előző nap következő nap

„Hozzád kiáltok, mert meghallgatsz, Istenem” Zsolt 17

1 Dávid imádsága. Uram, hallgasd meg igaz ügyemet, figyelj esedezésemre! Ügyelj imádságomra, mert ajkam nem csalárd. 2 Tőled jön felmentő ítéletem, hiszen látja szemed az igazságot. 3 Megvizsgáltad szívemet, meglátogattál éjjel. Próbára tettél, nem találsz bennem álnokságot, nem jön ki ilyen a számon. 4 Bármit tettek az emberek, én a te beszédedre figyelve őrizkedtem az erőszakosok útjától. 5 Lépteim ösvényeidhez ragaszkodnak, nem inognak meg lépteim. 6 Hozzád kiáltok, mert meghallgatsz, Istenem. Fordítsd felém füledet, hallgasd meg beszédemet! 7 Tégy csodát híveddel, mert te megszabadítod azokat, akik jobbodhoz menekülnek támadóik elől. 8 Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába 9 a bűnösök elől, akik erőszakoskodnak velem, halálos ellenségeim elől, akik körülfognak. 10 Konok szívük elzárkózik, szájuk gőgösen beszél. 11 Lépten-nyomon körülvesznek, arra igyekeznek, hogy földre terítsenek. 12 Olyanok, mint a zsákmányra vágyó oroszlán, mint a lesben álló hím oroszlán. 13 Lépj elő, Uram! Szállj szembe vele, és terítsd le! Ments meg engem kardoddal a bűnösöktől! 14 Ments meg kezeddel az emberektől, a világ embereitől, Uram, akik kiveszik részüket az életből! Töltsd meg hasukat azzal, amit nekik tartogatsz, lakjanak jól vele a fiaik is, és ami megmarad, hagyják gyermekeikre! 15 Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek.

„Hozzád kiáltok, mert meghallgatsz, Istenem" (6). Miért kiált az imádkozó? Olyan távol van tőle Isten, vagy csak így hallja meg, vagy ezért hallgatja meg? Egyáltalán nem. Neki van szüksége arra, hogy egész lényével az élő Istenhez forduljon. Ajkával, hangjával is tudatosítania, vallania és hallhatóvá kell tennie meggyőződését önmagának és másoknak is: meghallgat az Úr. Erről vall a 4. zsoltár írója is: „Meghallgat az Úr, ha hozzá kiáltok" (4,4).

RÉ 17 MRÉ 17

„… ne higgyetek minden léleknek…”(1János 4,1-6) 1János 4,1-6

(1) „… ne higgyetek minden léleknek…”(1János 4,1-6) Egyetlen kérdés létezik csupán: van-e valóságos megoldás az emberi élet számára?* Erre a kérdésre sok hamis válasz született az idők folyamán, amelyek valójában „variációk egy témára”: old meg az életedet a saját erődből, sőt Isten ügye is rád van bízva mindenestül; mert minden az embertől függ. Isten népét is újból és újból megkísérti ez az önhittség: az önmegváltás gőgje. Valójában az a hívő ember, aki tudja, hogy mindenben megváltásra van szüksége, mindene kegyelem, és a testben megjelent Jézus Krisztusban meglátja Isten Fiát, a Megváltót, az egyház és személyes élete Urát.** Az ilyen emberben ott munkál az igazság Lelke (4); aki által szelíden világos hitvallásra kész az élete (5); aki által az ugyancsak Szentlélek által vezetett embereket felismeri (2), és ezekre hallgat (6). Kinek hiszel, kire hallgatsz, ki befolyásol, kinek a gondolatait, válaszait teszed magadévá. Vigyázzunk, mert sok a hamisság, a hamis próféta, az antikrisztus ezen a világon (1; 3). Van itt minden! Ebben a káoszban meglátni az emberré lett, meghalt és feltámadott Urat, mint egyetlen valóságos és örök megoldást; - az tényleg a Szentlélek munkája (4-6).***

___

* Most temettük az egyik idősebb barátomat. Nagy ember volt, köztiszteletben álló, rengeteget dolgozott, olyan fontosnak tartotta magát. Másnapra már szinte el is felejtették.

** Az ilyen ember persze szorgalmas, erejét megfeszítve, tisztán cselekszik, de tudja, hogy nem azé, aki akarja, nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené (Róma 9,16).

*** Istentől valók vagyunk, ha Őtőle várunk mindent. Ez a bizonyosság azonban nem hívő gőg, hanem alázat, tiszta, szolgáló élet és teljes Őrá hagyatkozás formájában ölt testet. Aki pedig saját erejében bízik, végezetül vajon meddig jut? Gondoljunk csak bele (4-6).