„Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot."
2Móz 40
1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Az első hónap első napján állítsd fel a hajlékot, a kijelentés sátrát! 3 Helyezd el benne a bizonyság ládáját, és függeszd fel a kárpitot a láda elé! 4 Vidd be az asztalt, és rendezd el rajta, ami rá való! Vidd be a lámpatartót, és rakd fel rá a mécseseket! 5 Helyezd az illatáldozatra való aranyoltárt kívülről a bizonyság ládája elé, és tedd föl a függönyt a hajlék bejáratára! 6 Helyezd az égőáldozati oltárt a hajléknak, a kijelentés sátrának bejárata elé! 7 A medencét helyezd a kijelentés sátra és az oltár közé, és töltsd meg vízzel! 8 Azután kerítsd el az udvart körös-körül, és tedd föl a függönyt az udvar kapujára! 9 Aztán vedd a fölkenéshez való olajat, és kend föl a hajlékot és mindazt, ami benne van! Így szenteld fel azt és egész fölszerelését, hogy szent legyen! 10 Kend fel az égőáldozati oltárt is és egész fölszerelését. Így szenteld föl az oltárt, hogy igen szent legyen az oltár! 11 A medencét és annak állványát is kend fel, így szenteld föl azt! 12 Azután vezesd Áront és fiait a kijelentés sátrának bejáratához, és mosdasd meg őket! 13 Öltöztesd föl Áront a szent ruhákba, kend fel és szenteld fel, hogy a papom legyen! 14 Fiait is vezesd oda, és öltöztesd fel őket köntösükbe! 15 Kend föl őket, ahogyan apjukat fölkented, hogy papjaim legyenek! Ez a fölkenés teszi őket örökre papjaimmá, nemzedékről nemzedékre. 16 Mózes így járt el: mindenben úgy járt el, ahogyan megparancsolta neki az Úr. 17 A második év első hónapjának első napján felállították a hajlékot. 18 Felállította Mózes a hajlékot: lerakta a talpait, felállította a deszkáit, ráillesztette a reteszeit, és felállította az oszlopait, 19 majd kifeszítette a hajlék fölé a sátortetőt, fölterítette a sátor tetejére a takarót, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 20 Azután fogta és beletette a Bizonyságot a ládába, a rudakat ráillesztette a ládára, rátette a fedelet a láda tetejére, 21 majd bevitte a ládát a hajlékba, és föltette a függőkárpitot, hogy eltakarja a bizonyság ládáját, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 22 Azután elhelyezte az asztalt a kijelentés sátrában a hajlék északi oldalán a kárpiton kívül, 23 majd kenyereket rakott rá sorban az Úr elé, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 24 Azután elhelyezte a lámpatartót a kijelentés sátrában az asztallal szemben, a hajlék déli oldalán, 25 és fölrakta a mécseseket az Úr elé – ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 26 Azután elhelyezte az aranyoltárt a kijelentés sátrában a kárpit elé, 27 és jó illatú illatáldozatot mutatott be rajta – ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 28 Azután föltette a függönyt a hajlék bejáratára, 29 majd elhelyezte az égőáldozati oltárt a hajléknak, a kijelentés sátrának a bejáratánál, és égőáldozatot meg ételáldozatot mutatott be rajta, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 30 Azután elhelyezte a medencét a kijelentés sátra és az oltár között, és vizet töltött bele a mosakodáshoz. 31 Ebben mosták meg Mózes, Áron és fiai a kezüket és a lábukat. 32 Valahányszor bementek a kijelentés sátrába, és az oltár elé léptek, megmosakodtak, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 33 Azután elkerítette az udvart a hajlék és az oltár körül, és rátette a függönyt az udvar kapujára. Így készült el Mózes a munkával. 34 Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. 35 És Mózes nem tudott bemenni a kijelentés sátrába, mert rajta nyugodott a felhő, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. 36 Egész vándorlásuk alatt valahányszor fölemelkedett a felhő a hajlékról, útnak indultak Izráel fiai. 37 De ha nem emelkedett fel a felhő, ők sem indultak el, amíg az fel nem emelkedett. 38 Mert nappal az Úr felhője volt a hajlék fölött, éjjel pedig tűz lángolt benne. Izráel egész háza látta ezt, amíg csak vándorolt.
„…sokat fog szenvedni, és hogy meg fogják őt vetni…” (Márk 9,2-13)
Márk 9,2-13
(12) „…sokat fog szenvedni, és hogy meg fogják őt vetni…” (Márk 9,2-13) EMBERNEK LENNI = HAMIS GYŐZELEMTUDATBAN TÉVELYEGNI. Döbbenetes, hogy felnőtt egy olyan generáció, amelyik csak az emberi győzelemről akar tudni, elkényeztetett és nagyképű; az „alatta lévőket” minden gondolkodás nélkül „lúzernek”, vesztesnek nevezi (12), mert azt hiszi, hogy ő a győztes. Nagyot téved. Egy szarvasmarhatelepen dolgozó fejőnő említette, hogy hajnalban kel, egész nap megfeszítetten dolgozik, és noha az emberek isszák a tejet, őt és a foglalkozását mégis lealacsonyító, „vesztes” munkának tartják. Jézusban megmutatkozott az Isten dicsősége, de nem másokat letaroló hatalomban, nem durva erőben, hanem alázatban, az önmegtagadás és a kereszthordozás szolgálatában. Jézus istenfiúi dicsősége a szenvedés és a kereszt gyalázatában van jelen a világban. Jézus megdicsőülésének leírása is ezt az üzenetet hordozza, hiszen Ő maga magyarázta úgy feltámadását és megdicsőülését, hogy azt megelőzi szenvedése és halála (9-13). Győztes Urunk van, aki feltámadott a halálból, nekünk is üdvösséget ajándékozva, de ez a győzelem Isten ajándéka; nem emberi erő, hanem Isten erejének diadala; mi tehát maradhatunk alázatban, önmagunkat megtagadva, a mi Urunkat követve.* /Jézus megdicsőülése/
___
* Egy akkor is, ma is gőgös, és csak a győzteseket és az erőseket számon tartó világban ez olyan szemléletváltás volt, amit azóta is képtelen befogadni ez a világ.