előző nap következő nap

„...ahogyan az Úr... megmondta..." 1Kir 5

1 Salamon uralkodott mindazokon az országokon, amelyek az Eufrátesztől a filiszteusok földjéig és az egyiptomi határig terültek el. Ezek adót fizettek, és szolgáltak Salamonnak egész életében. 2 Salamon udvarának ennyi élelemre volt szüksége naponként: harminc kór finomlisztre és hatvan kór kenyérlisztre, 3 tíz hizlalt marhára, húsz legelőn tartott marhára és száz juhra a szarvasokon, gazellákon, őzeken és hizlalt szárnyasokon kívül. 4 Mivel ő uralkodott mindenütt az Eufráteszen innen Tifszahtól Gázáig, minden királyon az Eufráteszen innen, ezért mindenfelől békesség volt körülötte. 5 Júda és Izráel biztonságban lakott, ki-ki a maga szőlője és fügefája alatt Dántól Beérsebáig Salamon egész életében. 6 Salamonnak volt négyezer harci kocsihoz való lova az istállókban, és volt tizenkétezer embere a kocsikra. 7 A helytartók, ki-ki a maga hónapjában, ellátták Salamon királyt és mindazokat, akik Salamon király asztalához jártak; nem volt hiány semmiben. 8 Árpát és szalmát is szállított mindegyik a lovak és paripák számára arra a helyre, ahová kellett, előírás szerint. 9 Isten igen nagy bölcsességet és értelmet adott Salamonnak. Olyan sok bölcs gondolata volt, mint a tenger partján a homok. 10 Nagyobb volt Salamon bölcsessége az összes Keleten lakó ember bölcsességénél és az egyiptomiak minden bölcsességénél. 11 Bölcsebb volt Salamon minden embernél, még az ezráhi Étánnál, Hémánnál, Kalkólnál és Dardánál, Máhól fiainál is, úgyhogy nagy hírnévre tett szert mindenütt a környező népek körében. 12 Háromezer példabeszédet mondott, és ezeröt éneket szerzett. 13 Beszélt a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig, és beszélt az állatokról, a madarakról, a csúszómászókról és a halakról. 14 Jöttek is az emberek minden nép közül, hogy hallgassák Salamon bölcsességét, sőt a föld királyai közül is mindazok, akik hallottak bölcsességéről.15 Hírám, Tírusz királya elküldte szolgáit Salamonhoz, amikor meghallotta, hogy őt kenték fel királlyá apja után, mert Hírám mindig szerette Dávidot. 16 Salamon pedig ezt üzente Hírámnak: 17 Te tudod, hogy apám, Dávid nem építhetett házat Istene, az Úr nevének, mert háborúskodnia kellett mindenfelé, míg az Úr lábai alá nem vetette ellenségeit. 18 De most az Úr, az én Istenem nyugalmat adott nekem mindenfelől, nem fenyeget sem ellenség, sem veszedelem. 19 Én tehát azt gondoltam, hogy házat építek Istenem, az Úr nevének, ahogyan az Úr apámnak, Dávidnak megmondta: A te fiad, akit utánad helyezek a trónra, az épít majd nevemnek házat. 20 Most azért parancsold meg, hogy vágjanak ki cédrusfákat a Libánonon! Az én szolgáim együtt lesznek a te szolgáiddal, és annyi bért adok szolgáidnak, amennyit csak kívánsz. Jól tudod, hogy miköztünk senki sem ért úgy a favágáshoz, mint a szidóniak. 21 Amikor Hírám meghallotta Salamon üzenetét, nagyon megörült, és ezt mondta: Áldott legyen ma az Úr, mert bölcs fiat adott Dávidnak e nagy nép élére! 22 És Hírám ezt az üzenetet küldte Salamonnak: Meghallgattam, amit üzentél nekem. Teljesítem mind a cédrusfákra, mind a ciprusfákra vonatkozó minden kívánságodat. 23 Szolgáim leszállítják a Libánonról a tengerre, én pedig tutajokká kapcsoltatom össze azokat, és levitetem a tengeren arra a helyre, amelyet megüzensz nekem. Ott szétszedetem azokat, te pedig vitesd el! Te viszont teljesítsd az én kívánságomat, és adj élelmet házam népének! 24 Adott tehát Hírám Salamonnak cédrus- és ciprusfát, amennyit csak kívánt. 25 Salamon pedig adott Hírámnak háza népe ellátására húszezer kór búzát és húszezer kór sajtolt olajat. Ezt adta Salamon Hírámnak évről évre. 26 Az Úr tehát bölcsességet adott Salamonnak, ahogyan megígérte neki. Békességben élt Hírám Salamonnal, és szövetséget kötöttek egymással. 27 Salamon király kényszermunkásokat küldött föl egész Izráelből: harmincezer ember lett a kényszermunkása. 28 Ezeket felváltva küldte a Libánonra, havonként tízezer embert: egy hónapig a Libánonon voltak, két hónapig pedig otthon. A kényszermunkások felügyelője Adónírám volt. 29 Salamonnak volt hetvenezer teherhordója és nyolcvanezer kőfejtője is a hegységben. 30 Salamonnak a munkavezetőin kívül, akik a munkát irányították, háromezer-háromszáz felügyelője is volt, akik a munkát végeztették a néppel. 31 A király parancsára nagy és értékes kőtömböket fejtettek, mert faragott kövekből akarták lerakni a templom alapjait; 32 ezeket Salamon és Hírám építőmunkásai meg a gebáliak faragták méretre. Így készítették elő a gerendákat meg a köveket a templom építéséhez.

