előző nap következő nap

„Mert olyan sok volt a szerzeményük, hogy nem lakhattak együtt...” 1Móz 36

1 Ez Ézsau, azaz Edóm nemzetsége: 2 Ézsau Kánaán leányai közül vett feleségeket: Ádát, a hettita Élón leányát és Oholíbámát, Aná leányát, aki a hivvi Cibón leánya volt, 3 meg Boszmatot, Izmael leányát, Nebájót húgát. 4 Ádá szülte Ézsaunak Elífázt, Boszmat szülte Reúélt, 5 Oholíbámá pedig szülte Jeúst, Jalámot és Kórahot. Ezek Ézsau fiai, akik Kánaán földjén születtek. 6 Akkor Ézsau fogta a feleségeit, fiait, leányait és mindenkit, aki a házához tartozott meg a jószágát, minden állatát és egész vagyonát, amelyet Kánaán földjén szerzett, és más országba ment a testvére, Jákób elől. 7 Mert olyan sok volt a szerzeményük, hogy nem lakhattak együtt, és jószágaik miatt nem bírta őket eltartani az a föld, amelyen jövevények voltak. 8 Így telepedett le Ézsau a Széír-hegységben. Ézsau pedig Edóm. 9 Ez a Széír-hegységben lakó Ézsaunak, Edóm ősatyjának a nemzetsége: 10 Így hívták Ézsau fiait: Elífáz volt Ádának, Ézsau feleségének a fia, Reúél pedig Boszmatnak, Ézsau feleségének a fia. 11 Elífáz fiai voltak: Témán, Ómár, Cefó, Gatám és Kenaz. 12 Timna volt Elífáznak, Ézsau fiának a másodfelesége, ő szülte Elífáznak Amálékot. Ezek voltak Ádának, Ézsau feleségének a fiai. 13 Ezek Reúél fiai: Nahat, Zerah, Sammá és Mizzá. Ezek voltak Boszmatnak, Ézsau feleségének a fiai. 14 Ezek voltak a fiai Oholíbámának, Ézsau feleségének, Aná leányának, aki Cibón leánya volt: ő szülte Ézsaunak Jeúst, Jalámot és Kórahot. 15 Ezek voltak Ézsau fiainak nemzetségfői: Elífáznak, Ézsau elsőszülöttjének a fiai voltak: Témán nemzetségfő, Ómár nemzetségfő, Cefó nemzetségfő, Kenaz nemzetségfő, 16 Kórah nemzetségfő, Gatám nemzetségfő, Amálék nemzetségfő. Ezek voltak az Elífáztól származó nemzetségfők Edóm földjén: ezek Ádá fiai voltak. 17 Ezek voltak Reúélnak, Ézsau fiának a fiai: Nahat nemzetségfő, Zerah nemzetségfő, Sammá nemzetségfő és Mizzá nemzetségfő. Ezek voltak a Reúéltól származó nemzetségfők Edóm földjén; ezek Boszmatnak, Ézsau feleségének a fiai voltak. 18 Ezek voltak Oholíbámának, Ézsau feleségének a fiai: Jeús nemzetségfő, Jalám nemzetségfő és Kórah nemzetségfő. Ezek voltak az Oholíbámától, Aná leányától, Ézsau feleségétől származó nemzetségfők. 19 Ezek voltak Ézsaunak, azaz Edómnak a fiai és nemzetségfői. 20 Ezek voltak a hóri Széír fiai, akik ezen a földön laktak: Lótán, Sóbál, Cibón és Aná, 21 Dísón, Écer és Dísán. Ezek voltak a hóri nemzetségfők, Széír fiai Edóm földjén. 22 Lótán fiai voltak: Hórí és Hémám, Lótánnak a húga pedig Timna. 23 Ezek voltak Sóbál fiai: Alván, Mánahat, Ébál, Sefó és Ónám. 24 Ezek voltak Cibón fiai: Ajjá és Aná. Ez az Aná vizet talált a pusztában, amikor apjának, Cibónnak a szamarait legeltette. 25 Ezek voltak Aná gyermekei: Dísón és Oholíbámá, Aná leánya. 26 Ezek voltak Dísón fiai: Hemdán, Esbán, Jitrán és Kerán. 27 Ezek voltak Écer fiai: Bilhán, Zaaván és Akán. 28 Ezek voltak Dísán fiai: Úc és Arán. 29 Ezek voltak a hóri nemzetségfők: Lótán nemzetségfő, Sóbál nemzetségfő, Cibón nemzetségfő, Aná nemzetségfő, 30 Dísón nemzetségfő, Écer nemzetségfő és Dísán nemzetségfő. Ezek voltak a Széír földjén lakó hóri nemzetségfők nemzetségenként. 31 Ezek a királyok uralkodtak Edómban, mielőtt Izráel fiainak királyuk lett volna: 32 Edómban Bela, Beór fia uralkodott, városának a neve Dinhábá volt. 33 Bela halála után a bocrai Jóbáb, Zerah fia lett a király. 34 Jóbáb halála után a Témán földjéről való Húsám lett a király. 35 Húsám halála után Hadad, Bedad fia lett a király, aki megverte a midjániakat Móáb mezején. Városának a neve Avít volt. 36 Hadad halála után a maszrékai Szamlá lett a király. 37 Szamlá halála után a rehóbót-hannáhári Saul lett a király. 38 Saul halála után Baal-Hánán, Akbór fia lett a király. 39 Baal-Hánán, Akbór fia halála után Hadar lett a király. Városának a neve Páú volt, feleségének a neve Mehétabél, aki Mézáháb leányának, Matrédnak a leánya volt. 40 Így hívták az Ézsautól származó nemzetségfőket, nemzetségeik, lakóhelyük és nevük szerint: Timná nemzetségfő, Alvá nemzetségfő, Jetét nemzetségfő, 41 Oholímábá nemzetségfő, Élá nemzetségfő, Pínón nemzetségfő, 42 Kenaz nemzetségfő, Témán nemzetségfő, Mibcár nemzetségfő, 43 Magdíél nemzetségfő és Írám nemzetségfő. Ezek voltak Edóm nemzetségfői lakóhelyük szerint az általuk birtokolt földön. Ézsau volt az edómiak ősatyja.

