előző nap következő nap

„...azt sem tudjátok, mit hoz a holnap” Jak 4,11–17

11 Ne rágalmazzátok egymást, testvéreim. Aki testvérét rágalmazza vagy ítélkezik felette, az a törvényt rágalmazza, és a törvény felett ítélkezik. Ha pedig a törvény felett ítélkezel, nem megtartója, hanem ítélőbírája vagy a törvénynek. 12 Egy a törvényadó és az ítélőbíró, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy ítélkezel felebarátod felett? 13 Most tehát, akik azt mondjátok: „Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk", 14 azt sem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik. 15 Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, akkor élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni. 16 Ti azonban most kérkedtek elbizakodottságotokban: minden ilyen kérkedés gonosz. 17 Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.

„...azt  sem tudjátok, mit hoz a holnap” (14) – ennek ellenére tervezünk, határozunk, döntünk a jövőre nézve. Ha nem jönnek be az elképzeléseink, csalódottan, beletörődve mondjuk: „ember tervez, Isten végez”. Némelyek még azt is mondják, hogy ők hittel fogadják –  az Úr kezéből –, hogy az események másként alakultak. Sokkal jobb, ha rossz közmondások helyett időben megfontoljuk, hogy Isten kezében van a jövőnk, neki van terve velünk, és nekünk őrá figyelve, az ő terve szerint lehet és kell végezni tőle kapott feladatainkat.

RÉ 308 MRÉ 179

„Jajgassatok…” (Zakariás 11) Zakariás 11

„Jajgassatok…” (Zakariás 11) Ebben az igeszakaszban sok minden homályos: az sejthető, hogy egy válságos időszak leírása ez a fejezet, amelyben mindenki egyaránt szenved, de a szenvedők arra már képtelenek, hogy egymás szenvedéseit valamilyen szinten érzékeljék. Nyögnek itt a kidöntött fák, mert kell a helyük, hogy a kipusztult, pompás legelőket pótolják (1-3). Jajgatnak a pásztorok, mert ha lesz is hol legeltetni a nyájat, végül a levágásra legeltetik a juhokat (4-5). Jajgatnak az emberek, mert noha a másik jajgatására süketek, valójában senkinek sem jó ez az állapot, amelyben darabokra szedjük, szaggatjuk egymást (6). Nyomasztó itt minden, nyög az egész világ (Róma 8,22); és még nincs vége a nyomorúságnak. Összegezve: - amikor jelképesen eltörik a „jóakarat” és az „egyetértés” két pásztori eszközét (7); - amikor népek rohannak Isten népének és egymásnak, miközben Isten népén belül is hadakoznak egymással; - amikor a mihaszna pásztorok (15-17) sem jönnek ki egymással (8); - amikor a mihaszna nép meg mindig csak a mihaszna vezetőket szidva védekezik; - amikor már a prófétának is elege van (11-13) = akkor már nem jó élni „itt”. Akkor már a hívő ember Jézus Krisztus visszajövetele után kiált.