A templomépítés sok gyülekezet vágya. De miért, és milyen templomok épüljenek? A múlt újonnan épített relikviái legyenek, vagy a fejlődésnek, a jövő épülésének megfelelő teret és keretet adó épületek? Salamon, bár nagyon bölcs volt, mégsem mellőzhette a szakembereket, nem hagyhatta el a gondos előkészületet, a tervszerűséget, és törekednie kellett a fokozatosságra. Mert ezek nélkül mérhetetlen sok pénzből is csak tákolni lehet, de „építeni" nem. Ezért mi csak azt és úgy építsük, „...ahogyan az Úr... megmondta..." (19).

RÉ 266 MRÉ 358

„Dávid Fia könyörülj rajtam!” (Márk 10,46-52) Márk 10,46-52

(48) „Dávid Fia könyörülj rajtam!” (Márk 10,46-52) LÁTÁS. A vak Bartimeus meggyógyítása Márknál szimbolikus szándékú, amely a tanítványok értetlen vakságára utal, és azt hirdeti, hogy csak Jézus Krisztus hatalma nyithatja meg a tanítványok szemét, hogy Őt igazán felismerjék és megértsék. Márknál ez Jézus utolsó csodája, mert ezután már csak a végső, tulajdonképpeni csoda történhet meg, az Ő halála és feltámadása, amely által gyógyító, megmentő hatalma kiárad a világra.  Bartimeus „Dávid Fiának” szólítja Jézust, amely a messiási idők beköszöntét jelenti; de Márknál a „Dávid Fia” név szűk és elégtelen Jézus személye titkának megfejtésére. Márknál ez a kifejezés nem felségjelző, csupán Jézus származására utal, mint ahogy Bartimeus Timeus fia, vagyis Jézus nem csupán a földi uralkodóként várt Dávid Fia Messiás, hanem a sokakért halálba menő ember, aki az Isten Fia. Jövetelének célja tehát nem politikai, világuralmi, hanem az, hogy Isten megváltó irgalmában részesítse az embervilágot. Mindezt azonban csak a hit ismerheti fel Őbenne. Ennek a hitnek példája Bartimeus, aki a Dávid Fiában meglátta az Isten Fiát, aki nem uralkodni jött, hanem könyörülni a „vak” emberiségen. Az Ő uralma a könyörület uralma, túl még a halál hatalmán is. Bartimeus hitére nincs semmiféle magyarázat, ez mindenestül Isten ajándéka. /A vak Bartimeus meggyógyítása/