előző nap
következő nap

„ A bejárat hat könyök széles volt, a bejárat oldalfalai pedig hét könyök hosszúak voltak.” Ez 40,48–41,26

48 Azután bevitt engem a templom csarnokába, és megmérte a csarnok pilléreit: öt könyök volt az egyik oldalon, és öt könyök a másik oldalon. A kapu szélessége pedig három könyök volt az egyik oldalon, és három könyök a másik oldalon.49 A csarnok hosszúsága húsz könyök volt, szélessége tizenegy könyök, és tíz lépcsőfok vezetett föl oda. A pilléreknél oszlopok voltak, egy az egyik oldalon, egy a másik oldalon.41,1 Azután bevitt a templomba, és megmérte a pilléreket. Hat könyök széles volt az egyik oldalon, és hat könyök széles a másik oldalon: ilyen szélesek voltak a pillérek. 2 A bejárat szélessége tíz könyök volt, a bejárat oldalfala pedig öt könyök volt az egyik oldalon, és öt könyök a másik oldalon. Megmérte a templom hosszúságát is: negyven könyök volt, a szélessége pedig húsz könyök. 3 Azután bement a legbelső részbe, és megmérte a bejárat pilléreit: két könyök vastagok voltak. A bejárat hat könyök széles volt, a bejárat oldalfalai pedig hét könyök hosszúak voltak. 4 Megmérte a hosszúságát: húsz könyök volt, a szélessége pedig a templom felől húsz könyök. Akkor ezt mondta nekem: Ez a szentek szentje. 5 Ezután megmérte a templom falát: hat könyök volt, a templomot körülvevő oldalépítmény szélessége pedig mindenütt négy könyök volt. 6 Harminc oldalfülke volt, egyik fülke a másik mellett, három sorban egymás fölött. A templom fala lépcsőzetesen volt építve az oldalfülkék számára körös-körül, hogy erősen álljanak, és a templom falába ne kelljen belekötni őket. 7 Az oldalfülkék emeletről emeletre szélesedtek, mert a templom fala lépcsőzetesen épült emeletről emeletre körös-körül: ezért lettek az oldalfülkék emeletről emeletre egyre szélesebbek. Az alsó sorról a középsőn át lehetett fölmenni a felsőre. 8 Láttam, hogy a templom mellett körös-körül kiemelkedő kövezet van, az oldalfülkék alapjától oldalra egy teljes mérőnádnyira, vagyis hatkönyöknyire. 9 Az oldalépítmény külső falának szélessége öt könyök volt. Volt egy szabad térség is a templom oldalfülkéi 10 és a kamrák között: ez húsz könyök széles volt mindenütt a templom körül. 11 Az oldalépítmény bejáratai a szabad térségre nyíltak, az egyik bejárat észak felé, a másik bejárat dél felé. A szabad térségen körös-körül volt egy öt könyök széles fal. 12 Az elkülönített helyen, a nyugat felőli melléképület hetven könyök széles volt; a melléképület fala öt könyök széles volt körös-körül, a hosszúsága pedig kilencven könyök volt. 13 Azután megmérte a templomot: száz könyök hosszú volt. Az elkülönített hely, a melléképület és annak falai száz könyök hosszúak voltak. 14 A templom eleje és az elkülönített hely keleti része száz könyök széles volt. 15 Megmérte a melléképület hosszúságát a mögötte levő elkülönített hely felől: a két oldalán levő falakkal együtt száz könyök volt. 16 meg a küszöbök, az ablakkeretek és az ablakmélyedések is a bejárattal szemben három oldalon faburkolattal voltak ellátva körös-körül, a földtől az ablakokig, az ablakok pedig zárhatók voltak. 17 A bejárattól a templom legbelsejéig meg onnan kifelé az egész falat körös-körül befelé és kifelé egyforma méretű 18 kerúbok és pálmák díszítették, úgyhogy minden pálma egy-egy kerúb közé került. Mindegyik kerúbnak két arca volt: 19 emberarc nézett az egyik oldalon levő pálmára, oroszlánarc a másik oldalon levő pálmára. Ilyen díszítés volt az egész templomban körös-körül. 20 A földtől a bejárat felső részének a magasságáig kerúbok és pálmák díszítették a templom falát. 21 A templom ajtófélfái négyszögletesek voltak. A szentély előtt pedig olyasmi látszott, 22 mint egy faoltár. Három könyök volt a magassága, két könyök a hosszúsága. Fából voltak a sarkai, az alapja meg az oldalai. Akkor így szólt hozzám: Ez az Úr színe előtt álló asztal. 23 Kétszárnyú ajtaja volt a templomnak és a szentélynek. 24 Ezeknek az ajtóknak két szárnyuk volt, két lengő ajtószárny: kettő volt az egyik ajtón, és két szárnya volt a másik ajtónak is. 25 A templom ajtószárnyait ugyanolyan kerúbok és pálmák díszítették, mint a falakat. A csarnok előtt kívül fakorlát volt. 26 Kőkeretes ablakok és pálmadíszek voltak mind az egyik, mind a másik oldalon, a csarnok oldalainál. A templom oldalfülkéinél is korlátok voltak.

