előző nap
következő nap

„Nektek megadatott az Isten országának titka...” Mk 4,1–20

1 Ismét tanítani kezdett a tengerparton, és igen nagy sokaság gyülekezett hozzá, ezért hajóba szállva a tengeren maradt; az egész sokaság pedig a tengerparton volt. 2 Sokat tanította őket példázatokban; és ezt mondta nekik tanítás közben: 3 Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni, 4 és történt vetés közben, hogy némely mag az útfélre esett, de jöttek a madarak, és felkapkodták. 5 Némelyik pedig a köves helyre esett, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtott, mert nem volt mélyen a földben; 6 amikor pedig felkelt a nap, megperzselődött, és mivel nem volt gyökere, kiszáradt. 7 Más része a tövisek közé esett, de a tövisek megnőttek, megfojtották, és így nem hozott termést. 8 A többi pedig a jó földbe esett, és mikor kikelt, és szárba szökkent, termést hozott: egyik a harmincszorosát, másik a hatvanszorosát, sőt némelyik a százszorosát is. 9 Majd hozzátette: Akinek van füle a hallásra, hallja! 10 Amikor egyedül maradt, a körülötte lévők a tizenkettővel együtt megkérdezték őt a példázatokról. 11 Jézus így szólt hozzájuk: Nektek megadatott az Isten országának titka, de a kívül valóknak minden példázatokban adatik, 12 hogy látván lássanak, de ne ismerjenek, és hallván halljanak, de ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és bűneik meg ne bocsáttassanak. 13 Azután így szólt hozzájuk: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor hogyan fogjátok megérteni a többit? 14 A magvető az igét veti. 15 Az útfélre esett mag: azok, akiknek hirdettetik az ige, de amikor hallgatják, azonnal jön a Sátán, és kiragadja a beléjük vetett igét. 16 A köves helyre vetett mag: azok, akik amikor hallgatják az igét, azonnal örömmel fogadják azt, 17 de nem gyökerezik meg bennük, ezért állhatatlanok, és ha nyomorúságot vagy üldözést kell szenvedniük az ige miatt, azonnal elbuknak. 18 Megint más a tövisek közé vetett mag: ezek azok, akik meghallják az igét, 19 de e világ gondja, a gazdagság csábítása vagy egyéb dolgok megkívánása benövi és megfojtja az igét, úgyhogy ez sem hoz termést. 20 A jó földbe vetett mag: azok, akik hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincannyi, a másik hatvanannyi, némelyik pedig százannyi termést hoz.

„Nektek megadatott az Isten országának titka..." (11). Jézus a magvető példázatának értelmét már csak akkor mondja el a tizenkettőnek, amikor egyedül maradt velük. Kiváltság és felelősség Jézus szavát hallani, megérteni, annak engedelmeskedni és végül sokszoros termést hozni. Csak a jó földbe esett mag hozhat termést, de annak termést kell hoznia. A másik három helyre hullott vetés a legkülönfélébb indokok és okok miatt legfeljebb csak a szárba szökkenésig jut, de ott megreked. Isten országának titka arra kötelez, hogy termést hozzunk.

RÉ 377 MRÉ 161

„Így adjatok dicsőséget Izráel Istenének…” (1Sámuel 6,1-12) 1Sámuel 6,1-12

(5 „Így adjatok dicsőséget Izráel Istenének…” (1Sámuel 6,1-12)* Nagy a baj! Ilyenkor mindenki a maga módján keresi a segítséget. Az pedig mindent elmond rólunk, hogy ilyen helyzetben kinél, hogyan keressük a segítséget. – 1. A filiszteusok hívatták a saját vallásuk jól megfizetett papjait és jósait. Valójában szabadulni akartak az őket ért csapásoktól. Valójában mindenki a szenvedéstől akar megszabadulni! (1-2) – 2. A filiszteusok jósai a tőlük várható tanácsot adták: jól fizessétek meg Isten népét, és a titeket ért veszedelmek aranyba öntött másával engeszteljétek ki őket, visszaküldve a ládát is. Ebben a világban úgy gondoljuk, hogy egyedül az „arany” lehet az engesztelés, a szabadulás. (3-4) – 3. Mégis, ezek a filiszteus papok akarva-akaratlanul is kimondják a lényeget, mert Isten Lelke, Kálvin szerint is, döntő pillanatokban az eltévelyedetteket is hitvallásra készteti, hogy ezáltal mások megmenekülhessenek. Így tanácsolják azt, hogy adjanak dicsőséget az Istennek. Igen, ez a szabadulás egyetlen útja, megnyitni Őelőtte kemény szívünket. (5-6) Jézus Krisztus a mi jóvátételi áldozatunk. Őhozzá forduljunk, ha bajban vagyunk. (7-12) Nem szégyenülhetünk meg (Zsoltárok 25,3). 

___

 

* Nagy a baj! Ilyenkor mindenki a maga módján keresi a segítséget. Az pedig mindent elmond rólunk, hogy ilyen helyzetben kinél, hogyan keressük a segítséget. 

– 1. A filiszteusok hívatták a saját vallásuk jól megfizetett papjait és jósait. Valójában szabadulni akartak az őket ért csapásoktól. Mivel Isten népének szent ládája óta érte őket a nyomorúság, hát szabadulni akartak a ládától, Istentől, mert szabadulni akartak a rossztól, a szenvedéstől. Valójában mindenki a szenvedéstől akar megszabadulni! (1-2)

– 2. A filiszteusok jósai a tőlük várható tanácsot adták: jól fizessétek meg Isten népét, és a titeket ért veszedelmek aranyba öntött másával engeszteljétek ki őket, visszaküldve a ládát is. Korabeli szokás volt ez: hasonlót hasonlóval kiengesztelni, fekélyt arany fekélyekkel, egérinváziót (rettenetes lehetett) arany egerekkel. Ebben a világban úgy gondoljuk, hogy egyedül az „arany” lehet az engesztelés, a szabadulás. Pedig hasonlót hasonlóval összeereszteni, csak tetézi a bajt, pénzzel megtömve méginkább. Mi pedig csak így tudunk gondolkodni. Végül is tényleg jól járt Isten népe a hűtlenségből fakadó nagy vereség után, anyagiakban mindenképpen. (3-4)

– 3. Mégis, ezek a filiszteus papok akarva-akaratlanul is kimondják a lényeget, mert Isten Lelke, Kálvin szerint is, döntő pillanatokban az eltévelyedetteket is hitvallásra készteti, hogy ezáltal mások megmenekülhessenek. Így tanácsolják azt, hogy adjanak dicsőséget az Istennek. Igen, ez a szabadulás egyetlen útja, megnyitni Őelőtte kemény szívünket. (5-6) 

– 4. A jósok, a lényeg kimondása utána tovább folytatták sületlenségeiket, miszerint a jóvátételi ajándékokat szállító ökrök valóban Izráel országának irányába indultak, és nem a saját borjaik felé, akkor tényleg az Úr keze nehezedett rájuk, így valóban megszabadultak. Hála legyen az Istennek, hogy nem ilyen olcsó és primitív módon ad nekünk valós kijelentést, valós szabadulást. Jézus Krisztus a mi jóvátételi áldozatunk. (7-12) Őhozzá forduljunk, ha bajban vagyunk. Nem szégyenülhetünk meg (Zsoltárok 25,3).