„Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségkönyve.” Mt 1,1–17
1 Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségkönyve. 2 Ábrahám fia volt Izsák, Izsák fia Jákób, Jákób fiai pedig Júda és testvérei. 3 Júda fia volt a Támártól született Pérec és Zerah, Pérec fia Hecrón, Hecrón fia pedig Rám. 4 Rám fia volt Ammínádáb, Ammínádáb fia Nahsón, Nahsón fia Szalmón. 5 Szalmón fia volt Ráhábtól Bóáz, Bóáz fia Ruthtól Óbéd, Óbéd fia Isai. 6 Isai fia volt Dávid király.Dávid fia volt Salamon, Úriás feleségétől. 7 Salamon fia volt Roboám, Roboám fia Abijjá, Abijjá fia pedig Ászá. 8 Ászá fia volt Jósáfát, Jósáfát fia Jórám, Jórám fia Uzzijjá. 9 Uzzijjá fia volt Jótám, Jótám fia Áház, Áház fia Ezékiás. 10 Ezékiás fia volt Manassé, Manassé fia Ámón, Ámón fia Jósiás. 11 Jósiás fia pedig Jekonjá és testvérei, a babiloni fogságba vitel idején. 12 A babiloni fogságba vitel után: Jekonjá fia volt Sealtíél, Sealtíél fia Zerubbábel. 13 Zerubbábel fia volt Abíhúd, Abíhúd fia Eljákím, Eljákím fia pedig Azór. 14 Azór fia volt Cádók, Cádók fia Jákín, Jákín fia Elíhúd. 15 Elíhúd fia volt Eleázár, Eleázár fia Mattán, Mattán fia Jákób. 16 Jákób fia volt József, férje annak a Máriának, akitől Jézus született, akit Krisztusnak neveznek. 17 Összesen tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságba vitelig is tizennégy nemzedék, a babiloni fogságba viteltől Krisztusig szintén tizennégy nemzedék.
A karácsonyi történet szívéhez igyekezve egy fárasztó nemzetségtáblán kell „átrágnunk" magunkat. A sok név nem akadály, hanem segítség, amely előkészíti a bekapcsolódásunkat a Messiás történetébe. A nevek történeteket rejtenek, sorsdrámákat. A lista végére megértjük, minden név és sors értelmet nyer Jézus (szabadító) nevében. A mi családunk és népünk sorsa is.
RÉ 315 MRÉ 201
„Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől.” (1Mózes 1,1–19) 1Mózes 1,1–19
(4) „Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől.” (1Mózes 1,1–19) A TEREMTÉS KARÁCSONYI EVANGÉLIUMA. – 1. „Kezdetben”, azaz mindenek előtt és mindenek fölött az örökkévaló Isten áll, aki Lelke által világot, életet teremet, hogy Lényének lényegét, az élet örömét megossza a világgal, megossza velünk. A teremtéstörténet evangéliumot hirdet: Isten életünk eredete. Ő minden életnek forrása (Zsoltárok 36,11). Nincs ennél nagyobb örömhír. – 2. A teremtéstörténet evangéliumot hirdet abban is, hogy Isten elválasztotta mindeneknek kezdetén a világosságot a sötétségtől (4), a nappalt az éjszakától, az ünnepeket a hétköznapoktól (14), az elnyelni akaró vizeket, mélységeket (1) az örök élet vizétől (6). A teremtés örömhír, mert eleve kiemel a káoszból, a kietlen pusztából (1), rendet teremt, amely maradéktalanul jó (4). Isten minden teremtői mozzanata jó (10; 12; 18). – 3. A teremtéstörténet evangélium azért, mert Isten már a világ teremtése előtt kiválasztotta, elválasztotta Övéit, a karácsonykor született Jézus Krisztusban, hogy ezt a legfőbb, üdvösséges jót soha senki el ne vehesse tőlük (Róma 8,38–39; Efezus 1,3–4).