Ezékiel mint pap beléphetett a szentélybe. Ahogy közeledtek a legszentebb helyhez, egyre keskenyebb kapukon át mehetett be az ember (1–3), ami jól szemlélteti, hogy Isten dicsőítésének is vannak olyan színterei, ahová csak egyre szorosabb kapukon át léphetünk be. Ne ijedjünk meg belépni a szoros kapun (Mt 7,13–14)!

RÉ 314 MRÉ 198

„…felkel a nap nagy hőséggel, és elszárítja a füvet…” (Jakab 1,9–18) (Jakab 1,9–18

(11) „…felkel a nap nagy hőséggel, és elszárítja a füvet…”(Jakab 1,9–18)* Ma AZ EGYIK KÜLFÖLDI ISMERŐSÜNK FÉRJE ÖSSZEESETT ÉS MEGHALT. – 1. Kiderült, a gyomrában megpattant egy ütőér, és belülről elvérzett. Harminckilenc éves volt. Két kisgyermekkel maradt egyedül a felesége. – 2. Mivel dicsekedhetünk ebben a világban? (9) Szeretem Csehovot, mert igei tisztasággal búsong az emberi élet múlandósága felett. Ez az egyetlen „normális”, valós, „legitim” tapasztalat ezen a világon. A többi mind színészet, ámítás. Jakab is erről beszél. A szegény és a gazdag, a sikeres és a kudarcos, a buta és az okos egyként lehull, szépsége elvész, elsorvad, mint a mező virága; – a nap pedig felkel még jó ideig, és megy minden tovább nélkülük (11). – 3. A halál ténye teológiai értelemben a bűn zsoldja (12–16), Isten jogos ítélete (15). De ugyanakkor a halál ténye Isten igazságának érvényesítése ebben a világban; – mert a „szegény” méltósága, elégtétele; – és a „gazdag” alázata egyként a halál tényéből következik (9). – 4. Megoldás, vigasz? Itt nincs, embernél ne is reméljük. Ezzel kapcsolatban is egyértelmű a mai Ige: Minden jó és örök adomány, feltámadás, örök élet, új élet csakis Istentől adatik, a Jézus Krisztusban (17–18).

___

* Ma AZ EGYIK KÜLFÖLDI ISMERŐSÜNK FÉRJE ÖSSZEESETT ÉS MEGHALT.

– 1. Kiderült, a gyomrában megpattant egy ütőér, és belülről elvérzett.

Harminckilenc éves volt.

Két kisgyermekkel maradt egyedül a felesége.

A gyermekei a hír után tovább játszottak, és mindössze annyit állapítottak meg, hogy akkor apa nem lesz itt a következő hétvégi grillezésen.

A gyerekeket a temetésre sem viszik el, mert óvni kell a lelküket!?

A meghalt fiatalember szülei igen jómódúak, azonnal az „örökség” kapcsán kezdtek ügyezni, mert vajon mi kerül majd az özvegyen maradt fiatal feleség nevére…

Őrült ez a világ, zavarodott, nyomorult és bűnös...

Farkas József említette az egyik igehirdetésében: Nem kellünk mi senkinek, legfeljebb amink van, az kell...

– 2. Mivel dicsekedhetünk ebben a világban? (9)

Szeretem Csehovot, mert igei tisztasággal búsong az emberi élet múlandósága felett.

Ez az egyetlen „normális”, valós, „legitim” tapasztalat ezen a világon.

A többi mind színészet, ámítás.

Jakab is erről beszél.

A szegény és a gazdag, a sikeres és a kudarcos, a buta és az okos egyként lehull, szépsége elvész, elsorvad, mint a mező virága; – a nap pedig felkel még jó ideig, és megy minden tovább nélkülük (11).

– 3. A halál ténye teológiai értelemben a bűn zsoldja (12–16), Isten jogos ítélete (15).

De ugyanakkor a halál ténye Isten igazságának érvényesítése ebben a világban; – mert a „szegény” méltósága, elégtétele; – és a „gazdag” alázata egyként a halál tényéből következik.

Akit a halál szele megcsapdos, az lejjebb adja, akármilyen „nagy” is ebben a világban (9).

– 4. Megoldás, vigasz?

Itt nincs, embernél ne is reméljük.

Ezzel kapcsolatban is egyértelmű a mai Ige: Minden jó és örök adomány, feltámadás, örök élet, új élet csakis Istentől adatik, a Jézus Krisztusban (17–18).