Összeírták a szlovákiai reformátusokat

Tavaly népszámlálást tartottak északi szomszédunknál. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 2021 elején országos kampányt indított azért, hogy minél többen vallják magukat magyarnak és reformátusnak. Ha csak a számokat nézzük, több mint tízszázalékos csökkenést látunk a 2011-es népszámlálás eredményéhez képest a magukat református vallásúnak vallók között. A csökkenésnek elsősorban demográfiai oka van Géresi Róbert püspök szerint.

Csak 2019-ben helyezték hatályon kívül azt az 1949-es törvényt, amely Szlovákiában az egyházak állami támogatását szabályozta. A kommunista rendszer a diktatúra kezdetén elvette az egyházi vagyont és ezzel a törvénnyel bocsátott bizonyos forrásokat az egyházak rendelkezésére.

– Ez a törvény, minimális változtatásokkal, hetven éven keresztül érvényben volt Csehszlovákiában, utána Szlovákiában, amely azon kevés posztkommunista országok közé tartozott, ahol az egyházfinanszírozás témájához harminc évvel a rendszerváltás után még alig nyúltak. Voltak kormányokon átívelő kezdeményezések, de csak 2019-ben született meg az egyházak finanszírozását szabályozó új törvény – mondja Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.

A képlet

A 2019-es törvény érdemileg nem növelte az egyházaknak adható támogatás mértékét, viszont a források felhasználásában nagyobb szabadságot kaptak. Az új törvény értelmében ha a történelmi egyházak támogatottsága a tízévenkénti népszámlálás eredményei szerint az előző összeírás adataihoz képest több mint tíz százalékot csökkenne, akkor ennek a csökkenésnek meg kell jelennie az egyházak finanszírozásában is. – A tavalyi népszámlálási adatokhoz mérve tíz százaléknál kisebb volt a fogyás az összes történelmi egyházat figyelembe véve, így a finanszírozás átértékelése nincs napirenden – mondja Géresi Róbert, aki szerint ezt már a kormányzat is kinyilvánította.

Többtényezős képlet alapján határozzák meg az egyes egyházaknak nyújtható állami támogatás mértékét. – Bonyolult képletről van szó, amely figyelembe veszi többek között az átlagbér alakulását, a gazdasági növekedést és az inflációt is, és lényegében e három tényezőtől függően kapnak támogatást az egyházak a szlovák államtól – részletezi a püspök.

geresi_robert_puspok_fotoKORKEP.SK

Géresi Róbert püspök

Fotó: KORKEP.SK

Kampány

Bár ma már a hívek száma a fentiek értelmében csak nagymértékű fogyás esetén befolyásolja az államtól kapott támogatás mértékét, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tavaly országos kampányt indított annak érdekében, hogy a felmérésben minél többen vállalják magyarságukat és református vallásukat. – Mivel a Covid időszakában zajlott a népszámlálás, ezért missziói célunk is volt, hogy minél több embert elérjünk és megszólítsunk, hogy minél többen vallják magukat a református közösséghez tartozónak – fogalmaz Géresi Róbert.

Ennek érdekében több csatornán bátorították a reformátusokat. Az egyház kampányolt az interneten: nemcsak a saját honlapján, hanem a közösségi oldalakon is, ahol a témában készült videófelvételeket osztottak meg, de használtak hagyományos kampányeszközöket is, mint például szórólapokat, amelyekből több mint ötvenezer darabot nyomtattak ki. – Körülbelül ennyi választó tagja van jelenleg a felvidéki református egyháznak. Ebből is látszik, hogy milyen fontos volt bekapcsolni a gyülekezeti tagokat, akik a covidos időszak ellenére aktívan segítették a kampányt. Számunkra ez a kampány elsősorban nem a finanszírozásról szólt, hanem arról a bizonyságtételről, hogy Szlovákiában is létezik a református egyház, amely az Ige világosságát hirdeti itt, ebben a közösségben. Fontosnak tartottuk, hogy a jelenlétünk a népszámlálási adatokban is megmutatkozzon.

Szlovákiában a legtöbb református Kassán él, ahol mintegy 4 504-en vallották a reformátusokhoz tartozónak magukat. A második hely Komáromot illeti 3 345 fővel. A rangsorban a harmadik helyet foglalja el Nagykapos, ahol közel kétezren vallották meg református identitásukat. Több mint ezer református él Királyhelmecen (1662), Rimaszombatban (1503),

Dunaszerdahelyen (1472), Nagymihályban (1424), Nagymegyeren (1270) és Tornalján (1012). (Forrás: Reformata.sk)

Tizennégy százalék

A 2021-es népszámlálási adatok alapján Szlovákia lakosságának 1,56 százaléka vallotta magát reformátusnak, ami 85 271 főt jelent. Ez közel 14 százalékkal, 13 526 fővel kevesebb, mint tíz évvel korábban, amikor 98 797-en jelölték be a református rubrikát a vallásra vonatkozó kérdésnél a népszámlálási kérdőíven.

