előző nap következő nap

„Kardélre hányják és fogságba viszik őket mindenféle nép közé, és pogányok tapossák Jeruzsálemet” Lk 21,20–24

20 Amikor pedig látjátok, hogy Jeruzsálemet ellenséges seregek kerítik be, akkor tudjátok meg, hogy elközelített annak pusztulása. 21 Akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe, és akik a városban vannak, menjenek ki onnan, akik pedig vidéken vannak, ne menjenek be oda. 22 Mert ezek a bosszúállás napjai, hogy beteljesedjék mindaz, ami meg van írva. 23 Jaj azokban a napokban a terhes és a szoptatós anyáknak, mert nagy nyomorúság szakad a földre és harag erre a népre. 24 Kardélre hányják és fogságba viszik őket mindenféle nép közé, és pogányok tapossák Jeruzsálemet, amíg be nem telik a pogányok ideje.

Jeruzsálem dicsősége elmúlik: „Kardélre hányják és fogságba viszik őket mindenféle nép közé, és pogányok tapossák Jeruzsálemet"
(24). A szent város közönséges pogány város szintjére süllyed. Ez a legnagyobb sértés és gyalázat, amely izráelitát érhet.
Vajon meddig? „...és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá, telve Isten dicsőségével...,
tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik
be vannak írva a Bárány életkönyvébe" (Jel 21,10–11.27).

RÉ 205 MRÉ 307

„Aztán megerősödött Roboám király uralma…”(2Krónikák 12) 2Krónikák 12

(13) „Aztán megerősödött Roboám király uralma…”(2Krónikák 12)*HOGYAN ERŐSÖDHETÜNK MEG IGAZÁN? – 1. Ha „emberileg” megerősödünk és megszilárdulunk, többnyire elhagyjuk az Urat. Az emberi nyomorúság jele ez: még emlegetjük az Urat, netán buzgólkodunk is körülötte, de valójában már régen csak magunknak élünk. Roboám király is ebbe a csapdába esett (1). – 12. Hűtlenné vált népét azonban figyelmeztette az Úr, eseményeken és szaván keresztül: Sisak fáraó és Semajá próféta ilyen figyelmeztetések. Megmentett ember az, aki hallja az Igét, és életének eseményeit nem a véletlen művének tartja (2-5). – 3. Roboám és a vezetők megalázták magukat, és igazat adtak az Úrnak! Minden itt kezdődik: igazat adni az Úrnak, és leborulni Őelőtte (6-8).  

___

HOGYAN ERŐSÖDHETÜNK MEG IGAZÁN?

– 1. Ha „emberileg” megerősödünk és megszilárdulunk, többnyire elhagyjuk az Urat. Az emberi nyomorúság jele ez: még emlegetjük az Urat, netán buzgólkodunk is körülötte, de valójában már régen csak magunknak élünk. Roboám király is ebbe a csapdába esett (1).

– 12. Hűtlenné vált népét azonban figyelmeztette az Úr, eseményeken és szaván keresztül: Sisak fáraó és Semajá próféta ilyen figyelmeztetések. Megmentett ember az, aki hallja az Igét, és életének eseményeit nem a véletlen művének tartja (2-5). 

– 3. Roboám és a vezetők megalázták magukat, és igazat adtak az Úrnak! Minden itt kezdődik: igazat adni az Úrnak, és leborulni Őelőtte. Az ilyen ember, az ilyen nép kegyelmet nyert. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal megoldódik minden probléma, mert végérvényesen meg kell tanulnunk, hogy mekkora különbség van e kettő között: mit jelent az Úrnak, és mit jelent földi királyoknak szolgálni (6-8). Inkább vigyen mindent az ellenség (9-11), mint abba a pokolba essünk, amelyben nem látjuk a kettő közötti különbséget. Boldog az olyan nép, aki az Urnak szolgál. 

– 4. Roboám egy földi király, de mégis annak példája, hogy az Isten gyermeke minden hibája, felesleges harca, hűtlensége és gonoszsága ellenére is az Úr gyermeke, aki ha nem is kereste mindvégig állhatatos szívvel az Urat (13-16), de akit előbb-utóbb újjászül és megvált az Úr (12). De aki csak földi királyokat szolgál, az velük együtt tündököl és bukik el véglegesen. Roboám egyszer emberi módon erősödött meg, aztán pedig az Úrban (13).  Kár, hogy gyakran az Úr újjászülő, erőt ajándékozó munkáját mi nem vesszük észre, mert csak „sablonokban” vagyunk képesek gondolkodni, pedig hányan keresnek, kérdeznek, kiáltanak - a „maguk módján”, de mégis Isten Lelkének indítására. Mi azonban kegyetlenül nemet mondunk nekik, mert ezt nem az általunk elvárt módon teszik. Áldott legyen az Isten, hogy megszabadulásuk nem tőlünk függ.