előző nap
következő nap

„Az Úr pedig előttük ment... Nem távozott el...” 2Móz 13

1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Nekem szentelj Izráel fiai közül minden elsőszülöttet, amely megnyitja anyja méhét; akár ember, akár állat, enyém az. 3 Mózes ezt mondta a népnek: Emlékezzél meg erről a napról, amelyen kijöttél Egyiptomból, a szolgaság házából, mert erős kézzel hozott ki onnan benneteket az Úr. Ezért nem szabad kovászosat enni. 4 Ma, ábíb hónapban vonultok ki. 5 És ha majd bevisz téged az Úr a kánaániak, a hettiták, az emóriak, a hivviek és a jebúsziak földjére, mert megesküdött atyáidnak, hogy neked adja a tejjel és mézzel folyó földet, akkor ebben a hónapban végezd el ezt a szertartást. 6 Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, a hetedik napon pedig tarts ünnepet az Úrnak. 7 Kovásztalan kenyeret kell enned hét napon át, és ne lássanak nálad kovászos kenyeret. Még csak kovászt se lássanak sehol a területeden. 8 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik ez, amit az Úr cselekedett értünk, amikor kijöttünk Egyiptomból. 9 Legyen ez jelként a kezeden és emlékeztetőként a homlokodon, hogy az Úr törvénye a szádban legyen. Mert erős kézzel hozott ki téged az Úr Egyiptomból. 10 Tartsd meg ezt a rendelkezést a megszabott időben évről évre. 11 Ha majd bevisz téged az Úr a kánaániak földjére, ahogyan megesküdött neked és őseidnek, hogy neked adja, 12 akkor add át az Úrnak mindazt, ami megnyitja anyja méhét. Minden állatod elsőszülöttje, ha hím, az Úr tulajdona. 13 A szamár elsőszülöttjét juhon váltsd meg. Ha nem váltod meg, szegd a nyakát. Minden ember elsőszülött fiát váltsd meg. 14 És ha majd megkérdezi egykor a fiad, hogy mit jelent ez, akkor mondd el neki: Erős kézzel hozott ki bennünket az Úr Egyiptomból, a szolgaság házából. 15 Mert amikor a fáraó makacsul nem akart bennünket elbocsátani, megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptomban, az ember elsőszülöttjét csakúgy, mint az állat elsőszülöttjét. Ezért áldozok véresáldozatul az Úrnak minden hímet, amely megnyitja anyja méhét, és ezért váltok meg minden elsőszülött fiút. 16 Legyen ez jelként a kezeden és emlékeztetőként a homlokodon, mert erős kézzel hozott ki bennünket az Úr Egyiptomból. 17 Amikor a fáraó elbocsátotta a népet, Isten nem a filiszteusok országa felé vezette őket, bár arra közelebb lett volna. Isten ugyanis azt gondolta: Nehogy megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatérjen Egyiptomba! 18 Ezért kerülő úton vezette Isten a népet, a Vörös-tenger felé a pusztán át. Hadirendben vonultak ki Izráel fiai Egyiptomból. 19 József csontjait is magával vitte Mózes, mert József ünnepélyesen megeskette Izráel fiait: Bizonyosan rátok tekint Isten, és akkor vigyétek el innen a csontjaimat magatokkal! 20 Azután útnak indultak Szukkótból, és tábort ütöttek Étámban, a puszta szélén. 21 Az Úr pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel meg tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek. 22 Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.

„Az Úr pedig előttük ment... Nem távozott el..." (21–22). Isten bölcs előrelátással vezeti népét. A rövidebb út harcot ígér. Isten útja hosszabb, de biztosabb. Boldog ember az, aki belső ellenállását legyőzve, az Isten által mutatott fáradságosabb útra is azt tudja mondani: „bölcs a te végezésed". Isten bölcsessége emberismerettel, népismerettel társult vezetői bölcsesség. A láthatatlan Isten félreérthetetlenül vezet, ahogyan a felhő- és a tűzoszlop is egyértelmű, konkrét és megtapasztalható jel. Ha nem látjuk az utat, arról nem Isten, hanem mi tehetünk.

RÉ 124 MRÉ 124

„Tiszteletük számos jelével halmoztak el minket…” (Apostolok cselekedetei 28,1-10) Apostolok cselekedetei 28,1-10

(10) „Tiszteletük számos jelével halmoztak el minket…” (Apostolok cselekedetei 28,1-10) PÁL MÁLTA SZIGETÉN. Nagy kérdés, ki a barbár? A Biblia emberképe alapján bátran mondhatjuk, hogy az ember, élő hit nélkül, bármikor barbárrá lehet; helyzettől függ.* Barbárság minden rejtett és nyílt agresszivitás, annak hitetlen, vagy kegyes formája egyaránt, de barbárság az a „nihil” is, amiben az elkényeztetett, nyugati generáció belenő a világba. A „Vad Fruttik” zenekar dalai döbbenetesen kifejezik ezt az életérzést. Ugyanakkor barbárbárság minden babonaság is (3-10).** Mégis, tart még a kegyelmi idő, és Isten Szentlelkének „általános munkája” elvégzi azt, hogy „alaphelyzetekben” tudjunk emberséget tanúsítani egymás iránt. Málta szigetén, a barbárok emberségesen bántak a hajótöröttekkel (1-2). Igénkben a „barbár” kifejezés az ott lakó népcsoportra vonatkozó kifejezés, de mi bátran gondoljunk többre, ahogy azt teológiai összefüggésekben felvázoltuk. Minden emberség, egymás iránti tisztelet (10), Isten Lelkének munkája ma is, egy „sokféle módon” barbár világban.

___

* Ezt a teológiai igazságot a tapasztalataink alátámasztják. Ez az eredendő bűn.

** …a babonaság, amely nemcsak akkor, az ott lakókat irányította, hanem ma is fogva tart sokakat; másként a „felvilágosult” földrészeken, és másként Afrikában, vagy Ázsiában. Rettenetes dolgok történnek babonaság okán a világban. Igeszakaszunkban is milyen végletekre képes a babonaság: először halálra méltó gyilkosnak, majd istennek tartják Pált, a vipera marása okán (3-6), később Isten gyógyító hatalma okán, amit egy időre az apostolnak ajándékozott az Úr, ott Málta szigetén is (7-10). Az élő, krisztusi, irgalmas hit segíthet; de ez sajnos nem mindig egyenlő azzal, ahogy a keresztyénség ezt a hitet hirdeti, megéli, kommunikálja.