A püspök nem vitatja a csökkenés tényét, de szerinte érdemes az eredményt egy lépéssel távolabbról szemlélni. – Ha megnézzük az elmúlt harminc év népszámlálási adatait, azt látjuk, hogy nagyjából az 1991-es, harminc évvel ezelőtti szinten van azok száma, akik reformátusnak vallották magukat 2021-ben – mondja Géresi Róbert. A Csehszlovákia felbomlása utáni első, 2001-es népszámláláskor több mint százezer reformátust írtak össze. A kimagasló szám a püspök szerint annak is volt köszönhető, hogy a rendszerváltás után új esélyt kapó egyházakhoz, köztük a reformátusokhoz is tömegesen tértek vissza a hívek.

Bár örömteli volt a kilencvenes évek végén az „egyházi boom”, a természetes fogyás és az elvándorlás miatt az egyházak támogatottsága évről évre csökkent. – Van egyfajta fogyás a református közösségeken belül, emellett a gyermekvállalási kedv is alacsony. Gyülekezeteinkben évtizedek óta magasabb a temetések száma a keresztelések számánál, valamint vannak olyan vidékek, olyan régiók, ahol hatalmas az elvándorlás, ami nem korlátozódik az ország határain belülre. Tömegek hagyták el az országot és kezdtek új életet Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és az anyaországban is. Ezek a számok az egyházi statisztikában is megjelennek.

A 2021-es népszámlálási adatok szerint a reformátusok száma csökkent legjobban, ám a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház még így is a negyedik legnépesebb közösséggel bíró egyház az országban. Géresi Róbert azért elmondja azt is, hogy bár a települések döntő többségében valóban csökkent a magukat reformátusnak vallók aránya, akad mégis néhány olyan helység, ahol növekedés volt tapasztalható.

A SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ STATISZTIKAI ADATAI – 2021

Egyházmegyék Pozsony Komárom Bars Gömör Abaúj-Torna Zemplén Ung Nagymihály Ondava-Hernád Összesen
Egyházközségek száma 28 32 46 52 42 38 17 25 35 315
Templomok száma 26 29 44 51 43 38 18 24 30 303
Egyháztagok száma 13 309 18750 5411 8163 11537 9885 5870 4176 9336 86437
Lelkipásztorok száma 33 39 19 26 22 20 10 10 19 198
Oktatási intézmények száma 2 7 3 6 3 2 2 0 0 25

Megerősített szolgálat

– Erősíteni kell az egyház szolgálatát – szögezi le a püspök konklúzióként, és előrevetíti a felvidéki református egyház következő lépéseit is. – Olyan missziós stratégiát állítunk össze most, amellyel megpróbáljuk az olyan településeken magukat reformátusnak valló embereket is elérni, ahol nincsen református gyülekezet – mondja.

Református gyülekezetek az ország történelméből fakadóan csak egy szűk sávban, a Pozsonytól Tiszacsernyőig terjedő országrészben jellemzőek, az északi régióban gyülekezeti szinten nincs jelen a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. – Meg kell keresni azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyek azt szolgálják, hogy minél több embert elérjünk és minél több embernek hirdethessük a Krisztusról szóló evangéliumot.

A püspök szerint ennek a megerősített szolgálatnak része 2016 óta a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program, amelynek köszönhetően hamarosan eléri az ezret a huszonnégy egyházi fenntartású óvodában és bölcsődében tanuló gyermekek száma. – Reményeink szerint ők a református iskoláinkban folytatják tanulmányaikat – bizakodik Géresi Róbert. Kiemeli, az óvodaprogram is egy azon szolgálatok közül, amelyek eredménye csak jóval később jelenik meg a népszámlálás adatsorai között.

Ebben az évben

– Ebben az évben mindenképpen szeretnénk foglalkozni az egyházi élet revitalizációjával, hogy visszaállítsuk a Covid előtti helyzetet – mondja Géresi Róbert, aki szerint az anyaországi olvasók előtt talán nem annyira köztudott, hogy a felvidéki gyülekezetek templomai hónapokra be voltak zárva, és az egyházi közösségek nem tarthatták meg alkalmaikat. – Nem tudtunk tartani gyermek-istentiszteleteket, bibliaórákat, napközis és ifjúsági táborokat. A tervünk, hogy ebben az évben a missziói szolgálatunkat is megerősítjük.

A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak! Keressék a templomokban és az újságárusoknál!