"Légy erős és bátor...!" 5Móz 31,1–13
11Mózes folytatta a beszédet egész Izráelhez e szavakkal. 2Ezt mondta nekik: Százhúsz esztendős vagyok már, nem tudok tovább veletek együtt járni-kelni. Az Úr is megmondotta nekem: Nem kelhetsz át a Jordánon! 3Az Úr, a te Istened maga kel át előtted, és kipusztítja azokat a népeket, és te meghódítod őket. Józsué kel majd át előttetek, ahogyan megmondotta az Úr. 4Úgy bánik el azokkal az Úr, ahogyan elbánt Szíhónnal és Óggal, az emóriak királyaival és országukkal, amikor elpusztította őket. 5Hatalmatokba adja őket az Úr, ti pedig mindenben úgy bánjatok el velük, ahogyan megparancsoltam nektek! 6Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled.
7Akkor odahívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izráel előtt: Légy erős és bátor, mert te fogsz bemenni ezzel a néppel arra a földre, amelyet az Úr esküvel ígért oda atyáiknak, és te osztod azt fel majd köztük. 8Maga az Úr megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Ne félj hát, és ne rettegj!9Mózes leírta ezt a törvényt, és átadta a papoknak, Lévi fiainak, akik az Úr szövetségládáját hordozzák, meg Izráel összes véneinek. 10Ezt parancsolta nekik Mózes: Minden hetedik esztendő végén, az adósságelengedés évének megszabott idejében, a sátoros ünnepen, 11amikor egész Izráel eljön, hogy megjelenjék Istenednek, az Úrnak a színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt, fel kell olvasni ezt a törvényt az egész Izráel előtt, fülük hallatára. 12Gyűjtsd össze a népet, a férfiakat, a nőket és a gyermekeket, meg a lakóhelyeiden élő jövevényeket, hogy hallják meg, és tanulják meg, és féljék Isteneteket, az Urat, megtartván és teljesítvén ennek a törvénynek minden igéjét. 13Fiaik is, akik még nem ismerik, hallgassák meg, és tanulják meg, hogy féljék Istenüket, az Urat mindenkor, amíg csak éltek azon a földön, ahová most átkeltek a Jordánon, hogy azt birtokba vegyétek.
7Akkor odahívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izráel előtt: Légy erős és bátor, mert te fogsz bemenni ezzel a néppel arra a földre, amelyet az Úr esküvel ígért oda atyáiknak, és te osztod azt fel majd köztük. 8Maga az Úr megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Ne félj hát, és ne rettegj!9Mózes leírta ezt a törvényt, és átadta a papoknak, Lévi fiainak, akik az Úr szövetségládáját hordozzák, meg Izráel összes véneinek. 10Ezt parancsolta nekik Mózes: Minden hetedik esztendő végén, az adósságelengedés évének megszabott idejében, a sátoros ünnepen, 11amikor egész Izráel eljön, hogy megjelenjék Istenednek, az Úrnak a színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt, fel kell olvasni ezt a törvényt az egész Izráel előtt, fülük hallatára. 12Gyűjtsd össze a népet, a férfiakat, a nőket és a gyermekeket, meg a lakóhelyeiden élő jövevényeket, hogy hallják meg, és tanulják meg, és féljék Isteneteket, az Urat, megtartván és teljesítvén ennek a törvénynek minden igéjét. 13Fiaik is, akik még nem ismerik, hallgassák meg, és tanulják meg, hogy féljék Istenüket, az Urat mindenkor, amíg csak éltek azon a földön, ahová most átkeltek a Jordánon, hogy azt birtokba vegyétek.
Így biztatja az Úr Józsuét a honfoglalás nagy és nehéz feladata előtt. Nem úgy folytatja azonban, hogy menj előre, majd csak lesz valahogy. Isten arra tesz ígéretet, hogy Józsué előtt megy. A feladat nagy: egy egész népet kell vezetni, és a földet kell elosztani közöttük. Nagy, megoldhatatlannak tűnő feladatok előtt jó arra gondolni, hogy nem egyedül járjuk az élet útját, maga Isten jár előttünk, benne bízhatunk minden körülmények között!
RÉ 77 MRÉ 77
„…valóban tegyétek is…” (Róm 13,11-14) Róm 13,11-14
A szeretet bibliai mércéje az 1Korinthus 13 szeretethimnuszában áll előttünk. Ez Isten megváltó szeretetének leírása, de mivel csak ennek az önátadó szeretetnek van értelme, ezért Isten erre a szeretetre szült újjá bennünket. Döbbenetes, amikor ebbe a tükörbe nézünk, mert: - a szeretet mindent eltűr, mi pedig alig valamit tűrünk el a másiknak; - a szeretet mindent elfedez, mi pedig nemhogy elfedezzük a másik gyenge pontjait, hanem inkább keressük, belekapaszkodunk, és hatástalanítjuk a másikat, hogy teret nyerjünk mi; - a szeretet soha el nem múlik, a mi szeretetünk pedig azonnal elmúlik, amint a másik nem úgy táncol, ahogy mi fütyülünk, beleértve az igeértést és a kegyességet is. Ne beszéljünk a szeretetről, hanem valóban tegyük (11).