„Bízzál, fiam, megbocsáttatnak a te bűneid.” Mt 9,1–8
Lehetne azokról szólni, akik sokat tettek azért, hogy ez a beteg ember Jézus elé kerüljön. Ma is felhasználja az Úr a testvérek szolgálatait. Ki lehetne emelni, hogy milyen nagy csoda történt. A béna hordágyon – mások szeretete által hordozva – érkezett meg Isten Fia elé, és a saját lábán ment haza. A legfontosabb mégis az, hogy Jézus a bajok gyökerénél kezdte a gyógyítást (amin a „hozzáértők", az írástudók fel is háborodtak): a bűn terhétől szabadította meg az embert. Az életünk akkor lesz teljes, „egész"-séges, ha az Istentől elválasztó bűntől megszabadulunk
RÉ 223 MRÉ 305
„…Isten próbára tette Ábrahámot…” (1Mózes 22) 1Mózes 22
(1) „…Isten próbára tette Ábrahámot…” (1Mózes 22)* HA ISTEN TESZ PRÓBÁRA. – 1. Mindjárt az első vers döntő a nehéz szakasz helyes megértésében. Isten tette próbára Ábrahámot (1). Isten senkit sem kísért (Jakab 1,13), azt a gonosz teszi. Isten próbára tesz. A gonosz kísértéseiből csak az Úrhoz menekülve tudunk győzni, az Ő erejével, egyébként elbukunk, és tartósan elbukva elveszünk. – 2. Ha azonban az Isten próbál meg, akkor Ő tartja kezében az eseményeket. Ő megoldást ad, ahogy itt a megdöbbent Ábrahám számára is megoldást adott. Nem kellett feláldoznia fiát, Izsákot, helyette egy kost áldozott fel (13), miközben zeng az evangélium: Az Úr gondoskodik, az Úr hegyén a gondviselés (14). – 3. Vagyis, Isten embere számára csak két alternatíva létezik: – a kísértésekben az Úrhoz menekül; – a próbatételekben pedig hűséges engedelmességgel alárendeli magát az őt megszólító Úr akaratának (1–10), mert Ő mindent szépen intéz (11–12). Ha belehalnánk is, Ő Jézus Krisztusban örök életet intézett (1Korinthus 15,20).
___
* HA ISTEN TESZ PRÓBÁRA.– 1. Mindjárt az első vers döntő a nehéz szakasz helyes megértésében. Isten tette próbára Ábrahámot (1).
Isten senkit sem kísért (Jakab 1,13), azt a gonosz teszi. Isten próbára tesz.
A gonosz kísértéseiből csak az Úrhoz menekülve tudunk győzni, az Ő erejével, egyébként elbukunk, és tartósan elbukva elveszünk.
– 2. Ha azonban az Isten próbál meg, akkor Ő tartja kezében az eseményeket, Ő megoldást ad, ahogy itt a megdöbbent Ábrahám számára is megoldást adott.
Nem kellett feláldoznia fiát, Izsákot, helyette egy kost áldozott fel (13), miközben zeng az evangélium: Az Úr gondoskodik, az Úr hegyén a gondviselés (14).
– 3. Vagyis, Isten embere számára csak két alternatíva létezik, a kísértésekben az Úrhoz menekül, a próbatételekben pedig hűséges engedelmességgel alárendeli magát az Őt megszólító Úr akaratának (1–10), mert Ő mindent szépen intéz (11–12).
Ha belehalnánk is, Ő Jézus Krisztusban örök életet intézett (1Korinthus 15,20).
– 4. Egyébként pedig ne döbbenjünk meg az Úr kérésén, noha ez a korabeli ember módján történt próbatétel, hiszen Isten eleve megítélte a gyerekáldozat korabeli pogány kultuszát (3Mózes 18,21), ezzel a próbatétellel is!
Viszont az embert mindig abban kell megpróbálni, ami pogány, istentelen az életében, hogy saját bőrén tapasztalva döbbenjen rá saját gondolkodásának, tetteinek, bűneinek rettenetére.
Ugyanakkor Isten többet akar, mint a gyerekeinket: mindent!
Csak ha Őneki átadunk mindent, akkor kaphatjuk vissza őket, azokat áldott, szent minőségben (15–19).
– 5. Rimaszombaton, a nemrégiben leleplezett gályarab emlékmű ihletetten formálta meg Isten próbára tett népének győzelmét: A hófehér márvány törött hullámaiból egy hatalmas kéz emelkedik ki, az hordozza a megláncolt hitvallókat!