„Gyümölcsük eledel, levelük pedig orvosság lesz” Ez 47
1Azután visszavitt engem a templom bejáratához. Ott víz fakadt a templom küszöbe alól kelet felől, mert a templom keletre néz. A víz a templom déli oldala mellől, az oltártól délre folyt tovább. 2Azután kivitt engem az északi kapun át, és körülvitt kívül a keletre néző külső kapuhoz. A víz ott folydogált a kapu déli oldalánál. 3Azután ő kelet felé ment mérőzsinórral a kezében, lemért ezer könyököt, és átvezetett a vízen: a víz bokáig ért. 4Ismét lemért ezret, és átvezetett a vízen: a víz térdig ért. Újra lemért ezret, és átvezetett: a víz derékig ért. 5Amikor újabb ezret mért, már nem tudtam átkelni a patakon, mert annyira megnőtt a víz, hogy úszni kellett volna benne: a patakon nem lehetett átgázolni. 6Akkor ezt mondta nekem: Láttad-e emberfia? Majd visszavezetett engem a patak partján. 7Visszafelé menve láttam, hogy a patak partján innen is, túl is igen sok fa van. 8Ezt mondta nekem: Ez a víz a keleti vidék felé tart, a pusztán folyik keresztül, és a tengerbe ömlik, a sóssá vált tengerbe, és meggyógyul tőle a víz. 9Élni fog benne mindenféle élőlény, ami csak nyüzsög; és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz. Eljut oda ez a víz, és meggyógyul. Élni fog benne minden, ahová csak eljut a patak. 10Halászok állnak majd ott, és Éngeditől Én-Eglaimig hálók szárítóhelye lesz. Olyan sok hal lesz benne és annyiféle, mint a Nagy-tengerben. 11De a tócsák és pocsolyák nem gyógyulnak meg: sósak maradnak. 12A patak partján innen is, túl is mindenféle gyümölcsfa nő majd. Levelük nem hervad el, gyümölcsük nem fogy el: havonként új terem, mert a szentélyből folyik oda a víz. Gyümölcsük eledel, levelük pedig orvosság lesz.
13Így szól az én Uram, az Úr: Ez lesz a határ, amelyen belül osszátok fel az országot Izráel tizenkét törzse között; de Józsefnek két rész jusson! 14Ugyanannyit osszatok az egyiknek, mint a másiknak. Fölemelt kézzel tettem esküt, hogy őseiteknek adom, most pedig rátok száll ez az ország örökségül. 15Ez lesz az ország határa: az északi határvonal a Nagy-tengertől Hetlónon át Cedád felé haladva, 16Hamát, Bérótá és Szibraim, amely a Damaszkusz és Hamát közti határon van, Hácér-Hattíkón, amely Haurán határán van. 17Ez lesz tehát a határ a tengertől Hacar-Énónig: Damaszkusz határa és Hamát határa északra esik. Ez az északi oldal. 18A keleti oldal Haurán és Damaszkusz közé esik. Azután a Jordán a határ Gileád és Izráel földje között, egészen a keleti tenger mellett levő Támárig. Ez a keleti oldal. 19A dél felé eső oldal Támártól a Kádésnél levő Meríbá vizéig húzódik, azután a Nagy-tenger patakja mellett. Ez a dél felé eső oldal. 20A nyugati oldal a Nagy-tenger a déli határtól a Hamát felé vezető útig. Ez a nyugati oldal. 21Ezt a földet fogjátok felosztani Izráel törzsei között. 22És amikor elosztjátok az örökséget magatok közt, a köztetek élő jövevényeknek is adjatok, akiknek fiai már nálatok születtek. Olyanoknak tekintsétek őket, mint akik Izráel fiaival egyenlő jogúak, veletek együtt ők is osztozzanak Izráel törzseinek örökségében. 23Abban a törzsben adjátok ki az örökségüket, amelyben jövevényként élnek! – így szól az én Uram, az Úr.
13Így szól az én Uram, az Úr: Ez lesz a határ, amelyen belül osszátok fel az országot Izráel tizenkét törzse között; de Józsefnek két rész jusson! 14Ugyanannyit osszatok az egyiknek, mint a másiknak. Fölemelt kézzel tettem esküt, hogy őseiteknek adom, most pedig rátok száll ez az ország örökségül. 15Ez lesz az ország határa: az északi határvonal a Nagy-tengertől Hetlónon át Cedád felé haladva, 16Hamát, Bérótá és Szibraim, amely a Damaszkusz és Hamát közti határon van, Hácér-Hattíkón, amely Haurán határán van. 17Ez lesz tehát a határ a tengertől Hacar-Énónig: Damaszkusz határa és Hamát határa északra esik. Ez az északi oldal. 18A keleti oldal Haurán és Damaszkusz közé esik. Azután a Jordán a határ Gileád és Izráel földje között, egészen a keleti tenger mellett levő Támárig. Ez a keleti oldal. 19A dél felé eső oldal Támártól a Kádésnél levő Meríbá vizéig húzódik, azután a Nagy-tenger patakja mellett. Ez a dél felé eső oldal. 20A nyugati oldal a Nagy-tenger a déli határtól a Hamát felé vezető útig. Ez a nyugati oldal. 21Ezt a földet fogjátok felosztani Izráel törzsei között. 22És amikor elosztjátok az örökséget magatok közt, a köztetek élő jövevényeknek is adjatok, akiknek fiai már nálatok születtek. Olyanoknak tekintsétek őket, mint akik Izráel fiaival egyenlő jogúak, veletek együtt ők is osztozzanak Izráel törzseinek örökségében. 23Abban a törzsben adjátok ki az örökségüket, amelyben jövevényként élnek! – így szól az én Uram, az Úr.
Sokan kérdezik, hogy mire való az istentisztelet? Egyáltalán mi történik a templomban? Az emberek ott a Szentlélek által az élet Urával találkoznak az igehirdetésben, és amikor kijönnek onnan, úgy élnek, mint az élő víz partján álló fa, s gyümölcsöt teremnek és „Gyümölcsük eledel, levelük pedig orvosság lesz" (12). Sok ember pusztítja a teremtett világot, a hitben élő ember viszont gyógyítja, életének gyümölcse táplálék és orvosság e világ számára.
RÉ 262 MRÉ 396
„Ezért, mivel langyos vagy…” (Jel 3,14–22) Jel 3,14–22
Isten népe ismeri az Isten akaratát, és ehhez az akarathoz igazítja életét: határozottan igent mond arra, ami helyes Isten előtt, és nemet mond arra, amit az Úr Igéje rossznak tart. Hétköznapi ügyekben gyakran tanácsos lehet az arany középút. Múlandó ügyekben felesleges az időt vitával, okoskodással, harcokkal tölteni. Lényegi ügyekben, az Isten ügyében azonban nincs középút. Őt szolgálva nem lehetünk langymelegek! (15-16) Sajnos hiányzik belőlünk a prófétai bátorság, mint ahogy hiányzik ennek fontos párja, a krisztusi alázat. A mi Urunk egyszerre volt mindkettő: döntő helyzetekben határozottan, megalkuvás nélkül képviselte az Isten igazságát és akaratát, miközben szelíd alázattal fölösleges vitákban soha nem vette fel a kesztyűt. Mi keresztyének gyakran vagyunk langymelegek: döntő helyzetekben nem nyilatkozunk, egyébként pedig beképzelten okoskodunk. Sok keresztyén kifejezetten kellemetlen ember.