„Mert olyan sok volt a szerzeményük, hogy nem lakhattak együtt...” (7). A testvérek számára nemcsak a jussért való ügyeske- dés, vagy ahhoz való ragaszkodás okozhat kényszerű elválást, eltá- volodást, hanem a kölcsönös gyarapodás is. A fizikai törvényszerű- séget tudomásul kell vennünk. Például „...nem bírta őket eltartani az a föld...” (7), de ne engedjük, hogy ez lelki szakadáshoz vezessen, a családi, kulturális, nemzeti vagy hitbeli összetartozás terén.

RÉ 255 MRÉ 362

„…megörültek a bátorításnak…” (Apostolok cselekedetei 15,22-35) Apostolok cselekedetei 15,22-35

(31) „…megörültek a bátorításnak…” (Apostolok cselekedetei 15,22-35) A felmerülő, aktuális kérdéseket meg kell beszélni. Nem szabad hagyni, hogy ezek a kérdések tartósan bizonytalanságban tartsanak, feldúljanak gyülekezeti tagokat (24), de a még kívülállókat sem szabad világos iránymutatás nélkül hagyni. Persze, nem elég egymás között megbeszélni ezeket a kérdéseket, hanem Isten színe előtt, az Ő Igéjén tájékozódva kell egymás hite által épülve, egymás között egyetértésre jutva (25), keresni az Úrnak kedves válaszokat, mert az lesz nekünk is hasznunkra. Ezeket a válaszokat olyan hiteles embereken keresztül adja nekünk az Úr, akik egész életüket feltették a Jézus Krisztus ügyére (26). Akkor, a keresztyénség hajnalán az lett kérdéssé, hogy a pogányok hogyan lehetnek Jézus Krisztus követőivé? Az akkori, apostoli zsinat foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a határozatot továbbították a szíriai Antiókhiában élő nem zsidóknak, azaz pogányoknak, akik hívőkké lettek. Bizony, ez a határozat Szentlélektől való, Isten akaratának kedves, bölcs határozat volt, ami bátorítást, örömöt, erőt, buzdítást ajándékozott sokaknak (30-32). Isten üdvözítő akaratának lényege pedig mindig ez, öröm, bátorítás, erő, buzdítás, vagyis reménység. Ma mások az aktuális kérdések, de a lényeg ma is ugyanaz, nem maradhatunk langyosak, nem hagyhatjuk, kiimádkozott, megtusakodott, igei válaszok nélkül a ránk bízottakat.*

___

* Egy testvérem írta nekem a következőket, pont arról beszél, amiről a mai igeszakasz. „Langyos!” Mit jelent ma az, hogy langyos, amit az Úr kiköp. A keresztyén ember nagy kísértése, hogy langyos: nem mer, nem akar állást foglalni pl. rasszizmus, menekültügy, antiszemitizmus, cigánykérdés, halálbüntetés stb. kérdésekben. És vajon az igenünk igen-e és a nemünk nem-e? A világ nagy kérdései itt dübörögnek körülöttünk, nem lehet a templom védelmébe bújni a kérdések elől. De azt a választ sem adhatjuk nyeglén és meggondolatlanul, amit a világ ad. Nekünk kötelességünk ezeket a kérdéseket Isten elé vinni, és keservesen, őszintén, imádkozva megkérni a válaszokat. Aztán jöhet az igen és a nem.