„Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön...és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." Mt 28,11–20
16A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. 17Amikor meglátták őt, leborultak előtte, pedig kétségek fogták el őket. 18Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. 19Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, 20tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."
Húsvéthétfő
RÉ 185 MRÉ 236
„…az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot…” (2Móz 40) 2Móz 40
Mózes elvégezte a szent sátorral kapcsolatos munkálatokat. Mindent pontosan Isten utasítása alapján készített el. Ezt valamennyi munkafázisnál hangsúlyozza a záró fejezet (16; 21; 25. versek). Amikor minden az Úr akarata szerint elkészült, akkor egy felhő borította be a kijelentés sátrát, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot, úgy hogy senki, még Mózes sem tudott bemenni a kijelentés sátrába (35). Bizony, ha valamit az Úr akarata szerint végzünk el, abban megjelenik az Úr dicsősége, szépsége, áldása; azaz abban jelen lesz az Úr. Nincs ennél fontosabb és nagyobb ajándék. Ugyanakkor Isten dicsősége Krisztusban jelent meg a legvalóságosabban: az ember számára elhordozható formában. Jézus Krisztus feltámadása által egyértelművé lett, hogy Isten dicsősége nem távol tart az Ő hajlékától és országától, hanem éppen ellenkezőleg, behív oda. Jézus Krisztusban Isten dicsősége nem elhordozhatatlan többé, hanem megnyitja az utat a menny felé, ugyanakkor ez a dicsőség továbbra is egyértelmű ragyogással hirdeti Isten félelmét és szentségét.