„Hiszel-e Agrippa király a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.” ApCsel 26,24–32
24 Mikor pedig ezeket hozta fel védelmére, Fesztusz hangosan így kiáltott: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány őrültségbe visz. 25 Pál azonban így válaszolt: Nem vagyok bolond, nagyra becsült Fesztusz, hanem igaz és józan beszédet szólok. 26 Mert tud ezekről a király, akihez bátran szólok, mert nem hiszem, hogy rejtve volna előtte ezek közül bármi is, hiszen nem valami zugban történt dolgok ezek. 27 Hiszel-e Agrippa király a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel. 28 Agrippa így szólt Pálhoz: Majdnem ráveszel engem is, hogy keresztyénné legyek! 29 Pál pedig így válaszolt: Kérem az Istentől, hogy előbb vagy utóbb nemcsak te, hanem azok is, akik ma hallgatnak engem, olyanná legyenek, amilyen én is vagyok e bilincsek nélkül. 30 Ezután felállt a király, a helytartó, Bereniké, és felálltak a velük együtt ülők. 31 Távozóban így beszélgettek egymás között: Semmi halálra vagy fogságra méltó dolgot nem tett ez az ember. 32 Agrippa pedig ezt mondta Fesztusznak: Szabadon lehetne bocsátani ezt az embert, ha nem fellebbezett volna a császárhoz.
Bibliaolvasó Kalauz – Kuti József igemagyarázata
„Hiszel-e Agrippa király a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.” (27) Egy „majdnem-megtérés” szomorú története! Talán nem sok hiányzott már, de az alkalom elmúlt. Agrippa idáig jutott. Hiábavaló volt a találkozás, eredménytelen a beszélgetés? Nem tudhatjuk. Sok igeolvasás, igehirdetés, bizonyságtétel – mint a földbe esett mag – csak évek, évtizedek múlva hoz gyümölcsöt. És fordítva: vajon a mai hitünk, megértésünk, megtérésünk milyen régi igehirdetésekben, bizonyságtételekben gyökerezik?
RÉ21 378
Adventi ének | 389 | Kitárom előtted szívem
„Új neveden szólítanak téged, amelyet az Úr maga ad majd neked.” Ézs 62
1 Nem hallgathatok Sion miatt, nem nyughatom Jeruzsálem miatt, míg nem ragyog igazsága, mint a hajnalfény, és szabadulása, mint az égő fáklya. 2 Látni fogják igazságodat a népek, dicsőségedet az összes király. Új neveden szólítanak téged, amelyet az Úr maga ad majd neked. 3 Ékes korona leszel az Úr kezében, királyi fejdísz Istened tenyerén. 4 Nem mondanak többé elhagyottnak, országodat sem mondják pusztaságnak, hanem úgy hívnak, hogy gyönyörűségem, országodat pedig úgy, hogy férjnél van. Mert gyönyörködik majd benned az Úr, és országodnak ő lesz a férje. 5 Mert ahogy az ifjú elveszi a hajadont, úgy vesz el téged, aki felépít; ahogy a vőlegény örül menyasszonyának, úgy örül majd neked Istened. 6 Falaidra, Jeruzsálem, őröket állítottam. Soha ne hallgassanak, se nappal, se éjjel! Ti, akik az Urat emlékeztetitek, ne legyetek némák! 7 Ne engedjétek, hogy néma maradjon, amíg helyre nem állítja és dicséretre méltóvá nem teszi Jeruzsálemet a földön. 8 Az Úr esküre emelte jobb kezét, erős karját: Nem adom többé gabonádat eledelül ellenségeidnek. Nem isszák többé idegenek mustodat, amelyért te fáradoztál, 9 hanem azok élvezik, akik betakarítják, és dicsérik az Urat, azok isszák meg szent udvaraimban, akik leszüretelik. 10 Vonuljatok, vonuljatok ki a kapukon, építsetek utat a népnek! Töltsétek, töltsétek föl az országutat, hányjátok le róla a köveket, állítsatok útjelzőket a népek között! 11 Hírül adta az Úr a föld határáig: Mondjátok meg Sion leányának: Jön már Szabadítód! Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott. 12 Szent népnek nevezik őket, az Úr megváltottainak, téged pedig sokat látogatott városnak hívnak, nem pedig elhagyatottnak!
Az Ige mellett – Bella Violetta igemagyarázata
(2b) „Új neveden szólítanak téged, amelyet az Úr maga ad majd neked.” (Ézs 62)
Akárki kapott a Bibliában új nevet, azt valami nagyon mély Isten-élmény érte, amely egészen az identitásváltozásig mozdította a megszólítottat. De a lényege nem az, hogy Saul Pálságába ne hozná magával a neveltetését, vagy Ábrahám megtagadná az abrámi családi hátteret. Péter jelleme sem változott meg jelentősen. Ami igen, az a kapcsolat. Isten ezekkel az emberekkel valami közösre vállalkozott, amiben a „szoros Isten-fogás” munkaköri követelmény, akárcsak egy uniformis. Az új név még szorosabb kapcsolatot mutat. Különösen, ha figyelembe vesszük a kor nevekkel folytatott kultikus cselekedeteit: akinek tudták a nevét, arról úgy gondolták, fölötte hatalmuk van. Isten kijelentette a hatalmát ezek fölött az emberek fölött. Ez az új név a próféta könyvében mások számára is üzenetté válik. Nem marad titokban ez a céllal, küldetéssel párosuló kapcsolat. A külső szemlélő számára is üzenetté válik. Krisztus után bennünket is keresztyénnek hívnak. Mennyire tudható rólunk ez a név? Tudja-e a szomszéd, hogy ha keres valakit, aki imádkozna érte, hozzánk fordulhat? Tudja-e a kolléga, ha kérdése van Istenről, nekünk felteheti? Nem titkolni való csúfnév ez, hanem gyönyörű.
