec, hanem az egész régió egy ajándékot kapott Istentől, amiért elsősorban Istennek vagyunk hálásak, illetve mindazoknak, akik ezt az Édenkertet létrehozták" – mondta ünnepi beszéde elején Géresi Róbert püspök, aki szerint csodálatos lehetőség, hogy az egész egyház területén bölcsődék és óvodák nyílhatnak meg, ahol a gyermekek szíve Isten felé vezettetik, ahol anyanyelven tudnak együtt lenni, játszani, imádkozni, verseket és mondókákat tanulni. „Jól döntöttetek, hogy a templom mellett építettétek fel az óvodát, mert a kettő összetartozik" – jelentette ki Géresi Róbert, majd Isten áldását kérte az óvodára és bölcsődére.

A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban minden felépülő óvoda fontos, legyen az faluban vagy városban, mert nincs első és másodosztályú polgár a Kárpát-medencében, a magyar kormány számára minden ember fontos – mondta Királyhelmecen Grezsa István miniszteri biztos. Mert amikor mi lelkileg megerősítjük magunkat – mert az óvodaprogram is erről szól –, akkor határoktól függetlenül újra szeretnénk egy gazdasági, kulturális életközösségbe szervezni a Kárpát-medencében élő magyarokat. A miniszteri biztos beszélt arról is, hogy az óvodaprogram jövőre befejeződik, de engedve a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kérésének, a közeli Tiszacsernyőn egy új óvodát szeretnének felépíteni.

Molnár István királyhelmeci lelkipásztor beszédében úgy fogalmazott: „Számunkra az Úr ezt a lehetőséget adta, hogy az óvoda által, a jelenben neveljük a jövő nemzedékeit, biztos életalapokat, identitásuk számára biztos pilléreket kínálva".