előző nap
következő nap

„...igen irgalmas és könyörületes...” Jak 5,7–12

7 Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. 8 Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. 9 Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra, hogy el ne ítéltessetek! Íme, a bíró az ajtó előtt áll. 10 Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak. 11 Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr. 12 Mindenekelőtt pedig, testvéreim, ne esküdjetek se az égre, se a földre, se más egyébre. Hanem legyen az igenetek igen, és a nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek.

Ebben az igeszakaszban türelemre int és buzdít az apostol. A tűrni tudás nagy ajándék, ennél is nagyobb áldás a boldogan tűrés érzése, átélése. Tűrni a szenvedésben, mégpedig boldogan, csak az képes, aki tudja: vár rá valami reményteljes, valami jobb. Ezt a jobbat, ezt az üdvösségünk felé vezető utat, a sorsunkat intéző Úr készítette el számunkra, aki „...igen irgalmas és könyörületes...” (11) – hozzánk is.

RÉ 312 MRÉ 184

„Vágd le a pásztort…” (Zakariás 13) Zakariás 13

„Vágd le a pásztort…” (Zakariás 13) A hűséges pásztor, Isten akaratából, a nyáj hűtlenségének áldozatává lesz (7).* Belegondoltunk már valaha, hogy a mi hűtlenségünk, gazemberségünk miatt mások szenvednek, akik tisztábbak, hűségesebbek, mint mi vagyunk; de semmiképpen sem rosszabbak nálunk; nekünk mégis több jut. Ám, nagyobbról van itt szó: Istenünk, egyszülött Fiában, Jézus Krisztusban, a hűséges pásztorban nemcsak megjelenítette a helyettes szenvedést, hanem „hatékonnyá”, „üdvösségessé” tette azt számunkra, hiszen Ő Isten Fia volt. A mi szenvedésünk ugyanis nem változtat semmit a világ állapotán: igei, teológiai értelemben nincsenek hősök, mert áldozatuk, ha az adott korban nem is volt mindig hiábavaló, de a világ „folyásán”, irányán nem változtatott. Ehhez a megváltó változáshoz az élő Isten hatalma kell, aki a világ „folyásának” irányán változtat; sőt, vizet fakaszt a pusztaságban, amely éltet és megtisztít (1), templomot, prófétát, Isten népét és az embert magát (8-9). Isten megpróbálja népét, mint az aranyat, megtisztítja, megeleveníti őket, az egyetlen hűséges, „feltámadott” pásztor által. Ez kristálytiszta evangélium, az Ószövetségben.

___

* Hűtlenek itt még a próféták is, megbízhatatlanok azok is, akik az Urat emlegetve szólnak (2-6); hát akkor a többiek? Ha pedig nincs „hívő-hiteles” pásztori vezetés; aki szelíden, de ha kell, bottal terelget; akkor szétszéled a nyáj, szétesik minden (Máté 26,31). Ezt látjuk manapság is.