„Megundorodnak önmaguktól gonoszságuk miatt…” Ez 6
1Így szólt hozzám az Úr igéje: 2Emberfia, vesd a tekintetedet Izráel hegyeire, és prófétálj ellenük! 3Ezt mondd: Izráel hegyei, halljátok meg az én Uramnak, az Úrnak az igéjét! Ezt mondja az én Uram, az Úr a hegyeknek és a halmoknak, a medreknek és a völgyeknek: Én most fegyvert bocsátok rátok, és elpusztítom áldozóhalmaitokat. 4Elpusztulnak oltáraitok, összetörnek tömjénező oltáraitok, és odadobom a halálra sebzetteket bálványaitok elé. 5Odavetem Izráel fiainak holttesteit bálványaik elé, és odaszórom csontjaitokat oltáraitok köré. 6Minden lakóhelyeteken rommá lesznek a városok, és elpusztulnak az áldozóhalmok, hogy oltáraitok is rommá legyenek, és elpusztuljanak. Összetörik és megsemmisítik bálványaitokat, szétzúzzák tömjénező oltáraitokat, és tönkreteszik csinálmányaitokat. 7Hullanak köztetek a sebesültek. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!
8De hagyok maradékot. Lesznek, akik megmenekülnek a fegyvertől, a népek közé szétszóródva az országokban. 9Akkor majd megértik megmenekültjeitek a népek közt, ahová fogságba vitték őket, hogy én törtem össze tőlem elfordult parázna szívüket és bálványaikkal paráználkodó szemüket. Megundorodnak önmaguktól gonoszságuk miatt, mert mindenféle utálatosságot követtek el. 10Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr. Nem hiába mondtam meg, hogy ilyen veszedelmet hozok rájuk.
11Így szól az én Uram, az Úr: Csapd össze a kezed, dobbants a lábaddal, és mondd: Jaj Izráel házának a sok gonosz, utálatos dolog miatt! Fegyver, éhínség és dögvész miatt fognak elhullani! 12Aki messze van, dögvészben hal meg, aki közel van, fegyvertől esik el, és aki az ostromlottak között marad, az éhen hal. Így töltöm ki rajtuk haragomat. 13Majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor ott hevernek a halálra sebzettek a bálványok között, az oltárok körül, minden magas halmon, minden hegycsúcson, minden bujazöld fa és minden lombos cserfa alatt; mindenütt, ahol engesztelő illatáldozatot szoktak bemutatni bálványaiknak. 14Kinyújtom a kezemet ellenük, sivárrá és kietlenné teszem az országot, minden lakóhelyüket a pusztától Dibláig. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr!
8De hagyok maradékot. Lesznek, akik megmenekülnek a fegyvertől, a népek közé szétszóródva az országokban. 9Akkor majd megértik megmenekültjeitek a népek közt, ahová fogságba vitték őket, hogy én törtem össze tőlem elfordult parázna szívüket és bálványaikkal paráználkodó szemüket. Megundorodnak önmaguktól gonoszságuk miatt, mert mindenféle utálatosságot követtek el. 10Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr. Nem hiába mondtam meg, hogy ilyen veszedelmet hozok rájuk.
11Így szól az én Uram, az Úr: Csapd össze a kezed, dobbants a lábaddal, és mondd: Jaj Izráel házának a sok gonosz, utálatos dolog miatt! Fegyver, éhínség és dögvész miatt fognak elhullani! 12Aki messze van, dögvészben hal meg, aki közel van, fegyvertől esik el, és aki az ostromlottak között marad, az éhen hal. Így töltöm ki rajtuk haragomat. 13Majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor ott hevernek a halálra sebzettek a bálványok között, az oltárok körül, minden magas halmon, minden hegycsúcson, minden bujazöld fa és minden lombos cserfa alatt; mindenütt, ahol engesztelő illatáldozatot szoktak bemutatni bálványaiknak. 14Kinyújtom a kezemet ellenük, sivárrá és kietlenné teszem az országot, minden lakóhelyüket a pusztától Dibláig. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr!
Ez az új élet, a reményteljes jövő nyitánya saját magunk és közösségeink számára is. Az ige tükröt tart elénk, amibe nem szívesen tekintünk bele. Az örömhír az, hogy bűneink felismerése után is megmaradhatunk Isten gyermekeinek, mert Jézus Krisztus vére megtisztít minden bűntől, és a Szentlélek által megszentelt, új élettel ajándékoz meg. Ismerd meg magadat, és összetört szívvel fogadd el mindazt, amivel Isten megajándékozott!
RÉ 217 MRÉ 301
„…Isten Igéje élő és ható…” (Zsid 4,12–16) (Zsid 4,12–16)
Isten Igéje ma is élő és ható. A dolgok egyedül az Ő világosságában lesznek egyértelműek: mi az ami jó és rossz, lényeges és lényegetlen, igaz és hamis. Az Ő Igéje ezt a rendet hirdeti meg nekünk. Ez nem egy lelketlen rend, hanem egy féltő szeretettel teli rend, ami a javunkat szolgálja. Ez a világosság, mint a röntgensugár, bennünket is átvilágít, egészen a velőkig; az Úr előtt mezítelenek, fedetlenek vagyunk, így számadásunk könnyen lehet elégtelen (12-13). Ő azonban nemcsak bíránk, hanem főpapunk is, aki tudja, mit jelent kísértések között sínylődő embernek lenni. Ő érettünk, isteni erejével áthatolt az egeken, és utat nyitott nekünk oda (14-15). Járuljunk hozzá, ha a biztos irányra, és erőre van szükségünk! (16)