1 Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. 2 A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. 3 Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. 4 Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. 5 És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el. Így lett este, és lett reggel: első nap. 6 Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket! 7 Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. 8 Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. 9 Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a szárazföld! És úgy történt. 10 Azután elnevezte Isten a szárazföldet földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte el. És látta Isten, hogy ez jó. 11 Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. 12 Hajtott tehát a föld növényeket: különféle füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcstermő fákat, amelyeknek magvuk van. És látta Isten, hogy ez jó. 13 Így lett este, és lett reggel: harmadik nap. 14 Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket, 15 és legyenek világító testekként az égbolton, hogy világítsanak a földre! És úgy történt. 16 Megalkotta Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka – és a csillagokat. 17 Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, 18 és uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és válasszák el a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. 19 Így lett este, és lett reggel: negyedik nap. 20 Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt! 21 És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különféle úszó élőlényeket és a különféle madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. 22 Azután megáldotta őket Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizét; a madarak is sokasodjanak a földön! 23 Így lett este, és lett reggel: ötödik nap. 24 Azután ezt mondta Isten: Hozzon elő a föld különféle élőlényeket: különféle jószágokat, csúszómászókat és vadállatokat! És úgy történt. 25 Megalkotta Isten a különféle vadállatokat, a különféle jószágokat és a különféle csúszómászókat. És látta Isten, hogy ez jó.
(3) „…Ő él…” (Apostolok cselekedetei 1,1-3) Lukács evangéliumának tömör összefoglalása ez a pár igevers, magától a „szerzőtől”, aki az evangélium folytatásának szánta az apostolok cselekedeteiről szóló írását, hiszen a „témában” első könyve az evangélium, amit a mostani követ (1). - A címzett is ugyanaz, mint az evangélium esetében, Teofilus. „Elég” egy embernek hitelesen továbbadni Jézus Krisztus evangéliumát, a többit majd az Úr elvégzi. Van-e egy embered, akinek mondod, éled a megváltásról szóló Igét? (1) - Jézus cselekedett és tanított, fellépésétől kezdve egészen mennybemeneteléig; sőt, mi tudjuk a teljes kijelentésből, hogy a kezdetektől mindvégig, szól és cselekszik! Az Úr Jézus Krisztus megváltó szeretete a kezdet és a vég. Őbenne „megágyazott” ez a világ (1-2). - Boldog az a nép, az olyan ember, aki ezt tudja, éli, továbbadja; mert ettől kezdve általa is szól és cselekszik az Úr. A feltámadott Jézus Krisztus ugyanis azért ment fel a mennybe, hogy Igéje és Lelke által, valamint hitben járó szolgái által mindenütt jelen legyen (2).*
* - Vannak olyan kivételezettek, akiket az üdvösségen túl, konkrétan az evangélium szolgálatára választott ki az Úr, a legkivételezettebbek pedig az apostolok, akik térben és időben is ismerhették az Urat. Ez a kivételezettség nem azt jelenti, hogy ezek „többek” bárkinél is, hanem azt, hogy különösen nagy a felelősségük (2). Láthatóan, konkrétan megbízta őket az Úr! Ezekért csak imádkozni lehet, imádkozz lelkipásztorodért. - Jézus Krisztus tehát cselekedett, tanított, szenvedett, meghalt, halálából feltámadt, majd negyven napon át megjelent, hogy sok bizonyítékkal hirdesse: Ő él (3). Ez a bizonyíték, a Szentlélek munkája, de aki bizonyossággal tudja, hogy Ő él, az mindent tud!