„Könyörüljetek azokon, akik kételkednek” Júd 20–25
„Könyörüljetek azokon, akik kételkednek" (22). A méltányossághoz, illetve ezen túlmenően a könyörülethez nem kell más, mint jó memória és őszinte válasz egy kérdésre: Mid van, amit nem kaptál? Adjunk hálát Istennek, ha életünk alapvető kérdéseire választ kaphattunk már, türelmes szeretettel és a jó példa bizonyságtevő erejével viszonyulva azokhoz, akik még keresnek.
RÉ 474 MRÉ 428
„…ahogyan én cselekedtem…úgy fizetett meg nekem az Isten.” (Bírák 1,1-15) Bírák 1,1-15
(7) „…ahogyan én cselekedtem…úgy fizetett meg nekem az Isten.” (Bírák 1,1-15) A Bírák könyve arról ad hírt, hogy Isten népe folyamatosan, hosszabb időszak alatt foglalta el az Ígéret földjét. Ezért ad hírt az első fejezet záró része az úgynevezett el nem foglalt területekről (27-36). - A Szentíró folyamatosan hangsúlyozza, hogy Isten velük volt a küzdelmekben, ezért járhattak sikerrel ott, ahol győzelmet arattak (3). - Az előbbiek ismeretében egyetlen részletet hadd emeljek ki az első fejezet eseményeiből; azt, amikor a legyőzött és megcsonkított ellenséges király, fájdalmai közepette döbben rá arra, hogy Ő maga hány emberrel tette ugyanezt (4-8). Saját fájdalmaink bűnbánatra és hitre indíthatnak. Tényleg elveszett az olyan ember, aki még ebben az állapotában sem tart bűnbánatot. Lám milyen határtalan Isten kegyelme: az elfoglalt idegenek között is van olyan, aki már a Krisztusé, noha testi szemeinkkel, ezt, ott, akkor észre sem vettük volna.